„Jób könnye” az Ars Sacra műtárgya (fotók)

Kiderült, hogy milyen szakrális tárgyat választottak a Miskolci Ars Sacra Fesztivál szervezői a rendezvénysorozat műtárgyának. Az unikális tárgy a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Tárából került ki, amely köré mini kiállítást szerveztek a múzeum főépületének aulájában. Ennek megnyitója 2023. szeptember 21-én, csütörtök délután volt. A kiállítást dr. Bodnár Mónika, a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Tárának vezetője nyitotta meg. Fuvolán közreműködött Csuta Éva, a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnáziumnak tanulója. A helyszínen a kiállításhoz kapcsolódó műveltségi kvízt is ki lehet tölteni.

A lelki béke szimbóluma 

„A Miskolci Ars Sacra Fesztivál programjainak körülbelül a felén már túl vagyunk. A fesztivál minden napjára vonatkozik egy bibliai ige. A mai a Máté evangéliumából így szól: Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak fogják hívni őket” – ismertette a kiállítás megnyitóján Máger Ágnes képzőművész, Miskolc város díszpolgára, a Miskolci Ars Sacra Fesztivál képzőművészeti programfelelős szervezője. „Ez a kedves kiállítás egy rózsafüzér olvasót emelt ki, mint a fesztivál műtárgyát a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Tárából. A rózsafüzér imádság mindig Szűz Mária, a béke királynője közbenjárását kéri, amivel az idei fesztiválmottónkhoz, a Keresd a békét! jelmondathoz is tudunk kapcsolódni. Az olvasó lényegében a lelki béke szimbóluma.” 

Mágikus erejű imádság 

A rózsafüzér olvasó az utóbbi időben lányok és asszonyok kezében látható, de régen férfiak is imádkoztak vele. 

„A vallásosság a néplélek egészét áthatja. A népi ájtatosság egyik fontos kelléke a rózsafüzér, vagy szentolvasó eszköz. Ugyanakkor a rózsafüzér nemcsak egy katolikus imakellék, hanem az imádság maga. Hasonló eszközük más vallásúaknak, például az anglikán keresztényeknek, a buddhistáknak és a hinduknak is van” – mondta köszöntőjében dr. Bodnár Mónika etnográfus, a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Tárának vezetője. „A legelterjedtebb az úgy nevezett 59 szemes rózsafüzér, ami öt tizedből áll. Különböző imádságokat imádkozhatnak vele. Megvan, hogy melyik szemre, mikor, mit kell mondani. Itt az aulában egy kis vitrinben többféle rózsafüzért állítottunk ki, amelyek más-más anyagból - fából, műanyagból, üvegből, kerámiából, ezüst, borostyán és más drágakő – állnak. Ezek szinte mindegyike bódva-völgyi, vagy csereháti. A rózsafüzér imameghallgatása a hagyomány szerint nagyon nagy erejű, mágikus erőt tulajdonítottak neki. Rózsafüzérrel imádkoztak a keresztes lovagok is.” 

Növény magjából készült 

Jób szentírási történetéhez kapcsolódik a fesztivál műtárgya. A Bibliában olvasható, hogy Jóbot a sátán próbára tette, hogy mennyire hűséges Istenhez, azáltal, hogy mindent elvett tőle. Mivel Jób még a legnehezebb élethelyzetében sem tagadta meg az Örökkévalót, ezért a kiválasztott rózsafüzér az Isten iránti hűséget is jelképezi – tudtuk meg Máger Ágnestől. 

„A fesztivál műtárgya különleges anyagból, a Jób könnye növény terméséből készült, ami egy pázsitfűféle. Palóc Derján István (1936-2017) készítette, aki Tornaújfaluban, egy felvidéki magyar Torna megyei kis településen élt. Már nyugdíjas korában kezdett el rózsafüzér készítéssel foglalkozni. Éppen az inspirálta erre, hogy ajándékba kapta a szóban forgó növényt, ami alkalmas erre. A kertjében elültetett növények magvaiból körülbelül kétszáz darab rózsafüzért készített és ezek mindegyikét ingyen elajándékozta. Egy-két darab a múzeum Néprajzi Tárába is bekerült” – árulta el Bodnár Mónika.