DVTK Jegesmedvék: Negyven perc előnyt adtak, a maradék pedig kevés volt

Miskolc - Hazai környezetben elveszítették a jégkorong Magyar Kupa döntőjét a Macik.

Minden adott volt ahhoz, hogy maradandó élmény legyen a szombat esti kupafinálé. A jégcsarnokban telt ház volt, a nézők csak azokon az üléseken nem foglaltak helyet, amelyekről az „előrelátó építész, tervező” hibájából eleve nem lehet látni. A meccs pikantériáját az adta, hogy a DVTK Jegesmedvék ellenfele, a MAC Budapest nyolc olyan szereplőt is felvonultatott, akik korábban a miskolciak szekerét húzták.

Alig volt gólhelyzet

A meccs első kiállítását Nagy G. szedte össze, de a százhúsz másodperc gyorsan eltelt és ebben az időszakban nem történt semmi. A 10. percben elmozdult a kapu, Tóth A. pedig akadályozásért kapott két perc büntetést, az érdemi alakítástól azonban a MAC is „elzárkózott”. Innentől kezdve néhány helyzetfélét inkább a fővárosi csatárok hoztak össze, nekik sikerült többször a ketrec elé lopózniuk, az utolsó momentumokat viszont elidegeskedték. A 16. percben Pavuk előtt adódott kecsegtető alkalom, de nem élt vele, nem úgy a túloldalon Jubinville, aki belepiszkált a korong útjába és ezt csapata szerencséjére tette (0-1).

A budapesti második sor csatára „asszisztens” nélküli gólt szerzett, nem akadt segítője, ilyen is ritkán fordul elő ebben a sportágban. A játékvezetők egyébként a találat után elmentek videózni és csak ezután mutattak középre, előtte ezt vizsgálták, hogy szabályos körülmények között esett-e gól. Az első harmadban egyébként ritkán lőttek kapura a játékosok, produkciójukon érződött, hogy a hatékony védőmunkát tartják szem előtt. A játék küzdelmes és hajtós volt, szépségről és magas színvonalról azonban nem beszélhettünk.

Elhúztak a vendégek

A második harmad itt is, ott is emberelőnyöket hozott, a hálók mégsem rezdültek. A 28. percben kapusavig jutott a MAC, majd Nagy G. közelről, a lábak és a korcsolyák mellett bekotorta a vendégek második gólját (0-2). Felbátorodott a Majoross-legénység, ezért Adorján megállás nélkül dolgozott a kapu előtt. A 30. percben harmadszor is tehetetlen volt a fiatal portás, aki Jubinville lövését még balra spárgázta, balszerencséjére éppen Booras elé, aki jókor volt jó helyen és éles szögből, szép tenyeres ütéssel vágta a félig üresen maradt ketrecbe a korongot (0-3).

A 33. percben Terbócs 20 centiméterrel a jobb alsó sarok mellé passzolta a pakkot, utána emberhátrányban tartotta a korongot a MAC, ez sem mindennapos a hokiban. A Jegesmacik képtelenek voltak a támadóharmadba bevinni a játékszert, egyszerűen nem tudtak kibontakozni. A 0-4-től Adorján mentette meg sajátjait, ugyanis kifogta Kovács Cs. ziccerből, balról célzott lövését.

Szűk négy perc alatt

Az utolsó harmadban sokan várták a piros-fehérek feltámadását és ez részben be is következett.

A 42. percben Leppanen sakk-matt helyzetből, közelről a keresztvas alá emelt (1-3). Ekkor Majoross Gergely, a vendégek mestere megérezte a bajt, rögtön időt kért. A 43. percben Adorján újabb ziccert hárított, a 44. percben pedig Kovács Cs.-t büntették testreütésért százhúsz másodperccel. Éppen lejárt a kiállítás, amikor Gőz közeli szúrása adott reményt a DVTK Jegesmedvéknek (2-3). A hajrá magával ragadó izgalmakat hozott – kiállításokkal, ziccerekkel. A MAC, a számára megváltást jelentő dudaszót várta, a Macik meg a hosszabbításért mondtak imát. Nikiforov tiszta helyzetből Adorjánt választotta, majd időt kért a Miskolc és Douglas Bradley mezőnyjátékosra váltotta kapusát, a maradék 15 másodperc azonban semmire nem volt elegendő.

A meccs után a fővárosiak – akik történetük első trófeáját harcolták ki – nagy ünneplésbe kezdtek a jégen, a részben csalódást okozó Maciknak pedig nem maradt más dolguk, mint a gratuláció. Hazai oldalon nem ment az emberelőnyök beváltása, az ellenfelüknek nyújtott negyven perc „adomány” pedig végzetesnek bizonyult.

Kolodzey Tamás

Jegyzőkönyv

DVTK Jegesmedvék – MAC Budapest 2-3 (0-1, 0-2, 2-0)

Miskolc, 1900 néző. V.: Babic, Haszonits (Soós, Váczi).

DVTK Jegesmedvék: Adorján – Láda B., Leppanen 1, Magosi B., Galanisz, Pavuk – Gőz 1, Vojtkó, Miskolczi, Tóth A., Hajós (1) – Joe, Tuominen, Toulmin, Johnston, Sági – Kuqali, Albert T., Szopos, Ritó, Karda – Kiss B. (kapus). Vezetőedző: Douglas Bradley.

MAC Budapest: Bálizs – Escobedo (1), Kovács B., Nagy G. 1, Nagy K. (1), Terbócs (1) – Pozsgai, Olson, Somogyi, Booras 1, Jubinville 1 – Vokla (1), Ruikka, Nikiforov, Könczei, Kovács Cs. – Mestyán, Tóth R., Keresztury, Schmál, Roczanov – Arany (kapus). Vezetőedző: Majoross Gergely.

Kiállítások: 4 perc, ill. 12 perc.

Douglas Bradley: – Nem sikerült az első két harmad. Ebben az időszakban nem tudtuk lezárni az utat az előretörő MAC-játékosok elől, akik sokszor zavartalanul építkeztek, jól passzoltak. Lövéseiket sem voltunk képesek blokkolni, ellenfelünk ezt is kihasználta. A vesztünket az okozta, hogy csak a záróharmadban voltunk stabilak, míg a budapestiek ezt hatvan percig tették. Annak örültem, hogy a harmadik szakaszban visszajöttünk a meccsbe, egyenlítésünk viszont már elmaradt, a nagy hátrányunk soknak bizonyult. Mentségeket nem keresünk, egészen egyszerűen a hatékonyságunk nem érte el a kívánt szintet. Sajnos, nem játszottunk jól, ennek ellenére büszke vagyok a csapatra, ugyanakkor gratulálok a MAC-nak a kupa elhódításához.

Majoross Gergely: – Kevesen gondolták, hogy mi nyerjük meg a Magyar Kupát, elvégre a DVTK Jegesmedvék együttese hazai környezetben játszott. Az egész mérkőzésen rengeteget tettünk azért, hogy ünnepelhessünk. Fontos volt a vezető gól, majd az is, hogy a második harmadban elléptünk a hazaiaktól. A 3-0-s előnyünk után a további helyzeteinkből azonban nem tudtunk legalább egyet kihasználni, holott 4-0-lal véglegesen eldönthettük volna az összecsapást, de ezt nem tettük meg. A befejező húsz percben a piros-fehérek bebizonyították, hogy jó csapatuk van, megváltozott a hozzáállásuk, mentek előre, mi pedig ráültünk az eredményre. A hokiban még egy jelentősebbnek mondható előny sem garancia semmire, ez újra bebizonyosodott. Egy gól előnyt megőriztünk a dudaszóig, így boldogok vagyunk, hiszen miénk lett a trófea.

Hittek az egyenlítésben

Hajós Roland, a DVTK Jegesmedvék csapatkapitánya: – Egyértelműen a gyenge második harmadunk miatt kaptunk ki. Az első bekapott gól sajnos megfogott minket, utána szétestünk, gyengén játszottunk. A harmadik felvonásban mindent egy lapra tettünk fel, és 3-2 után valamennyien úgy gondoltuk, hogy mivel most jól megyünk, nagy nyomás alatt tartjuk ellenfelünket, egészen biztosan ki fogunk egyenlíteni. Az idő azonban rohant, és mire felnéztem a táblára, már csak pillanatok voltak hátra...

Díjátadás

Az érmeket és a serlegeket ezúttal helyiek adták át. Csöbör Katalin, aki Miskolcot (is) képviseli az országgyűlésben és Egri Gergely, a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója (korábban a Miskolci Jegesmedvék egykori játékosa, majd csapatvezető-menedzsere) gratulált a döntőben szerepelt játékosoknak és stábtagjaiknak.