Az aligátorteknősök vadon is megélnek hazánkban

Egyre népszerűbb a hüllők, főleg a veszélyes hüllők tartása Magyarországon.

Ezzel az is együtt jár, hogy néha ezek az állatok elszöknek, vagy felügyelet nélkül maradnak. Az aligátorteknős Észak-Amerikában őshonos, de a jelek szerint a mi tavainkban is elkezdett természetes körülmények között szaporodni.

A magyar Ace Ventura néven elhíresült Both Zoltán írt erről, június 7-én, a Facebook-oldalán. Ő az országos katasztrófavédelem hivatásos vadállatbefogója. Legutóbb egy nő udvarán talált aligátorteknős-bébit vett magához.

Az eset kapcsán a Miskolci Állatkert és Kultúrpark gyűjteményi vezetőjét is megkérdeztük a többi teknősfaj vonatkozásában.

Segítenek azonosítani

– Az eredeti élőhelyéből adódóan nagyon valószínű, hogy az aligátorteknős valóban képes szaporodni természetes körülmények között Magyarországon is, és a telet is átvészeli nálunk. Az állat Észak-Amerikában, kontinentális éghajlaton él, ami hasonló a mi klímánkhoz – világította meg Veress Tamás, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark gyűjteményi vezetője. – Egyébként ez több Észak-Amerikában őshonos állatra is jellemző, mint az ékszerteknős vagy a mosómedve, amely szintén megtalálja itt is az életfeltételeit.

A hazánkban honos állatvilágra ezek az invazív fajok különös veszélyt jelentenek.

Engedélyhez kötött

Csak állatkertek és cirkuszi társulatok tarthatják az aligátorteknőst.

– Annak ellenére, hogy a felnőtt aligátorteknős 30 kilogrammos és páncélhossza akár félméteres is lehet, ameddig kicsi, könnyű összetéveszteni más teknősökkel. Ez azért problémás, mert különösen veszélyes állatnak minősül, ugyanis a kifejlett egyed a harapásával végtagcsonkolásra is képes. Tartása engedélyköteles, ezt kizárólag állatkerteknek és cirkuszoknak szokták megadni. Ha valaki ilyen állattal találkozik, akkor a rendőrséget kell értesíteni. Ha lefotózza, és elküldi a képet, az azonosításában mi is tudunk segíteni. Az állatkert azonban csak hatóság által elkobzott és lefoglalt veszélyes állatokat fogadhat be. A kisteknősök egyébként nem szorulnak mesterséges oltalomra, mert amint kikelnek a tojásból, már képesek önállóan ellátni magukat. A 30-35 évig élő, kisebb testű víziteknősökhöz képest fogságban akár 60 évig is elélhetnek – tájékoztatott a szakember.

A mocsári sárgás

Arról érdeklődtünk még, hogy mi alapján tudjuk megkülönböztetni a veszélyes fajt az őshonos teknősbébiktől.

– A nálunk őshonos, védett mocsári teknős legfőbb ismérve, hogy a sötét alapszínén sárgán pöttyözött a fején és a lábbőrén. A nevét is onnan kapta, hogy mocsaras területeken él, amelyek száma egyre csökken. Néha vándor­útra kel, hogy másik élőhely után nézzen, és ilyenkor utak mentén gyakran lehet vele találkozni. Mivel viszonylag lassú mozgású, sokszor elütik az autósok. Gyógyítható páncélsérülés esetén ideiglenesen mi is befogadjuk. A víziteknősök jellemzően ragadozók, és ha egy élőhelyen fordulnak elő, az erősebb kiszorítja a többit. Ma már találkozhatunk például megunt ékszerteknősökkel is szabadon, amelyek képesek megtanulni vadászni. Ők sokkal jobban alkalmazkodnak az élőhely-károsításokhoz, mint a mocsári teknősök, és ahol megjelennek, agresszívabbak, mint az őshonos faj – magyarázta Veress Tamás.

(A borítóképen: Engedély nélkül nem tartható Magyarországon)