A fecskék életébe nyerhetünk bepillantást Kesznyétenben

A Tiszatáj Közalapítvány Szamárhát tanyájára autózom. A Borsod megyei Kesznyéten településről vezet a kanyargós út, a szikrázó napsütésben már messziről látni az épületeket, a hodályokat és a legelésző bivalyokat, szürke marhákat. Kutyák fogadják az érkezőt, ám a gazda hamar rendre inti őket.

Lenner Ádám természetvédelmi és tájgazdákodási mérnök a Debreceni Egyetemen végzett, és itt találta meg azt a munkát, amiért 5 évet tanult. Ő igazgatja a tanyát tájgazdálkodási menedzserként, ahol több mint 100 bivalyt, 500 szürke marhát és őshonos sertéseket, kecskéket gondoznak.

Fogynak a fecskék

Most a Fecskenap szervezése köti le maradék szabadidejét. Az tény, hogy Magyarországon az utóbbi években a felére csökkent a fecskeállomány. A miértekről érdeklődtem, és megtudtam, hogy több oka is van annak, hogy fogynak a fecskék. Bár itt a Szamárháton 80 pár füstifecske és 40 pár molnárfecske van jelenleg. Ez a környék legnagyobb fecskeállománya. Emberi segítség nélkül nem lennének ilyen sokan – mondta Ádám. – Azért csökkent ennyire a létszámuk, mert a fecske sárból építi a házát. A településeinken mindent lebetonozunk, térkövezünk, gyeptéglázunk, és hiába esik az eső, nincs sár. Nem tud a kismadár házat építeni – tette hozzá.

A másik oka a repülő rovarok csökkenése. Szúnyogirtáskor sajnos nemcsak a szúnyog pusztul el, hanem más rovarok is. Így a fecskéink az elmúlt években sok esetben éheztek, a kicsinyeik elpusztultak vagy nem voltak olyan erősek, hogy mint költöző madár kibírják a hosszú utat.

A Szamárhát tanyán az agrár környezetgazdálkodásnak köszönhetően a marhák miatt sok légy van a területen, vagyis a fecskék tápláléka megoldott. Még így is fenyegeti őket más veszély is. A tanyán azt vették észre, hogy az egymás mellé rakott fecskefészkeket valami „szétverte”, és a kisfecskék eltűntek. Hosszú megfigyelés után derült ki, hogy szarkák garázdálkodnak és tették tönkre a fecskefészkeket, rabolták el a kicsiket. A sajnálatos eset után műfészkeket helyeztek el a régiek helyére, s a fecskepár újra költött.

Augusztus 23-án nyílt napot rendeznek a kesznyéteni Szamárháton. Akit érdekel a kis madarak élete és szeretné közelebbről is megismerni őket, megteheti, várják a látogatókat reggel 9 órától késő délutánig. Fecskegyűrűzés is lesz, így nyomon követhetik őket, jövőre lehet majd tudni, hogy visszajönnek-e a fecskék. Szeptember elején 120 fecskecsalád hagyja el a házát, fészkenként 4-5 fiókával.

Bivalyok is

Távozóban két bivalyra leszek figyelmes, a tanya központjában villanypásztorral elkerítve. A feketét Koboldnak hívják – mondja Lenner Ádám –, és nagyon kezes. – Megtudom, hogy 5 évvel ezelőtt a mezőn hagyta az anyja. Nem szoptatta. Ádám cumisüvegből – egyszerre két liter tejet ivott meg – táplálta. A kis bivaly úgy ment utána, mint egy kiscica. Nagyon kezes lett, meg lehet simogatni, sőt tanyalátogatáskor a gyerekek felülhetnek a hátára is.

„A bivaly őse Indiából származik. 1500 évvel ezelőtt az avarok hozták ide” – emlékezik tanulmányaira Ádám. A bivalyoknak vízre van szükségük, nemcsak inni, hanem fürödni is, mert kiszárad a bőrük. Így Koboldnak és a barátjának, mert hogy a másik bivaly a barátja, van egy külön medencéjük. Megnézzük a medencét, amibe mi, emberek nem éreznénk késztetést, hogy belemenjünk, mert nagyon sáros benne a víz. A bivalyok ezt szeretik. Ami a medence különlegessége, hogy 30 béka is él benne. Jól megférnek a bivalyokkal, ez a szimbiózis olyan formája – mondja kísérőm –, ami ritkaság, itt a békák rájöttek arra, hogy ha a bivalyok hátára ülnek, a vacsora tálalva lesz, mert a bivaly hátán nagyon sok légy és szúnyog él.

– Ez a természet, jól van kitalálva. Csak az ember ronthatja el – mondja Lenner Ádám, aki feleségével együtt most elvégezte természetpedagógusi szakot is – egy teljesen új szak –, mert mindent tudni szeretne, ami a növény- és állatvilággal kapcsolatos.

(A borítóképen: Lenner Ádám Koboldot simogatja)

Kapcsolódó cikkek: