Több veszett róka jöhet át a határon

A déli és keleti megyékben 2022. október 1-jén kezdődik az őszi repülőgépes rókavakcinázás. Borsod-Abaúj-Zemplénben október 3. és 8. között folynak a munkálatok. 

A kampány a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az érintett térségekben ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el a járási főállatorvos. Ezek pontos időpontjáról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot – írja közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A vakcinázási program fontosságát támasztja alá, hogy veszettséget mutattak ki egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén kilőtt rókában szeptember 21-én. A ragadozó valószínűleg az ukrán határon jött át.

Aranysakál is terjesztheti

– Az állatban és emberben egyaránt halálos kimenetelű veszettség fő terjesztője a vörös róka, amelynek hazai állománya mintegy hatvanezer-ötszáz egyedre becsülhető, de a hazánkban egyre inkább elszaporodó aranysakál is terjesztheti. A vakcinázás során csalétkeket szórnak ki kisrepülőgépekről, jellemzően erdősült és mezőgazdasági területekre. A vizes élőhelyeket és a lakott területeket elkerülik – mondta dr. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő. – A kampány célja, hogy minél több vörös róka és aranysakál jusson hozzá a csalétkekbe rejtett vakcinához, és ezek elfogyasztása útján immunizálódjanak a betegséggel szemben. A műanyag tokban elhelyezett vakcinát tartalmazó, csokipralinéra hasonlító barna és az ember számára rendkívül bűzös csalétkek nagyon vonzóak a célcsoport állatai számára. Az ebzárlatra azért van szükség, hogy a kiszórt csalétkeket a kutyák ne egyék meg. Ez azt jelenti, hogy a vakcinázást követő 3 hétig csak pórázon és szájkosárban lehet ebeket sétáltatni, egyébként zártan kell tartani őket. A legeltetési tilalom elrendelésére pedig amiatt van szükség, hogy a a legelőre kihajtott állatok ne tapossák bele a a földbe a kiszórt csalétkeket.

Az oltás életet menthet

A veszettség még napjainkban is az egyik legrettegettebb, állatról emberre terjedő megbetegedés.

– A nyálban lévő vírus harapás útján fertőzi meg az áldozatot, így legtöbbször ragadozók terjesztik. Amennyiben a veszettség tünetei megjelennek, a betegség az esetek jelentős részében halálos kimenetelű. Ha ismeretlen eredetű állat harap meg egy embert – legyen szó kóbor kutyáról, macskáról vagy akár vadon élő ragadozóról – akkor mielőbb el kell menni a háziorvoshoz, aki dönt a szükséges egészségügyi beavatkozásokról. A veszettség lappangási ideje általában 2-8 hét vagy hosszabb, ezért van arra lehetőség, hogyha a harapást követően rövid időn belül veszettség elleni védőoltásban részesítik a megmart személyt, akkor megelőzhető a betegség kialakulása. Házikedvenceink védelme érdekében a veszettség elleni védőoltás beadatása hazánkban a kutyáknak évente kötelező, a kijáró macskáknak pedig ajánlott. Az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy a róka lakott területre is betér. Sok riasztás érkezi ezzel kapcsolatban, hogy ez biztos a veszettség tünete, ami az esetek jelentős részében nem igaz. A rókák a könnyebb élelemszerzés reményében is bemennek a portákra. Azonban, ha egészségesek, akkor egy tapsra, vagy kiáltásra kitérnek az ember útjából. A túlzottan bizalmas, az ember társaságát szinte kereső, vagy görcsös, illetve bénulásos tüneteket mutató rókák esetében azonban fel kell, hogy merüljön a betegség gyanúja. Ilyenkor, valamint rókatetem megtalálása esetén az állategészségügyi hatóság munkatársait kell értesíteni – fejtette ki az országos állatvédelmi főfelügyelő.

Macskákat is oltanak

A hatóság a veszettgyanús rókák mielőbbi kilövését és laboratóriumi vizsgálatát rendeli el, hogy megelőzze a betegség tovább terjedését.

- A szeptemberben kilőtt veszett róka miatt a hatóság az érintett területen gócvakcinázással egészíti ki az október 1-8. között folyó őszi vakcinázási kampányt. Ez azt jelenti, hogy abban a körzetben, ahol Botpalád található, dupla mennyiségű csalétket szórnak ki, a repülőgépes szórást pedig kézi kihelyezéssel egészítik ki. Ezen túlmenően elrendelik a településen a macskák veszettség elleni beoltását. A repülőgépes szórás területén plakátokon is tájékoztatjuk a vakcinázásról a kirándulókat abból a célból, hogy ne nyúljanak hozzá a csalétkekhez. Az intézkedéseink célja az, hogy a betegség ne terjedhessen tovább, hanem a veszett róka esete egyedi maradjon. Ezt segíti elő, hogy a hazai rókák nagy része a sokéves vakcinázási programnak köszönhetően a veszélyeztetett területen már immunizálódott. A vakcinázási programnak köszönhetően egyébként nagyon jelentős mértékben visszaszorult a veszettség Magyarországon. A mostani alkalmat leszámítva legutóbb 2017-ben mutattak ki veszettséget Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy rókában és két kecskében, és a tavalyi évben hazánk hivatalosan is mentes lett a veszettségtől. Emberi megbetegedés pedig már több mint 25 éve nem fordult elő Magyarországon. Ugyanakkor Románia és Ukrajna területén még gyakrabban előfordul a betegség. Úgyhogy a beteg vadállatok határmenti megjelenésével számolni kell, mivel a veszett állatok nagy területeket kóborolhatnak be – magyarázta a szakember.