MNB: február elejétől online lekérdezhető az értékpapírszámlák egyenlege

Budapest – Február elejétől kérdezhetik le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elektronikus felületén a befektetési szolgáltatók ügyfelei értékpapír- és ügyfélszámlájuk egyenlegét, amivel kiküszöbölhető, hogy a szolgáltató “kifelejtse” az ügyfeleket az adatszolgáltatásból, ahogy a tavalyi brókerbotrányok során történt – mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke csütörtökön Budapesten.

A jegybank értékpapírszámla-lekérdező alkalmazását bemutató sajtó-háttérbeszélgetésen hozzátette: alapvetően egy ellenőrzési eszköz ez az alkalmazás, amellyel az ügyfél anonim módon össze tudja vetni a szolgáltatójától kapott és az MNB felületén szereplő adatokat, valamint a jegybank is célzott ellenőrzéseket tud végrehajtani az ügyfelektől érkező visszajelzések alapján.

Az MNB alelnöke hangsúlyozta, hogy a rendszer annál hatékonyabb, minél többen kérdezik le az adataikat. Úgy vélte, ha korábban létezett volna ilyen lehetőség, akkor gyakorlatilag kizárt lett volna az ügyfelek megkárosítása a brókerbotrányok során alkalmazott módon.

Windisch László elmondta: a három tavaly feltárt botrány közös vonása volt, hogy a szolgáltatók meghamisították valamennyi felügyeleti adatszolgáltatásukat. Bár egyedi szinten a valós, az ügyfél által ismert adatokat tartották nyilván, összesített – fiktív – ügyfélszámlákat is nyitottak saját rendszerükben, amelyeken a bűncselekmény során “kimínuszolt” adatokat tárolták.

Ezt küldték el a Keler Központi Értéktár Zrt-hez (Keler) és tették be a felügyeleti adatszolgáltatásukba is – ismertette. Mint mondta, korábban a felügyeletnek az a lehetősége volt meg, hogy a Keler adatokkal összevesse saját adatait, de így nem derült volna ki a csalás.

A tételes ügyfél-analitikát is bekérhette volna az MNB, amit a Keler-től származó adatokkal vethetett volna össze, azonban ebben az esetben nem tudta ellenőrizni azt, hogy minden ügyfelet tartalmaz-e az analitika. Mindhárom ügyben az történt, hogy a szolgáltatók meghamisították a felügyelet felé küldött ügyfél-analitikát, “lefelejtették” róla az ügyfelek felét-kétharmadát; a felügyelet pedig nem tudta megszólítani ezeket az ügyfeleket, mert tudott róluk – fejtette ki.

A lekérdezési rendszer lényege, hogy a szolgáltatónak minden ügyfél felé havonta el kell számolnia arról, hány darab és milyen típusú értékpapírt, valamint hány forint követelést tart nyilván a számláján – ismertette az MNB felügyeleti alelnöke.

A szolgáltató ugyanezt az adatot küldi el a MNB-hez is, amit a jegybak elérhetővé tesz az online felületen. Ezzel Windisch László szerint kiküszöbölhető, hogy kifelejtsék az ügyfelek egy részét az adatszolgáltatásból, mivel az elvi lehetőség adott az ügyfélnek, hogy lekérdezze az adatait, és az esetleges eltérést jelezze a befektetési szolgáltatónak és a jegybanknak.

Szeniczey Gergő, az MNB igazgatója elmondta: az alkalmazás pillanatnyilag csaknem 2 millió számla adatait tartalmazza. A szolgáltatóknak minden hónap 5. munkanapjáig kell az adatokat megküldeni az MNB részére, és az átadást követő 5. munkanaptól lesznek azok elérhetők az online felületen.

Ha az ügyfél eltérést talál az adatok között, megadhatja az MNB-nek az adatokat és a visszajelzést a jegybank felügyeleti tevékenysége során használja fel – jegyezte meg. Kérdésre válaszolva Windisch László elmondta: a fiktív papírokat úgy szűri ki a rendszer, hogy az MNB-hez lejelentett összes ügyfél-azonosítóhoz tartozó összes ügyfélpapírt összesítik, és összevetik a Keler-nél fizikailag meglévő értékpapírok számával.

Ha a szolgáltató pár ügyfelet “kifelejt”, vagy nem jó adatot jelent, és az ügyfél él a lekérdezés lehetőségével, akkor megvan a lehetősége, hogy kibukik a hiba – fejtette ki. Ha egyetlen ügyfél sem ellenőrizne soha semmit, akkor ez nem bukna ki, de a szolgáltató várhatóan nem kockáztatja meg, hogy kiderül-e a csalás – vélte a jegybank alelnöke, hozzátéve: a legjobb az lenne a rendszer működése szempontjából, ha sokan élnének a lekérdezés lehetőségével.

– MTI –



Sporthírek