Veszélyben a méz, a méhek

Meghúzták a vészharangot a hazai, így megyénk méztermelői is, hiszen – a szakemberek szerint – összességében az utóbbi fél évszázad legrosszabb mézteremése az idei. Az időjárás idén nem kedvezett az ágazatnak, a hűvös tavasz és a csapadékos nyár nagyon megnehezítette a méhek munkáját. Térségünkben például szinte az egész gönci barackmennyiség a tavaszi fagy martaléka lett. Egyes becslések szerint annyira kevés méz készül a szezonban, hogy januárra már nem marad magyar áru a piacon.

Előbb fagy, aztán eső

Idén alapjában véve nem volt nagy gond a méhcsaládok fejlődésével, mégis mélyponton van a méztermés. Tavalyelőtt a nagy méhpusztulás miatt került kritikus helyzetbe az ágazat, tavaly is voltak rejtélyes elhullások, ám idén egyértelműen a szélsőséges időjárás okolható a katasztrofális helyzetért.

Az egyik fő nektárforrás ugyanis az akác, ám az akácvirág nagy része tavasszal elfagyott, a maradék virágzása idején pedig hűvös volt az idő, sok-sok esővel, így nem tudtak róla hordani a méhek. Amikor pedig a fő nyári méhlegelő, a napraforgó virágzott július első heteiben, nem nagyon alakult 30 Celsius-fok környékén

a hőmérséklet, ezért a méhek nem tudtak elég nektárt gyűjteni. Most igazi nyári meleg van, de az augusztusi tartós meleg a nektárgyűjtés szempontjából már késői volt.

Csak a harmada lesz

A becslések szerint összességében az átlagtermés harmadára lehet számítani akácmézből, és kevesebb mint felére virágmézből. Az éves méztermelés egyébként 15–30 ezer tonna között szokott alakulni az időjárás és egyéb körülmények függvényében.

Egekben az árak

Az idei rossz termelés a bolti árakon is meglátszik, eleve 30–50 százalékkal drágult a felvásárlási ár. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne hazai méz a boltok polcain, hiszen a magyar méhészek általában háromszor annyi mézet termelnek, mint amennyit idehaza elfogyasztunk, a többlet pedig exportra megy. Ez viszont tény, hogy sokkal drágábban vásárolhatunk mézet, mint egy esztendővel ezelőtt.

Az akácméz kilója jelenleg már 4 ezer forint felett van, de lehet még drágább.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke jelezte, hogy korábban sok szó esett arról, hogy az import és a hamisítások miatt végveszélyben van

az európai méztermelés. Ez hazánk számára is kulcsfontosságú kérdés, mert az 1,2 millió méhcsaládot tartó magyar méhészet adja az Európai Unióban évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna méz mintegy tíz százalékát.