Nőtt a viharkárokra fizetendő összeg az idén

Minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással.

Pap Gyula

20200818 Vép Végigsöpört a vihar Vépen is, több millió forintos lehet a kár. tifter Csabáék háza úgy néz ki, mintha egy óriás harapott volna ki egy darabot a tetejéből, pedig csak a vihar kapaszkodott belé, hogy aztán a kertbe dobja, ahol a vihar, ha már arra járt, a szüretet is elvégezte. Szerencsére a tető alatt nem lakótér volt, csak egy padlás, így nem sérült meg senki, és biztosítva volt az épület is. Fotó: Cseh Gábor CSG Vas Népe

Forrás: MW

Fotó: Cseh Gábor

Az idén május elseje és augusztus 31 között csaknem 85 ezer bejelentés érkezett egyéni és társasházaktól egyebek mellett vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz okozta károkról, mindezek miatt a lakásbiztosítási szerződésekre a biztosítók előreláthatólag 6,6 milliárd forintot fizetnek ki, szemben az előző év azonos időszakának 4,1 milliárd forintjával – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Megyénket is

Érdeklődésünkre Lambert Gábor kommunikációs vezető hozzátette: ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett károk, és a mintegy tíz éve az erre az időszakra rendelkezésre álló adatokat igyekeznek összehasonlítani. Idén a legtöbb bejelentés a június 12–14-i, július 24–25-i és az augusztus 17–18-i viharokat követően érkezett. A főváros mellett Pest, Békés, Bács-Kiskun, Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Borsod és Hajdú-Bihar megyéket sújtotta leginkább az időjárási anomália.

A Mabisz 2010 óta összesíti a nyári viharszezon adatait, ez alatt a tizenegy év alatt továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófasújtott, amikor május–augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. 2010-től kezdődően a lakossági bejelentések száma meghaladta az 1,3 milliót, amelyekre a társaságok több mint 93 milliárd forintot fizettek ki. Mindezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, így a lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

A szakember hozzátette: az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés, ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza.

(A borítóképen: Viharkár lakóépületben (illusztráció))