Elöntötte Miskolcot a Pece-patak

A Pece-patak egykoron meghatározó, városképformáló szerepet töltött be Miskolc városában. Egy ideje már a szemünk elől elrejtve csordogál föld alá kényszerítve, így vajmi keveset láthat belőle a XXI. század polgára. Északról indul, több ágról tör be Miskolc területére és két részletben a Szinvába torkollik. 

Reiman Zoltán múltidéző írása szerint a Pecét ma már inkább időszakos vízfolyásnak nevezik, mint pataknak. Vízgyűjtő, csapadékelvezető szerepet tölt be, a régebbi időkben viszont sok problémát okozott városunk lakosainak. Szabályozatlan volt, és - vízgyűjtő szerepe miatt is - időszakosan nagy vízhozammal rendelkezett, ezért gyakoriak voltak az áradások a környékén. Ez jellemző volt a Szinvára is, de az sokkal kiszámíthatóbb volt viszonylagos szabályozottsága miatt.

Hidak sokakága 

1938-ban még megszámlálhatatlan híd és áteresz volt a Pecén, ez ihlette meg Houba Ferencet, aki a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1938. évi 169. számában a ,,Miskolc a hidak városa" címmel a következőket írta:  

(Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1938. évi 169. számában: ,,Miskolc a hidak városa")  

Nagyon érdekes és nagyon szemléltető ez a kis bemutatás. Egy dologra lennék kíváncsi még: mi történt a Csatos-tanyán?

Csak négy maradt 

Hat Pece ágat ismertek az elmúlt évszázadokban, ma azonban már csak négyet tudunk beazonosítani. 

- Bedegvölgyi ág (8480 méter) 

- Nagy ág (4600 méter) 

- Középső ág (2100 méter) 

- Bábonyibérci ág (6800 méter) 

- Pápa- és Darvasvölgyi ág (2085 méter) 

- Forrásvölgyi ág. (3000 méter) 

Az azonosítható négy ág: 

A Pece főága a Bábonyibérc sor és a Galagonyás sor között fut, miután beér a városba, az Árok utca és a Temető utcánál egyesül a Forrás ággal (I.).

A Forrás ág a Forrásvölgy utcán folyik végig - elvileg ennek az egynek van valós forrása, a Pallós forrás - a Temető utcán a föld alá bújik, majd utána egyesül a főággal (II.)

A harmadik ág a Kiskőbánya dűlőben ered és a Pacsirta utca vonalán folyik, a Major utcánál pedig az úttest alá rejtőzik (III.) 

A Bandzsalgó dűlő - Napfürdő utca - Közdomb utca a következő ág "lelőhelye", a Mátyás király utcánál egyesül a harmadik ággal (IV.)

Az egyesült ágak egyike a mentőállomás környékén ömlik a Szinvába (I-II. ág), a másik a Lábas-ház alatt elhaladva valahol a Metropol üzletház és a Bató ház mögötti részen (III-IV. ág).

Érdekes patak ez a Pece. Egyetlenegy aktív forrásáról tudunk - a Pallós-forrásról -, a többi ága csak úgy lesz hirtelen a semmiből.

A patak vízgyűjtő területe jelenleg 14 négyzetkilométer. Azt is említettem, hogy időszakosan "működnek" ezek az ágak, de ez nem jelenti azt, hogy sok csapadék esetén ne lennének veszélynek kitéve a környező területek. Éppen ezért völgyzáró gátat és víztározókat építettek a vonalában.  

Érdekesség, hogy míg a Szinvát "gyakran" emlegetik, a különböző oklevelekben, rendeletekben, peres iratokban, a Pecét egyetlen középkori forrás sem említi.

(Wikipédia - Pece-patak (Miskolc) szócikk)

Ebben az időszakban Miskolcon két Pece-ág "működött". Az egyik a Fábián - Fazekas - Zárda utca nyomvonalán, a másik a Szent Anna templom fölött folyt a városba, a Tóth, a Palóczy és a Kossuth utcán át haladt, és a mai Antall József tér alatt találkozott a másik ággal, majd a mai Szinvapark előtt/alatt ömlött a Szinvába.

(Wikipédia - Pece-patak (Miskolc) szócikk) 

A Pece-patak régi medre már száraz 

A régi mederben ma már nem folyik víz, 1981-ben ''terelték bele hamarabb'' a Szinvába. Ha nagy szárazság volt, az ágak kiszáradtak, ekkor a képtelenek voltak ellátni a funkciójukat - ami a víz elvezetése volt -, megnőtt a fertőzésveszély. A Pece medrének rendezésére három elképzelés született a XIX. században. Először elzáró gátakkal a szántóföld felé akarták terelni a patakot. A második terv szerint időszakonként a Szinva vizét használták volna a Pece medrének átmosására. A harmadik megoldás a patak befedése, eltüntetése volt. Végül az utóbbi mellett döntöttek a város vezetői.

Érdekesség, hogy a romániai Bihar megyében is található egy Pece-patak. Ady Endre - aki hétszer járt a francia fővárosban - Nagyváradot Pece-parti Párizsnak nevezte.

(nepszava.hu - Ady Endre és az erdélyi szabadelvűség)

Azt olvastam valahol, hogy a Pece a besenyők nyelvén jelent valamit, feltételezik, hogy itt is, és ott is - Nagyvárad környékén - besenyők lehettek a terület lakosai a honfoglalás utáni századokban, ezért talán tőlük ered a patakok elnevezése.

Mindig gond volt vele 

A háború előtt közvetlenül így vélekedtek a Pece rendezéséről:

(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002, Stehlik Ágnes) - A Kazinczy utca kialakítása, egykor volt és mai épületei, 77.)

Így történt. Ma már nem is nagyon láthatjuk városunkban az egykor sok gondot okozó patakot, bár időszakonként azért felébred Csipkerózsika-álmából, és egy-egy nagyobb csapadékmennyiség lehullása után megmutatja az erejét.

Az egyik tereprendezés alkalmával - 1954-ben - az egykori, a „Boldogságos Szűz” tiszteletére felszentelt templom alapjaiból is találtak maradványokat a Deák tér alatt, melyet egy török csapás 1544-ben semmisített meg.

Információim szerint az utolsó hidak és átereszek majd' mindegyike 1981-ben tűnt el a miskolciak szeme elől a belvárosban. Ma már csak két hídkorlát emlékeztet a múltra: az egyik a Deák téren, a másik a Régiposta utca és a Kazinczy utca kereszteződésénél található/látható. Néha rácsodálkoznak páran a posta mellett, hogy mit keres ez a korlát itt a kereszteződésben? Már nem kell, de itt maradt. Az egykori patak emléke.