Atomipari és védelmi együttműködésről állapodott meg Japán és India

Tokió, 2013. május 29., szerda (MTI) - A két ország közti atomipari tárgyalások újraindításáról, valamint tengeri védelmi együttműködésük erősítéséről állapodott meg Japán és India kormányfője szerdai tokiói csúcstalálkozóján.

Manmohan Szingh indiai miniszterelnök a találkozót követő sajtótájékoztatón "természetes, nélkülözhetetlen partnerségként" jellemezte a két ország kapcsolatát, és "az ázsiai-csendes-óceáni és indiai-óceáni térség békéjének és fejlődésének érdekében való" együttműködést hangsúlyozta, míg Abe Sindzó japán kormányfő a két fél "globális stratégiai együttműködését" méltatta - jelentette az NHK japán televízió.

Abe és Szingh megállapodtak, hogy a két ország haditengerészete rendszeres közös gyakorlatokat fog végrehajtani a jövőben.

Megfigyelők szerint a védelmi együttműködés elsősorban a mindkét országgal területi vitában álló, egyre élénkebb - és Tokióban és Újdelhiben félelmekkel figyelt - tengeri katonai jelenléttel rendelkező Kína ellensúlyozására irányul. Egy, a Kyodo hírügynökségnek nyilatkozó japán kormánytisztviselő szerint India Japán "nélkülözhetetlen partnere lehet egy Kínával szembeni koalíció létrehozásában".

Abe emellett egy atomipari együttműködési szerződés mielőbbi megkötését ígérte. A két ország között 2010-ben megindult, de a 2011. márciusi fukusimai atomerőmű-balesetet követően felfüggesztett tárgyalások célja, hogy a japán cégek részt vehessenek a hatalmas - és növekvő - áramigényű India nukleáris energiával való ellátásában. Míg indiai részről a fukusimai katasztrófát követően felmerült biztonsági kérdések hátráltatják a megállapodást, addig Tokió az exportálandó technológiák katonai célú felhasználásával kapcsolatban vár biztosítékot az atomfegyverekkel rendelkező Újdelhitől.

Indiában háztartások százmillióiban nincs áram, az energiaellátás pedig gyakran akadozik a gyárakban és irodákban is.

A jelenleg 20, jórészt alacsony kapacitású atomreaktorral rendelkező ország 2032-ig 30 új blokkot tervez építeni.

Ezzel párhuzamosan a japán cégek a belföldi atomstop miatt egyre inkább a tengerentúli piacok felé kénytelenek fordulni, ezt jelzi az is, hogy Tokió a közelmúltban Törökországgal és Szaúd-Arábiával kötött atomipari megállapodást.

A japán vállalatok az indiai infrastrukturális és vasúti beruházások iránt is élénken érdeklődnek. A Delhi-Mumbai ipari korridor - egy 90 milliárd dolláros infrastrukturális beruházás - kialakításában való részvétel mellett Japán a Sinkanszen gyorsvonatokat is exportálni akarja a dél-ázsiai országba, továbbá egy 700 millió dolláros metróépítési kölcsönt folyósít Újdelhinek.

- MTI -