Ha férje erősen horkol, vigye orvoshoz!

Augusztus 1-től kezdi meg a munkát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház alvásdiagnosztikai laborja. A bővítésnek köszönhetően egyszerre négy beteg analízise végezhető el. Az alvásdiagnosztikai labort a fül-orr-gégészeti osztály munkatársai működtetik majd, az ideggyógyászati osztály munkatársai pedig az eredmények kielemzésében, illetve az alvászavarban szenvedők rehabilitációjában vesznek részt. A betegségről és annak kezeléséről dr. Karosi Tamást, a Fül–Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Osztály főorvosát kérdeztük.

Mi az oka az alvászavar kialakulásának?

Két típusú alvászavart különböztethetünk meg. Az egyik a centrális típusú, ami elsősorban egy agyi funkciózavarnak köszönhető. Szerencsére ez ritkább, és primer neurológiai betegségnek tekintendő. A másik típus az obstruktív, tehát felső légúti elzáródással járó alvászavar. Ez utóbbi lényegesen gyakoribb, és igazából ez a legveszélyesebb. Többféle oka lehet, lehetnek anatómiai rendellenességek, tehát megnagyobbodott garatmandulák, lazább lágy szájpad vagy nyelvgyöki hipertrófia, amely a felső légúti szűkület kialakulásában jelentős szerepet játszik. Ezenkívül rizikótényezőt jelent a férfi nem, tehát a férfiak esetében sokkal gyakrabban jelentkezik, különösen az elhízott férfiaknál. De a betegség rizikófaktorai a rendszertelen étkezés és a rendszeres alkoholfogyasztás is.

Mikor kell orvoshoz fordulnunk?

Két alarmizáló tünet van. Szerencsés esetben a páciensnek van alvótársa, aki elmondja, hogy a párja nagyon erősen horkol, és ezeket a horkolásokat akár több másodperces légzéskimaradások kísérik, amelyek hirtelen felriadással végződnek. Ez mindenképpen figyelmeztető tünet. A másik, amit a beteg magán vesz észre, hogy nagyon nehezen ébred, nehezen kel fel, sokáig tart, amíg a vitalitását visszanyeri, és napközben fáradt, aluszékony, csökken a figyelme, a fizikai terhelhetősége, a szellemi kapacitása. Az addig elvégzett munka sokkal kevésbé megy gördülékenyen, néha el-elbóbiskol. Ezekre a tünetekre mindenképpen figyelni kell, hiszen számos olyan tevékenység létezik, ami közben a koncentrációképesség csökkenése életveszélyes következményekkel járhat. Gondoljunk a járművezetőkre vagy a nehézgépkezelőkre!

Miután megállapították, hogy mi a probléma, hogyan kezelik az alvászavart?

Alapvetően három kezelési irány van. A kiemelt betegek esetében első körben fontos felderíteni azokat a rizikótényezőket, amiket az imént említettem. Ezzel párhuzamosan mindenképp életmód-változtatást ajánlunk. Annál a betegnél például, aki 170 centiméter magas és 120 kiló, elsőként nem a műtétet fogjuk javasolni, hanem arra ösztönözzük, hogy jelentősen csökkentse a testsúlyát, ne egyen puffasztó ételeket és teljesen hagyja el a dohányzást, valamint az alkoholt. Tehát teljes életmódbeli változtatásra ösztönözzük. Ha ez nem hozza meg a várt eredményt, akkor leggyakrabban valamilyen segédeszköz alkalmazása mellett döntünk. Ezek lehetnek pozitív nyomású lélegeztetőgépek, sínek vagy oxigenizációs berendezések. Ezeknek számos típusa elérhető, az ellátás és a készülékek beállítása a betegre szabottan történik. Ezenkívül vannak olyan páciensek, akiknél a korábban említett anatómiai rendellenességeket kell megszüntetni. Számos műtéti típus létezik, ezeket összefoglalóan garatplasztikai műtéteknek nevezzük.

Említette, hogy Miskolcon most újraindul az alvásdiagnosztikai labor. Az előző miért szűnt meg?

Az alvásdiagnosztika gondolata a Csillagpont-beruházással egy időben született meg. 2015-ben alakították ki az alváslabort, de ez a kapacitásgondok miatt igazából nem működött. A fül-orr-gégészeti osztály három évvel ezelőtt elkezdte a betegek szűrővizsgálatát egy mobil poligráffal, aztán ez két poligráfra bővült. Tehát két beteg vizsgálatát tudtuk párhuzamosan végezni, viszont a vizsgálati eredmények kiértékeléséből sok esetben kimaradtak az ideggyógyászok, pedig valószínűleg voltak olyan betegek, akik alapvetően neurológiai kezelést igényeltek volna. Az alvásdiagnosztikai tevékenységünk most igazából nem újraindul, hanem kibővül, méghozzá két vizsgálóegységgel. Itt komplex berendezéseket helyeztünk el, melyek számítógépes monitorrendszerhez csatlakoznak. Az alvás dinamikájáról videófelvételt tudunk készíteni, a horkolásról hanganalízist végzünk, de tudjuk monitorizálni az agyi hullámokat, az agy elektromos tevékenységeit, valamint az alvás mélységét is, számos egyéb vitális paraméter mellett.

Mennyire gyakori betegség az alvászavar?

Azt kell mondjam, hogy a 40–50 év közötti férfiak körülbelül 25 százalékát érinti. Fontos megemlíteni, hogy a súlyosságban vannak fokozatok. Az enyhétől az egészen súlyos fokú alvászavarig. Az 50 éves korosztály fölött férfiaknál akár 40 százalékos előfordulással is számolhatunk. Nőknél azonban az alvászavar lényegesebb ritkábban fordul elő, az 50 fölötti korosztályban jóval a 10 százalék alatt van az arányuk.

Hiánypótlás az alvásdiagnosztikában

A sajtótájékoztatón részt vett dr. Valikovics Attila, a Stroke, Vascularis és Általános Neurológiai és Toxikológiai Osztály főorvosa is, aki kiemelte: az alvászavarnak komoly ideggyógyászati és pszichiátriai következményei is lehetnek, ezért az alvászavarok diagnosztizálásának óriási jelentősége van. Néhány évvel ezelőtt az alvászavarok önálló rizikófaktorokként kerültek be a stroke rizikófaktorai közé.

– Tudjuk, hogy a stroke Magyarországon népbetegség, évente 35–40 ezer akut stroke-beteget kell ellátnunk. A mi megyénk pedig különösen veszélyeztetett ebből a szempontból, hiszen itt nagyon sok a többszörös rizikófaktorral rendelkező beteg. Az alvásdiagnosztikai laborral komoly hiánypótlás történik, hiszen a betegek nem is azt érzik, hogy alvászavaruk van, hanem azt, hogy nappal nagyon fáradtak és elalszanak akár a volán mellett is. Ennek hátterében az a típusú alvászavar is állhat, aminek következtében az agy nem kap megfelelő mennyiségű oxigént, energiát, ami a működését akadályozza. Ezért lesz nagyon hatékony a két osztály együttműködése – fogalmazott a főorvos.