2010.01.06. 05:45
A rejtett hasi zsír növeli a cukor-, és a szívbetegség kockázatát
<p>Az európai lakosság 88<br /> százaléka nem tud az úgynevezett<br /> rejtett hasi, avagy viscerális zsír<br /> létezéséről - többek<br /> között ez derül ki egy hétfőn<br /> közzétett nemzetközi<br /> felmérésből.</p>
A kutatásra a GSK nevű
gyógyszergyár hívta fel kedden a
figyelmet, amely egyben arra is figyelmeztet, hogy ha ez a
hasi zsír túl nagy
mértékben van jelen szervezetünkben,
akár az életet is megrövidítheti.
Megnöveli ugyanis a 2-es típusú
cukorbetegség illetve a szív-
és érrendszeri betegségek
kockázatát. A rejtett hasi
zsírból egy sor olyan anyagot szabadul
fel, mint például gyulladáskeltő
fehérjék és hormonok, melyek
közül egyesek hatással lehetnek az
artériákra, növelve a trombózis
és stroke kialakulásának
kockázatát. Emellett zsírsavak
szabadulnak fel, amelyek eljutnak a májba, amely
befolyásolja, hogy szervezetünk hogyan
használja fel a glükózt és
zsírsavakat, és ezzel táptalajt
teremtve olyan problémáknak, mint a 2-es
típusú diabétesz és a magas
vérnyomás.
A derékbőség tekinthető a
rejtett hasi zsírtöbblet
legmegbízhatóbb külső
jelének, és emiatt a veszély legjobb
előrejelzőjének. A szakemberek azt
szokták mondani, hogy nőknél 80
centiméter fölötti, a
férfiaknál 94 centi fölötti
derékbőség már kockázatos
lehet. Jó hír, hogy fogyáskor a
rejtett hasi zsír könnyebben alakul
át energiává, mint a
közvetlenül a bőr alatt
található zsír.
A hétfőn közzétett jelentés
szerint a rejtett hasi zsír
veszélyeinek tudatosítása
ösztönözheti a fogyni
vágyókat, ezért a
szakértők remélik minél
inkább tudatosul a rejtett hasi zsír
léte, annál könnyebb lesz betartani az
újévi fogyókúrás
fogadalmakat is.
Jelenleg ugyanis a nemzetközi kutatás szerint,
amelynek során több mint 12 ezer európai
felnőtt, fogyni vágyót kérdeztek
meg, keveseknek sikerül betartania újévi
fogadalmát: a mostani szilveszteren a
megkérdezettek 61 százalék
határozta el, hogy lefogy, viszont a korábban
újévi fogadalomként
fogyókúrázók
kétharmada vallotta be, hogy nem járt
sikerrel.
Az európai lakosság 53
százaléka túlsúlyos
vagy elhízott. A
betegszabadságból és
munkaképtelenségből eredő
termelékenység csökkenés
megközelítőleg 10 százaléka
vezethető vissza az elhízással
kapcsolatos betegségekre. A lakosság
elhízása becslések szerint 81
milliárd eurós
egészségügyi kiadást jelent
Európa-szerte. Ráadásul ez a
szám folyamatosan növekszik.