2015.05.28. 19:38

Európa Liga - Öt gól és felejthetetlen pillanatok

A Sevilla és a Dnipro is sokat tett azért, hogy a 2015-ös Európa Liga döntő mindenki számára emlékezetes maradjon.

Három esztendővel a lengyel-ukrán közös rendezésű Európa-bajnokság után ismét a futball uralkodott Varsóban. Szerdán kora délutántól piros-fehérbe és kék-sárgába öltözött a Nemzeti Stadion környéke, hiszen az Európa-liga döntőjét közel telt ház előtt rendezték meg. A Sevilla és Dnipro drukkerei békésen megfértek egymással, csupán hangpárbajt vívtak a másik táborral, amelybe olykor a semleges lengyel szurkolók is bekapcsolódtak. Az összkép így fantasztikus volt, ráadásul a pályán is kitettek magukért a csapatok. A sorozat hatéves fennállása során ugyanis a legtöbb gólt hozó fináléját láthatták a szerencsés nézők. Találkozhattunk magyar drukkerekkel is a lelátón. Varsóba érkeztek Siófokról, Miskolcról, de még Ózdról is.

Nehéz leírni

- Ilyen rangos nemzetközi találkozón először jártam, óriási élményben volt részem – mondta az ózdi Bakk Tamás. – Azt sejtettem, hogy a telt ház eleve jó hangulatot teremt, ám a spanyol szurkolók mellett ülve tovább fokozódott minden. A tv-ből nem jön át egy ilyen tábor szurkolása, most viszont amikor egyszerre ugráltak 6-7 ezren, akkor remegett az egész szint. Az ukránok előtt is le a kalappal. Kicsit tartottam, hogy taktikus meccs lesz, de szerencsére a Sevilla és Dnipro is igyekezett futballozni. Ez a spanyoloknak sikerült jobban, de szerintem a másik fél is büszke lehet a játékosaira.

Varsó egyébként – vélhetően az Eb-s tapasztalatokat átültetve – tökéletes házigazdája volt a második számú Európai klubdöntőnek. A csodálatos Nemzeti Stadionban minden adott volt egy igazi ünnephez, amelyhez a fináléba bejutott gárdák is hozzá tették a magukét. A lengyeleknek is volt kinek drukkolni, hiszen a spanyolok középpályáján Krychowiak is szóhoz jutott, ráadásul saját közönsége előtt még gólt is szerzett. Jelen állás szerint arra csekély az esély, hogy a magyar futballszurkolóknak hasonló élményben legyen részük, és drukkolhassanak valamelyik klubcsapatunknak, ezért csak annyit kívánnánk, hogy néhány éven belül hazánk is rendezhessen legalább egy EL-finálét. Már ez az egy mérkőzés is sokat lendítene a sportág megítélésén, a világ legnépszerűbb játéka pedig újabb híveket szerezne magának itthon is. Egy ilyen meccs ugyanis tényleg ünnep, igaz a győztesnek boldogabb, a vesztesnek kissé keserédes a végkicsengése.

ÉM-ME