2023.02.15. 17:30
Még fékezni is kellett az új Sajó-híd építésénél
A hazai építéstörténetben egyedinek számító technológiával alakítják ki az új hidat a Sajó felett a sajószentpéteri elkerülő úton.
Hídépítés madártávlatból
Fotó: Magyar Építők
Befejeződött a Sajó-folyó felett épülő B2 jelű híd betolása a 26-os főút Sajószentpétert és Berentét elkerülő 260-as jelet viselő szakaszán
– tudtuk meg a magyaréptők.hu beszámolója alapján. Az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában a He-Do Építő Zrt. és a Soltút Kft. összesen 10,6 kilométernyi utat épít, rajta több híddal. A projektben a Hódút Kft. (ma a Duna Group International Kft. nevet viseli a cég) is érintett alvállalkozóként, miután a 260-as út legjelentősebb műtárgyaként az S-Útvonal Zrt. irányítása alatt építi meg az új nyomvonallal együtt a Sajó-hidat.
Szakaszonként tolták beljebb
A híd építésénél olyan technológiát használtak, amilyenre eddig mindössze két példa volt a hazai építéstörténetben.
Parragi Szabolcs projektvezető azt nyilatkozta, hogy az összesen 164 méter hosszúságú híd háromnyílású és öszvérszerkezetként épült meg.
A Sajó vízjárásának kiszámíthatatlansága miatt a határidők tartása érdekében az acélszerkezet szerelését és a vasbeton pályalemez építését árvízmentes szerelőtéri körülmények között végezték el
– mondta. Ezt követően a felszerkezetet vasbeton pályalemezzel együtt tolásos technológiával juttatták a végső helyére. A helyszíni kivitelezés már egy esztendővel ezelőtt megkezdődött.
A szerelőterületet a Sajó jobb partján a 260-as út készülő töltésén alakították ki, az első acélelemek áprilisban érkeztek meg a munkaterületre.
Mint megtudtuk, az acélszerkezet elejére egy 52 méter hosszúságú, 60 tonna összsúlyú, rácsos szerkezetű betolócsőrt szereltek. „A tolási folyamat közben ez biztosítja a megfelelő állékonyságot, valamint segítségével elkerülhetőek az esetleges mozgatási többletigénybevételből keletkező alakváltozások” – mutatott rá a szakember.
Csőrszerkezet is kellett
A szerelőtér korlátozott mérete miatt tavaly júliusban végrehajtották a hídbetolás első ütemét: ennek során 62 métert haladt befelé a híd, és 200 tonna súlyú acélszerkezetet mozgattak meg. Ezután novemberig 428 tonna acélszerkezetet állítottak össze a helyszínen, továbbá 1900 köbméternyi betont dolgoztak be az alépítményi szerkezetek és a pályalemez kivitelezése során.
A betolás következő szakasza november végén kezdődött: az akkor már 1860 tonna össztömegű híd összesen 164 métert haladt előre. Az első 9 méter elvégzése után a szerkezet végére is felkerült egy 8,5 tonna súlyú gerinclemezes hátsó csőrszerkezetet, az első csőrszerkezethez hasonló funkciókkal. A tolás során átlagosan 24 métert mozgatták a hidat, amely december 8-án érte el a végleges helyét.
Lejtőn kellett tolni
Parragi Szabolcs felhívta rá a figyelmet, hogy az általánosan használt emelkedőben történő tolási technológiától eltérően a Sajó-híd tolása lejtőben történt. „A mozgatáskor így folyamatosan ügyelni kellett a szerkezet megcsúszás elleni biztosítására, így hidraulikus fékezést kellett alkalmazni a teljes művelet elvégzése során. Ez a hídtolás közbeni fékezési technológia tette Magyarországon egyedivé a szerkezetet.” A tervezők és az építők összehangolt munkájának köszönhetően a tolás, az ideiglenes támaszokra helyezés és rögzítés még az év végi ünnepek előtt probléma- és balesetmentesen megtörtént - tudtuk meg. A híd végleges kialakítása természetesen folytatódik.
