Fészekrakók: lesz-e jogerős ítélet egy évtized alatt?

Miskolc - A Debreceni Ítélőtáblánál pattog a lakásvásárlási hitelek kijátszása miatt 2008-ban indult per labdája.

Tavaly december 15-én dr. Péter Zoltán, a Miskolci Törvényszék tanácsvezető bírója 1 óra 32 percen keresztül olvasta fel a „miskolci fészekrakó per” néven ismertté vált büntetőügy elsőfokú perét lezáró határozatát. Utána további 3 és fél órán át tartott az ítélet indoklása.

Az ítélethirdetéskor 290 vádlottja volt az ügynek. Dr. Péter Zoltán

Ítélet, indokolva

Dr. Péter Zoltán elmondta, hogy a főként a miskolci avasi lakótelepet érintő grandiózus ingatlancsalási ügynek az ítélethirdetéskor 290 vádlottja volt. Több vádlott különböző idejű és összegű tényleges és felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést, illetve közérdekű munkát kapott. A törvényszék 11 vádlottat bizonyítottság hiányában felmentett az ellenük felhozott vádak alól, valamint 6 vádlottal szemben megszüntette a büntetőeljárást az időközben bekövetkezett haláluk miatt.

Az ítélet nem jogerős, a fővádlottak és védőik jogorvoslattal éltek a kiszabott büntetés enyhítése érdekében, 23 vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette.

Kijátszott szabályok

A miskolci „fészekrakó” ügy igazságszolgáltatási kiindulópontja 2008 szeptemberében volt, amikor az OTP Nyrt. ismeretlen tettes ellen tett feljelentést csalás és magán­okirat-hamisítás miatt. Ekkor derült ki a pénzintézetnél, hogy az állami támogatással a Fészekrakó Program keretében kibocsátott lakásvásárlási hitelek körül nagy bajok vannak.

A nyomozást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság kezdte meg, de összeférhetetlenség címén az ügy átkerült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitánysághoz.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség 2010-ben kapta meg vádemelési javaslattal a nyomozati anyagot és a vádemelés a 2012. év elején meg is történt. Ugyancsak összeférhetetlenség címén a bíróságon ma már a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség képviseli a vádat.

A Miskolci Törvényszék 2012 májusában tartotta az első tárgyalást az ügyben, és három és fél esztendő után született meg az elsőfokú ítélet.

A mintegy 2000 oldalas ítélet és a hozzá kapcsolódó több tízezer oldalnyi per­anyag alapján a Debreceni Ítélőtábla feladata eldönteni, hogy helybenhagyja vagy megváltoztatja az ítéletet, avagy új eljárás lefolytatására utasítja az első fokon eljáró bíróságot.

- Szaniszló Bálint -

Jól felépített láncolat

A nyolc fővádlott által elkövetett csalássorozat úgy valósult meg, hogy az ingatlanok értékesítése során az adásvételi szerződésben az eladóknak ténylegesen átadott vételárnál magasabb összeget tüntettek fel, és az így elért különbözetet osztották szét egymás között. A felhajtó személyek egy ingatlan-értékbecslővel is megállapodtak, aki az ingatlanok forgalmi értékét minden esetben az adásvételi szerződésben megjelölt összegben állapította meg. Az eladókat szintén a felhajtók győzték meg arról, hogy az adásvételi szerződésbe a valós vételártól magasabb, az otthonteremtési támogatás összegével megemelt vételár kerüljön. A felhajtók által felkutatott hitelfelvevők általában két-három gyermekes, jövedelemmel, munkaviszonnyal nem rendelkező, mélyszegénységben élő családok voltak, akiknek kizárólag az volt a fontos, hogy „ingyen­lakáshoz jussanak”.