Friss hírek

2009.11.17. 12:34

Alkotmánybíróság: igen a szuperbruttósításra, új parkolási szabályokat kell alkotni

<p>Az Alkotmánybíróság kedden nyilvánosan kihirdetett határozatában elutasította azokat az indítványokat, amelyek a személyi jövedelemadó adóalapjának meghatározására vonatkozó 2010. január 1-tõl hatályos rendelkezéseit, az úgynevezett "szuperbruttósítást" támadták. Ugyanakkor a testület több, a parkolással összefüggõ jogszabályi rendelkezést megsemmisített 2010.. június 30-i határidõvel.</p>

A szuperbruttósítást támadó indítványozók szerint az adóalap-kiegészítés bevezetésével ténylegesen meg nem szerzett jövedelem adózására kerül sor, amikor az állam a munkáltató által fizetett járulékokat is figyelembe veszi az adóalapnál. Az Alkotmánybíróság ezzel szemben megállapította, hogy az adóalap-kiegészítést a személyi jövedelemadóról szóló törvény nem tekinti jövedelemnek. Az összevont adóalapban nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összegét veszi figyelembe a jogalkotó, hanem az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a társadalombiztosítási járulékkal, illetve az egészségügyi hozzájárulás mértékével korrigált összegét. Az adóalap-kiegészítés jelenlegi szabályozása az Alkotmánybíróság álláspontja szerint lényegében az adóalapot érintõ matematikai mûveletként írható le. Vagyis az adókulcsokat nem az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre, hanem 2010. január 1. után azok 127 százalékára kell ve! títeni. A taláros testület szerint a jogalkotó tulajdonképpen úgy is rendelkezhetett volna, hogy az összevont adóalapot a jövedelem 127 százaléka képezi. Így tehát az adóalap-kiegészítés nem más, mint egy korrekciós tényezõ.

Több mint 20 kifogás érkezett többek között gyakorló bíróktól az Alkotmánybíróságra a parkolási jogszabályokkal kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett határozatában ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a törvényalkotó nagyfokú szabadságot élvez abban a tekintetben, hogy a parkolással kapcsolatos jogviszonyokat a polgári jog, illetve a közigazgatási jog keretei között szabályozza. A taláros testület számos, a parkolással kapcsolatos rendelkezést a jogállamiság elvével ellentétesnek talált, és ezért megsemmisítette azokat. Az Alkotmánybíróság határozatának indoklásában rámutatott, hogy a jelenlegi törvényi felhatalmazás keretek nélküli, önkényes jogalkotási lehetõséget ad a Fõvárosi Közgyûlésnek a parkolással kapcsolatos valamennyi kérdésben. Így például a Fõvárosi Közgyûlés minden korlátozás nélkül állapíthatja meg a parkolás ellenértékét és a jogszerûtlen parkolás szankciójának mértékét. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy sem a törvényi szabályozás, sem a Fõvár! osi Közgyûlés rendelete nincs tekintettel a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértékûségének polgári jogi elvére, a fogyasztók kiszolgáltatottságára, illetve a szolgáltatást nyújtó társaságok monopolhelyzetére.

Az Alkotmánybíróság a jövõre nézve megsemmisítette a törvényi felhatalmazó rendelkezéseket, amelyeket a jogalkotónak 2010. június 30-ig van ideje az alkotmánynak megfelelõen korrigálni. Ha addig ezt nem teszik meg, a határidõ letelte után a parkolás díjmentes lesz a fõvárosban.

Ezek is érdekelhetik