Ez lesz az ünnepek ünnepe

A húsvét a keresztények legnagyobb ünnepe, amikor a Megváltó, Jézus Krisztus feltámadását ünneplik, harmadnapon azután, hogy az emberek bűneiért nagypénteken meghalt a kereszten. A feltámadás jelentősége ma is az, hogy a kereszténységnek élő Istene van, aki győzedelmeskedett a halál felett is. 

Békésen vállalta a halált 

– Az „ünnepek ünnepének” is hívjuk a húsvétot a görögkatolikus egyházban, mert ez a legnagyobb ünnepünk. Nagyon várják a híveink is már hetek óta – mondta dr. Orosz Atanáz, a görögkatolikus Miskolci Egyházmegye püspöke. 

– A nagyhétnek és húsvétnak fontos üzenete van egy olyan esztendőben, amikor a világ mérhetetlenül fegyverkezik, Jézus Krisztus keresztáldozata pedig immár sokak számára feledésbe merül. Amikor nagycsütörtökön Jézust a Getse­máne-kertben elfogják, akkor Péter apostol heveskedik, és kardot ránt. Viszont Krisztus leállítja őt, és arra hivatkozik, hogy ha szüksége volna rá, a mennyei Atyától akár 12 légió angyalt is kérhetne saját maga védelmére. Azt gondolom, napjainkban is elgondolkodtató a ­Megváltónak ez a hozzáállása saját kínszenvedéséhez és értünk elviselt halálához. A nagycsütörtöki evangéliumunkban felelevenítjük, amit Jézus üzen a tanítványainak: „Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek.” Az idén sokan áhítattal várjuk ezt a békét. 

A nagyhét a belépő

A görögkatolikusok alaposan készülnek a húsvétra, amelyre a nagyhét a belépő. – A nagyböjt egy 40 napos időszak volt, ami a görögkatolikus számítás szerint már virágvasárnap előtt befejeződött. A nagyhét még intenzívebb böjti időszak. Különösen a nagypéntek, amikor minden katolikus hívő és a keleti egyház hívei is szigorú böjtöt tartanak. A katolikus, így a görögkatolikus egyházban is nagyon fontos a bűnbocsánat szentsége. A húsvétra sokan szentgyónással készülnek fel, továbbá Szentírás-olvasással és gyakori imádsággal. A görögkatolikus szertartásokon nagycsütörtökön és nagypénteken is Krisztus szenvedéseit és megváltó kereszthalálát elevenítik föl, amelynek fontos része Jézus testének sírba tétele és az ehhez kapcsolódó körmenet. 

Előesti virrasztás

– A húsvétvasárnapot mindig előesti virrasztás előzi meg, amely egyházunk ősi szertartása. A zsolozsmánkat szent liturgiával fejezzük be. Ebben a szertartásban 15 ószövetségi olvasmányt is felolvasunk. Sok olyan próféciát, amely vagy a halállal és feltámadással, vagy a megújulással kapcsolatos. Ezt követően végezzük a feltámadásra utaló ünnepi liturgiát kereszteléssel. Éjfélkor újabb körmeneten készülünk Krisztus feltámadását megünnepelni egy félórás zsolozsma után. Az a húsvéti gyertya, amelyet először a szertartás vezetője, aztán pedig minden hívő a kezében tart, emlékeztet bennünket Jézus Krisztus feltámadásának a ragyogására. Az éjszakai szertartást hajnalban, illetve délelőtt követi az a szent liturgia, amely többnyelvű – szentírási görög, kora egyházi latin, modern nyelveken – evangéliumolvasást foglal magában. A liturgia végén pászkaszentelést tartunk, megáldjuk azokat a húsvéti ételeket, amelyeket nagyböjtben nem volt szabad fogyasztani. Ezeket a hívek nagy gonddal készítik elő a húsvéti asztalra – fejtette ki Atanáz püspök.