Amikor minden perc számít

Az agyi érkatasztrófának több tünetét ismerjük, ezek attól függnek, hogy melyik agyterületnél történik sérülés, illetve annak mértéke mekkora. Ez a súlyosság az egészen minimális tünetektől az ájulásig vagy akár féloldali bénulásig terjedhet. Nem szabad tehát félvállról kezelni az árulkodó tüneteket!

Bizonytalanság, zavartság

Gyakran előfordul, hogy a beteg járás közbeni bizonytalanságot, zavartságot érez. Elkezd szédülni, valamelyik oldalt csökken az izomereje, kezének szorítása.

Erősen fájhat a feje, sőt beszédzavar is felléphet (nem találja szavakat, nehezen tudja kimondani őket). Felléphet kettős látás, látászavar, elmosódó látás. A beteg nem tud o betűt formálni szájával, nem érti, mit mondanak neki, nem tud nyelni.

Mindez akkor jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy ezen tünetek nem egyszerre zajlanak le, hanem egyszerre csak 1-2 tünetet érzékelünk és azokat is eltérő mértékben.

Pontos kép kell

Mivel a stroke súlyosságát döntően befolyásolja, hogy az eset után mennyi idő telik el a szakszerű kezelésig, ezért szó szerint minden perc számít!

Amint a tüneteket észleljük, gondolkodás nélkül hívjuk a mentőt, és mondjuk el pontosan, amit tapasztaltunk. Fontos, hogy a diszpécser pontos képet kapjon, mert addig is tud segíteni, míg odaérnek a mentők.

A stroke népbetegség lett kontinensszerte

A stroke a harmadik leggyakoribb halálok a szívbetegségek és a daganatok után. A betegek száma évről évre nő, Magyarországon évente 42 ezer ember kap stroke-ot, minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal az agyi érkatasztrófa következtében.

Fiatalokra is veszélyes

A stroke nem válogat, fiatalokat és időseket egyaránt érinthet. Kockázatát számos tényező növeli: leginkább a magas vérnyomásban szenvedő betegeket, a testsúlyfelesleggel és zsír­anyagcsere-zavarral élőket, a cukorbetegeket, a dohányzókat és a fizikailag kevésbé aktív embereket veszélyezteti a szélütés. A legnagyobb azok fenyegetettsége, akiknél többféle kockázati tényező együttesen áll fenn.

Akárcsak az infarktusnál, a stroke-nál is nagy a veszélye annak, hogy az első eset után egy éven belül még egy bekövetkezik. Az agyvérzés és agyérgörcs során károsodott agyi terület nagy eséllyel maradandóan károsodik.

Ugyan az agy többi része bizonyos mértékben képes a károsodott rész feladatait, funkcióit átvenni, de ez egyénenként eltér, és nagy szerencse kell hozzá, hogy ez olyan módon megtörténjen, hogy a beteg később ne érezze hátrányát.

A stroke-ot átélt betegeknek romolhat a légzése, egyensúlya, nyelése, látása, hólyagműködése. A beszéd nehézséget okozhat számukra, sőt több esetben újra meg kell tanulniuk járni, mozogni.

Elhúzódó gyógyulás

Mára már a rehabilitáció nagyon sokat segíthet a ­stroke-ot megélt embereknek, de tudni kell, hogy a stroke mértékétől függően a gyógyulás mértéke és ideje jelentősen eltérhet. Sok esetben egy életre elkíséri az arcának féloldali bénultsága. A járás még évekkel a ­stroke után is segítséget igényel, a beszédet és étkezést csak hosszú gyakorlással tudja fejleszteni.