A szenvedés értelme a feltámadás

A keresztények az előttünk álló nagypénteken Krisztus keresztre feszítésére emlékeznek, és arra, hogy meghalt az emberek bűneiért, de harmadnapon feltámadt, és legyőzte a halált. 

– A nagypéntek, nagyszombat és a húsvétvasárnap egységes ünnep, mind a húsvéti ünnepkör része, amelyet egységes liturgiával ünneplünk meg – mondta Juhász Ferenc atya, pasztorális helynök, a Mindszenti templom plébánosa. – Igyekszünk minden bűnbánati cselekményt már előtte elvégezni, köztük a gyónást is. Kuriózum, hogy idén március végén a plébániához tartozó gyerekek élő keresztutat adtak elő. 

Elhallgatnak a harangok 

A Mindszenti templomban, mint ahogy az országban már több helyen is, délután 3 órakor tartják a nagypénteki liturgiát. 

– Nagypéntek munkaszüneti nap lett, így megtehetjük, hogy Jézus Krisztus halálának az órájában ünnepeljünk, amikor a legmegrendítőbb. Viszont az ünnep már nagycsütörtök estével, az utolsó vacsorának a napjával és szentmiséjével elkezdődik. Ilyenkor úgynevezett oltárfosztást végzünk, amikor a tabernákulumot, ahol az Oltáriszentséget tartjuk, kiürítjük. Mivel az Oltáriszentségben Jézust tiszteljük, ezért ez jelzi, hogy elfogták Őt. Nagycsütörtök estétől nagyszombat éjszakáig, a feltámadásig nem harangozunk. Erre mondjuk, hogy Rómába mennek a harangok – ismertette a plébános. 

Eléneklik a passiót 

Nagypéntek szigorú böjt hústilalommal, amikor a katolikus hívek csak háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól. 

– Nagypénteken a katolikusoknál nincsen szentmise, hanem a Krisztus kereszthalálára való emlékezéssel végzünk szertartást. Ennek része a keresztleleplezés is, amivel a szent három nap elkezdődik. Nagyböjt ötödik vasárnapja óta, amit fekete vasárnapnak nevezünk, letakarva vannak a feszületek sötétlila vagy fekete lepellel, hogy elfedjük a szenvedő Jézus testét, az Isten művészi ábrázolását. Ősi hagyomány, hogy ilyenkor Jézus szenvedéstörténetét, a passiót elénekli az énekkar, ami vonzó alkalom a hívek számára – tudatta az atya. Az idei nagypéntek annyiban más, mint az összes többi, hogy hamarosan érkezik Ferenc pápa. 

Várakozással teli ünnep 

– A magyar történelemben talán még nem fordult elő olyan, hogy ilyen rövid időn belül ugyanaz a pápa látogatott el hazánkba. Ez a római katolikus egyházzal való azonosságunkat erősíti, ugyanakkor minden felekezetű keresztény számára fontos esemény lesz április végén. Nagypénteken egyébként Rómában a szentatyával közös keresztutat végeznek, amit a televízió is közvetít. Mindemellett idén nagyon kell figyelnünk rá, hogy nagypénteken ne minden a szomszédunkban dúló háborúról szóljon. Ez a nap Jézus Krisztus szenvedéséről és haláláról szól, és jó lenne, ha hozzá tudna segíteni bennünket az elcsendesedéshez. A keresztény ember sohasem úgy tekint a halálra, mint magára a megsemmisülésre. Mindig ott van bennünk a tudat, hogy a szenvedést vagy a halált úgy tudjuk méltósággal elviselni vagy elfogadni, hogyha tudjuk, hogy van feltámadás. Krisztus ezt a csodát ragyogtatja föl előttünk. Azt gondolom, hogy ha az ember tud így tekinteni a szenvedésre és a halálra, akkor értelmet ad neki – magyarázta.