Évek óta szívnak, de azt se tudják, mi az a marihuána

Biofű reggeli a Grundon, 2016. június 23-án
Biofű reggeli a Grundon, 2016. június 23-án - © Fotó: abcug.hu
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Olcsó, könnyű rászokni, de a lazulás nagyon gyorsan átcsaphat rémálomba. Keveset tudni a dizájnerdrogok hatásairól, pedig vannak olyan vidéki tizenévesek, akik már csak ezt használják, a marihuánát nem is ismerik. Az iskolák inkább a szőnyeg alá söprik a herbálproblémát, nehogy megszólják őket a drogozó fiatalok miatt. Az ország súlyosan elmaradott régióiban pedig a munkanélküliség, szegénység és a kilátástalanság miatt az egekben van a biofű népszerűsége. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem Pszichológia Tanszék kutatói szintetikus kannabinoidokat, ismertebb néven herbál drogokat/biofüvet használókkal készítettek interjúkat, hogy megtudják: milyen lélektani hatásai vannak az utóbbi néhány évben fénysebességgel terjedő “újfajta pszichoaktív szereknek”, azaz a dizájnerdrogoknak. Egy másik kutatás pedig három hátrányos helyzetű magyar település szegregátumaiban vizsgálta a kábítószerhasználatot.

A herbál vagy biofű tulajdonképpen szintetikus drog, valamilyen szárított növényre permetezik rá a hatóanyag készítői, hogy aztán a fogyasztók cigaretta formájában elszívják. Olyan, mint a füves cigaretta, csak sokkal erősebb – ugyanakkor rövidebb is – a hatása, az agyi receptorokhoz a marihuánában található THC-nél 40-50-szer erősebben kapcsolódó szintetikus kannabinoidok miatt. Azt szinte soha nem lehet pontosan tudni, hogy mi van egy-egy biofüves cigiben, legtöbbször ugyanis különböző, boltban is könnyen beszerezhető háztartási vegyszerek hozzáadásával állítják elő: patkánymérget, csavarlazítót és acetont is szoktak használni.

A biofűből egy grammot mindössze 500 forintért be lehet már szerezni, viszont a használói élményekre fókuszáló ELTE-SZTE kutatás résztvevői szerint annyira könnyű rászokni, hogy akár napi 30-40 szál biofüves-cigit elszív egy függő. “Volt olyan, hogy 4 grammot megvettem és nem volt elég 20 percig” – mondta a vele készített interjúban a kutatás egyik résztvevője.

Önundor, kontrollvesztés, rosszullét

A biofű használók élményeit kutató ELTE-s doktorandusz, Kassai Szilvia szerint a kutatásban részt vevő szerhasználók – akik egyébként 2-6 éven át fogyasztottak szintetikus kannabinoidokat – nagyon nehezen tudták megfogalmazni a biofű használattal kapcsolatos élményeiket, elsősorban azért, mert nehezen tudták összehasonlítani az élményeiket a más szereknél tapasztalt hatásokkal.

A kiszámíthatatlanságot, mint a biofű egyik tulajdonságát több interjúalany kiemelte, mondván, a sokadik használat után is okozhat új élményeket, és akár két ciginek sincs ugyanolyan hatása. Kassai szerint egy másik nagyon fontos különbség más szerekhez képest a használói tapasztalat: a lazulás, kikapcsolódás, relaxáció, sokkal gyorsabban fordul át negatívba, amikor a súlyos fizikai és pszichés tünetek válnak meghatározóvá – például heves szívverés, ájulás, pánikroham. Ekkorra már azonban a függőség gyors kialakulása miatt a szerhasználatot nagyon nehéz abbahagyni.

A legriasztóbb mégis az, hogy a biofüves cigit rendszeresen szívók a kutatás szerint úgy érzik, a szer “irányítja” őket, és a függőséget is ezzel az irányító hatással magyarázzák. Kiszolgáltatottnak érzik magukat, mert nem tudják magukat távol tartani a szertől és nem tudják kontrollálni a hatásait.

A kutatás eredményeit ismertető Kassai Szilvia arra is kitért, hogy a biofű hatására a fogyasztók gyakran aszociálissá válnak – a szer befelé fordulást, érdektelenséget okoz a külvilággal szemben. “Egy idő után nekem már nem kellett társaság, már az volt az áldás, hogyha végre nyugodtan le tudok ülni, tudok tekerni egy bomba jointot, és magamnak elszívom” – fogalmazott az egyik interjúalany. A kutatás résztvevői a biofű hatására végül önmaguktól is megundorodtak.

Fontos tudni, hogy én rengeteget verettem egyedül otthon, a tükörrel szemben, és én szembe néztem magammal, és csak néztem, sokáig gondolkodtam magamról, sokáig gyűlölködtem magammal szemben, és közben csak néztem magam és szívtam, csak néztem magam és szívtam”

– mesélt tapasztalatairól a kutatáshoz egy volt herbálfüggő.

Válasz a kilátástalanságra

A biofű más szerekhez képest példátlanul gyorsan terjedt el a magyar vidék halmozottan hátrányos helyzetű településein, ott, ahol a használóknak a legkevésbé van hozzáférése bármilyen függőknek járó segítségnyújtáshoz vagy iskolai prevencióhoz. Szécsi Judit és Sik Dorka szociológusok egy hátrányos helyzetű járás szegregátumaiban készített szerhasználattal kapcsolatos kutatásuk során arra jutottak, hogy az újfajta pszichoaktív szereket általában a fiatal generációk használják – gyakran már 10-12 éves kortól, elsősorban kikapcsolódásként.

Míg a kutatás tapasztalatai alapján a három vizsgált település szegregátumaiban élő fiatalok fele használ rendszeresen valamilyen dizájnerdrogot, addig a felnőttek, idősebbek maradtak a klasszikus, legálisan beszerezhető drogoknál: az alkoholt és a gyógyszereket (nyugtatókat) sokszor párhuzamosan használják.

A drogfogyasztás motivációja a szegregátumokban a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség miatti frusztráció és kilátástalanság csökkentése – találta Szécsi Juditék kutatása, amely a droghasználatot a társadalmi állapotok látleletének tekinti.

Ahol a gyerekek kitörési lehetősége szinte lehetetlen, ahol esély sincs a munkaerőpiacon elhelyezkedni, és a közmunka jelenti az egyetlen munkalehetőséget, és ahol ennyire jellemző a nyomor és a munkanélküliség, mint ezeken a településrészeken, ott az olcsó, gyorsan ható szerek játszva nyernek teret”

– fogalmaz a kutatás, majd hozzáteszi: az alacsony társadalmi státuszhoz köthető droghasználat ezért a kistelepüléseken elsősorban nem drogprobléma, és nem egyéni élethelyzetekre vezethető vissza.

Vannak, akik már csak ezt ismerik

A Kék Pont Alapítvány drogprevencióval is foglalkozó munkatársai úgy látják, a fővárosban és az elmaradottabb országrészek iskolákban, gyermekotthonokban különösen elterjedtek az újfajta pszichoaktív szerek. “Kórusban kiabálják, hogy herbál, bio, kristály” – mondta Dávid Ferenc, az alapítány munkatársa, majd hozzátette: vidéki kisvárosok iskoláiban találkoztak olyan fiatalokkal, akik bár már évek óta füveztek, azt sem tudták, hogy mi az a marihuána.

Dávid szerint – és Szécsi Juditék kutatásából is ez derült ki – a fiatalok körében óriási a tudatlanság a dizájnerdrogok használatának következményeit illetően. A Kék Pont munkatársa szerint ez visszavezethető arra is, hogy az iskolák inkább a szőnyeg alá söprik, hogy a diákjaik (akár iskolaidőben is) drogoznak, nehogy ez rossz hírüket keltse. A Kék Pont Alapítványt például szinte csak alapítványi iskolák hívják prevenciós foglalkozásokat tartani, az állami fenntartású intézmények szinte egyáltalán nem.

– Neuberger Eszter | abcug.hu –








hirdetés