Hazánk egyik legnagyobb zoológusa

A háború végén Miskolc is hadszíntérré vált. Az orosz katonák tönkretették a telepet, a katonák géppisztollyal és gránattal horgásztak a területen. Tönkretették a „10 000 darabos koponya és bőr, 500 üveg alkoholos embrió, 100 darab szétejtett csontváz, mintegy 1000 darabos koponya és rendellenes csontgyűjtemény”-t.

(Hoitsy György – ifj. Vásárhelyi István: Vásárhelyi István élete, munkássága (2014, Miskolc, Hoitsy György, ifj. Vásárhelyi István) 9.)

Az embrió-gyűjteménynek az lett a veszte, hogy alkoholban volt tartósítva... Azonban a kedvét ez sem szegte Vásárhelyinek - csakúgy mint az első világháborús veszteség után -, ismét nekilátott a munkának.

Ezt a gyűjteményt többször is meg akarták vásárolni Vásárhelyitől, külföldről is jöttek ajánlatok, de nem adta el senkinek, pedig többek között a British Museum is az érdeklődők között volt. Abban reménykedett, hogy egy hatalmas múzeumot hoznak létre Miskolcon, ott pedig méltó helye lesz a gyűjteményének. Óriási csigagyűjteményt hozott létre, 26 új, ismeretlen fajt is tartalmazó kollekciót. Létrehozta a Magyarország összes halfaját tartalmazó csontváz-gyűjteményét és a pontyfélék garatfog-gyűjteményét is.1945-ben halászati felügyelő lett az ország egész területén - a pisztrángos vizeknél -, és nagy lelkesedéssel látott munkához, még a piaci kofákat is felkereste, hogy minél teljesebb képet kapjon az adott vizekről. Minden útjáról egy új fajjal tért haza, ezeket preparálta és dokumentálta. Hamarosan egészen egyedi, különleges gyűjteményre tett szert. Egyetlen tudományos intézetnek sem volt ilyen összeállítása, még a régészek is őt keresték meg, ha a feltárások során előkerült valami „halas lelet”. Felvirágoztatta a magyarországi pisztrángos vizeket. Halászokat képzett, vizsgáztatott.

1952-ben az Országos Horgász Szövetséghez került a Pisztrángtelep. A szövetség vezetője nem szerette Vásárhelyi Istvánt, ahol csak tudta, akadályozta a munkáját, és nyugdíjba kényszerítette őt.

A hatszáz forintos nyugdíjából a családját sem tudta eltartani Vásárhelyi, ezért kiegészítésként a Természettudományi Múzeumból állatok gyűjtésével és prepalálásával bízták meg annak vezetői, illetve a Hajdúsági Gyógyszergyár alkalmazta kisállattenyésztő telepén. Később szakértőként visszatért az imádott Pisztrángtelepére.

A nyugdíjas évei alatt sokat írt különböző szakmai lapokba, rendezte hatalmas fotógyűjteményét.

,,Egyénisége, szakmai tudása sok ismert írót, filmest megragadott. Így írt róla regényében Fekete István (Lutra), Karinthy Ferenc (Budapesti tavasz), Baráth Lajos (A díszhal), de fordultak hozzá filmesek: Hegyi Barnabás, Kollányi Ágoston, Homoki Nagy István.”(Hoitsy György - ifj. Vásárhelyi István: Vásárhelyi István élete, munkássága (Miskolc, 2014, Hoitsy György, ifj. Vásárhelyi István) 13.)

,,Nagyon küzdelmes gyermekkor, küzdelmekkel teli ifjúkor, megaláztatásokkal teli férfikor után csak nyomorral téli öregség jutott osztályrészül. 25 évvel ezelőtt szegényen jöttem a telepre, s most koldusként távozom innen. Még csak az vigasztal, hogy 77 évem dacára tudok és akarok is dolgozni, ha ez egyeseknek nem is tetszik, mindaddig, míg a kaszás, a nagy kaszás ki nem üti a kezemből a tollat.”

(Hoitsy György - ifj. Vásárhelyi István: Vásárhelyi István élete, munkássága (Miskolci, 2014, Hoitsy György, ifj. Vásárhelyi István) 13-14.)

1967 szeptemberében készült vele az utolsó riport, még akkor is tele volt tervekkel. A harcsákról szóló könyvét készítette elő.

Hazánk egyik legnagyobb zoológusát soha nem ismerték el úgy, ahogyan megérdemelte volna. Kiemelkedő tudása, és eredményei kevésnek bizonyultak, mivel nem rendelkezett szakmai végzettséggel. Vásárhelyi István, végakaratának megfelelően, Herman Ottó mellett nyugszik ma is a hámori temetőben.

Sírjának sírfelirata: ,,Vásárhelyi István születésének 125. évfordulója alkalmával 2014. május 25-én avatták fel (eredetit lecserélő) új síremlékét. A kopjafát Szondi Sándor fafaragó, a fémmunkákat Litwin József iparművész készítette. A régi síremlékről átkerült a bronz dombormű.” (kozterkep.hu - Vásárhelyi István síremléke)

„A kopjafa hátoldalán olvasható idézet:„1904-ben 15 évesen Budapesten a Kossuth Lajos utcában Herman Ottóval találkozik a gyermekember Vásárhelyi István. Ez nem lehet véletlen.Karinthy Frigyes”(kozterkep.hu - Vásárhelyi István síremléke)

Emléktáblája megtalálható ma is a lillafüredi Pisztrángosban, ahol emlékét hűen ápolják.