2015.11.03. 10:53
Meddig fajulhat a munkaerőhiány Magyarországon?
„Lassan hivatalosan is munkaerőhiány van Magyarországon, egyre több állás marad betöltetlenül a takarítótól a szoftverfejlesztőig” – írja cikkében az index.hu.
„Lassan hivatalosan is munkaerőhiány van Magyarországon, egyre több állás marad betöltetlenül a takarítótól a szoftverfejlesztőig” – írja cikkében az index.hu. De miért van akkor mégis annyi munkanélküli? Miért vállalnak munkát a magyarok külföldön és miért nem Debrecen vagy Hatvan az úticél? Mit kellene tenni, hogy betöltsük az üres pozíciókat?
A nyár folyamán rengeteget olvashattunk róla, hogy szakács, felszolgáló, takarító hiány van a magyar turizmusban. De informatikust, gépjármű-sofőrt, esztergályost és eladót is nehézkes találni a piacon.
Melyik szektorban a legnehezebb munkaerőt találni?
A már említett nyári szezon miatt megnövekedett munkaerőigény miatt, a vendéglátásban tűnt fel először a hiány. Egy debreceni étterem tulajdonos azt panaszolta az Indexnek, hogy még a frissen végzett munkaerőt is képtelenség megtartani. Azonban a vendéglátás csak az ötödik munkaerőhiánnyal küzdő iparág, a gyárakban, az építkezéseken, az utakon vagy a kórházakban sokkal rosszabb a helyzet.
Jelentős a külföldi munkavállalás
A legfrissebb adatok alapján nagyjából 80 ezren mentek el az országból 2002-ban és várhatóan ez a trend nem állt meg. Ha a magyar és a német főnök versenyezne a dolgozókért, hamar rájövünk kik lennének a vesztesei ennek a „háborúnak”. A németországi átlagbérnek 60%-a a magyar átlag, így aki tud vagy akar, inkább német bérért dolgozik.
Mivel nem tudjuk itt tartani a jól képzett szakembereket és a Magyarországon maradt munkanélküliek nem tudják betölteni a megüresedett munkahelyeket, sürgősen megoldást kell találni. Lehetséges opció lenne az olyan felnőttképzési politika, ahol felnőtt, munkanélküli embereknek tanítanának olyan új szakmákat, amire van kereslet. Az ilyen átképzések sokkal hatékonyabbak lennének, mint az emberek munkaerőpiacra visszasegítéséhez használt közfoglalkoztatás. A kormány azonban másfélszer annyit költ közmunkára, mint az aktív foglalkoztatáspolitikára.
