Magyarország

2016.07.19. 13:37

Majd foglalkozunk vele, ha már nagyon sokat iszik

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Magyarországon az európai és a világátlaghoz képest is nagyon sok embernek van gondja az alkohollal. A probléma már rég nem csak az időseket és szegényebbeket érinti: egyre több fiatal és rendszeresen dolgozó is alkoholbeteg. A háziorvosoknak lenne a legtöbb lehetőségük rá, hogy felismerjék a vészjósló jeleket, de ebben valamiért nem akarnak részt venni. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Magyarországon az európai és a világátlaghoz képest is nagyon sok embernek van gondja az alkohollal. A probléma már rég nem csak az időseket és szegényebbeket érinti: egyre több fiatal és rendszeresen dolgozó is alkoholbeteg. A háziorvosoknak lenne a legtöbb lehetőségük rá, hogy felismerjék a vészjósló jeleket, de ebben valamiért nem akarnak részt venni. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

  • a háziorvosoknak sokszor nem tűnik fel, ha a hozzájuk járó betegnek alkoholproblémája van
  • szintén ők a mai napig hajlamosak azt hinni, hogy az alkohol okozta problémák inkább az idősebb és munkanélküli embereket érintik, pedig az alkoholbetegek között több a fiatal és a rendszeresen dolgozó
  • egy átlagos nagyiváson egy főre 4 deci tömény vagy másfél liter sör jut
  • az alkoholbetegek ritkán kérnek, és nem is nagyon kapnak segítséget
  • – ezek a főbb megállapításai Elekes Zsuzsa: “Alkoholprobléma a háziorvosi rendelők betegei között” című tanulmányának.

    Elekes a következőkre volt kíváncsi:

  • mekkora a problémás alkoholfogyasztás azok között az emberek között, akik valamilyen egyéb egészségügyi panasszal keresik fel háziorvosukat?
  • mennyire ismeri fel a háziorvos, ha valakinek gondja van az ivással?
  • az alkoholbetegek közül hányan kerülnek be végül a szakellátásba?
  • 56 háziorvosi praxisban készítettek interjúkat, orvosokkal és külön a betegekkel. Az orvosok közül tízen visszautasították, hogy válaszoljanak.

    Évi 11 liter szesz

    A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2012-ben tiszta szeszből egy főre 9,5 liter jutott. Ebben nincs benne, amit otthon főznek vagy amit a feketepiacon vásárolnak. A WHO becslése szerint ez további 2 litert jelentett fejenként 2008 és 2010 között. A szerző szerint még ezzel a feltehetően jócskán alábecsült fogyasztási adattal is Európa és a világ élvonalában vannak a magyarok.

    Nem meglepő, hogy a világ vezető országai közé tartozunk a túlzott alkoholfogyasztásra visszavezethető halálozásban is: 2009-ben 100 ezer főre 114,42 alkoholhoz köthető haláleset jutott.

    Ez a szám közel kétszerese az európai átlagnak, de jelentősen meghaladja a miénkhez hasonlóan magas alkoholfogyasztással jellemezhető Csehországot vagy Szlovákiát.”

    A becsült alkoholisták száma 2012-ben 475 ezer fő volt, ehhez képest mindössze 19 ezret tartottak nyilván kezeltként. “Azaz, az alkoholbetegek alig 4 százaléka került valamilyen kapcsolatba az egészségügyi szakellátással kifejezetten az alkoholprobléma miatt” – írja Elekes.

    Nem kérnek és nem is kapnak segítséget

    A megkérdezett betegek alig negyede kért életében bármilyen segítséget az alkohol okozta tünetei miatt. Ha kért is, az is ritkán volt szakszerű segítség. Szakmai segítségként is elsősorban a háziorvost említették, a kifejezetten ezzel a problémával foglalkozó szakmai vagy önsegítő szervezeteket viszont alig. Ez mindenképpen a háziorvosok szerepének fontosságára hívja fel a figyelmet.

    A diagnosztizált betegek 17 százaléka inkább a családjához vagy a barátaihoz fordult.

    Elekes ugyanakkor megemlíti, hogy Magyarországon rendkívül szűkös a szakellátó hálózat, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a betegek többsége teljesen ellátatlan marad. Ami még érdekesebb, hogy akik viszont kértek segítséget, közülük alig 12 százalék kapott is ténylegesen is segítő kezet, és ez is gyakran kimerült a szóbeli támogatásban.

    A leggyakoribb oka annak, hogy a beteg nem kér segítséget, az a gondolat, hogy egyedül is megbirkózik a problémával, valamint, hogy nem okoznak gondot a tünetek. De legalább ugyanilyen visszatartó erő az attól való félelem, hogy a kezelés megbélyegzi őket, vagy egyszerűen fel sem ismerik, hogy amennyit és amilyen gyakran isznak, az valójában már súlyos probléma.

    Nagyivás: másfél liter sör

    Az interjúalanyok kétharmada mondta azt, hogy életében legalább egyszer már fogyasztott alkoholt, naponta ivónak pedig 4,2 százalékuk mondta magát. A betegek hat százaléka mondta azt, hogy a megelőző évben voltak tünetei, amik alkoholproblémára utalhattak. Ez a tünet a többségnél a

    próbált kevesebbet inni vagy teljesen felhagyni az ivással”

    volt.

    Ha a magyarok leülnek és isznak, az a következő mennyiséget jelenti fejenként:

    8 deci sör vagy 4 deci bor

    A megkérdezettek közel 13 százaléka pedig a megelőző hónapban legalább egyszer részt vett egy úgynevezett nagyiváson. Ez már

    1,5 liter sört vagy 6 deci bort vagy 2 deci töményet jelent.

    Csak akkor gond, ha mértéktelen

    A felkeresett háziorvosok szerint a náluk megjelent betegek 67,6 százaléka nem szokott alkoholt fogyasztani. Az orvosok messze kevesebb emberről gondolták azt, hogy problémája van, mint amit a betegekkel készített interjúk alapján a kutatásban résztvevők becsülnek.

    Ennek oka lehet, hogy az orvosok nem ismerik az általuk kezelt betegek alkoholfogyasztási szokásait, de jelentheti azt is, hogy ha ivásról van szó, az orvosok gyakran a mértéktelenebb alkoholfogyasztásra gondolnak. Ez az értelmezés Elekes Zsuzsa szerint nemcsak az orvosokra, hanem a társadalom többségére is jellemző. A városokban alul, míg a községekben és megyeszékhelyeken inkább felülbecsülik a háziorvosok a probléma nagyságát.

    A háziorvosok nagyobb arányban diagnosztizálták alkoholbetegnek az idősebb, elsősorban az 50 év feletti korosztályt, és azokat, akik nem dolgoznak. Ugyanakkor a fiatalokat és rendszeres munkával rendelkezőket alig. A betegekkel készített interjúk azonban más képet festenek: az alkoholproblémás tünetes betegek közel 20 százaléka a 18–29 év közötti, 46,4 százaléka pedig dolgozik.


    A legszegényebbeknek egyre elérhetetlenebb a magyar egészségügy, kevés a háziorvos, hosszúak a várólisták, az egész mégis rengeteg pénzbe kerül. Eközben azonban alig van olyan, aki tényleg rendesen fizeti a tb-t, a tehetősebbek meg öntik a pénzt a magánszektorba. A politikusoknak pedig a reform szó már régóta tabunak számít.

    Olcsó, könnyű rászokni, de a lazulás nagyon gyorsan átcsaphat rémálomba. Keveset tudni a dizájnerdrogok hatásairól, pedig vannak olyan vidéki tizenévesek, akik már csak ezt használják, a marihuánát nem is ismerik. Az iskolák inkább a szőnyeg alá söprik a herbálproblémát, nehogy megszólják őket a drogozó fiatalok miatt. Az ország súlyosan elmaradott régióiban pedig a munkanélküliség, szegénység és a kilátástalanság miatt az egekben van a biofű népszerűsége.

    Ha valaki alkoholista lett, többé már nem fog normálisan inni. Ez az alkoholbetegek gyógyítására kidolgozott Minnesota-modell egyik alapja, amely Magyarországon egyedül Szigetváron működik száz százalékos formában. Van, aki a terápia után tíz évig folyamatosan tanult, ma már csoportterápiát vezet a kórházban, és a Semmelweis Egyetemen oktat. Hogyan hoznak vissza az életbe olyanokat, akik körül úgy tűnt, minden összeomlott?

    A kórházakban fekvő betegek körülbelül 60 százaléka alkoholista, az orvosok nagy része mégis csak az alkoholizmus szövődményeit kezeli. Tóth Miklós, a szigetvári kórház addiktológiai rehabilitációs osztályának vezetője szerint sokan észre se veszik, hogy a betegek valójában alkoholisták, de sokan tapintatból nem feszegetik, hogy mi állhat állhat egy gyomorvérzés vagy egy hasnyálmirigy-gyulladás mögött

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!