Alattomos a magas vérnyomás

A magasvérnyomás szív-és érrendszeri megbetegedés és vezető halálok Európában, maga mögé utasítva a daganatos megbetegedéseket. Fiatalabb korban inkább a férfiakat, míg 50 év felett a nőket is érinti. Ahhoz, hogy megtudjuk, magasvérnyomás-betegségben szenved-e a páciens, a legfontosabb a nyugalmi állapotban mért vérnyomás – mondta dr. Schuller Péter háziorvostól. Hiszen sporttevékenység vagy egy pszichés stressz is okozhat pillanatnyi magasabb értéket, ebből azonban nem vonhatunk le következtetéseket. Ha a páciens legalább 30 percig nyugalmi állapotban van, nem szélsőséges a hőmérsékleti viszonyok és három mérés átlaga nagyobb, mint 140/90 Hgmm, akkor jöhet a kivizsgálás. Az orvos feladata tisztázni azt is, hogy pontosan mi okozza a magas vérnyomást, elsődleges vagy másodlagos hipertóniával kell-e számolni. A másodlagos hipertónia esetében ugyanis a kiváltó betegség kezelésére is feltétlenül szükség van. A másodlagos hipertónia diagnózisának felállításához további vizsgálatok is szóba jöhetnek: szemfenék-vizsgálat, EKG, mellkas-röntgen, vér- és vizeletvizsgálat, hormonszint-vizsgálatok.

Sokáig észrevétlen

A legtöbb embernél a magas vérnyomás nem okoz panaszokat, annak ellenére, hogy bizonyos tüneteket, – így például fejfájást, orrvérzést, szédülést, kipirult arcot és fáradtságot – sokan tévesen – a magasvérnyomás-betegségnek tulajdonítanak. A magas vérnyomás sokszor tünetmentes marad, csak egy más betegség miatti kivizsgálás vagy rutin orvosi ellenőrzés során derül rá fény. Nagyon sokáig kompenzál a szervezet, hiszen ez a feladata, hogy a magasra szökő érték mellett is normálisan működjön, de hosszú távon károsíthatja a szerveket. Az esetleges tünetek a hipertónia okozta különböző szervkárosodásokra utalnak. Jellemző a magas vérnyomásra a tarkótáji fejfájás, amely gyógyszer bevétele nélkül, spontán csillapodik. Gyakori panasz a szédülés, fáradékonyság. Az orrvérzés, a gyengeség, a homályos látás és a mellkasi fájdalom az érrendszer érintettségére utal. A koponyán belüli nyomás fokozódása miatt szemfenéki elváltozások, vérzések alakulhatnak ki. Súlyos tünet a nyaki főverőér szűkülete vagy elzáródása.

Más betegséggel együtt jár

A másodlagos hipertóniák leggyakoribb oka valamilyen vesebetegség. A hosszabb időn át fennálló, jelentősen emelkedett vérnyomás károsítja az erek falának belső rétegét, ami a sérült érfalban finom lerakódáshoz, helyi vizenyőhöz és vérrög keletkezéséhez vezethet. A tünetek és szövődmények attól függően változhatnak, hogy mely szerveket érinti a folyamat elsősorban. A kezeletlen magas vérnyomás jelentősen fokozza az agyi történések veszélyét, például a fiatal korban fellépő stroke legfontosabb rizikófaktora. A szívbetegségek (például a szívinfarktus) kialakulásának három számottevő, a beteg által is befolyásolható oka közül az egyik a magas vérnyomás, míg a másik kettő a dohányzás és a magas koleszterinszint.

Egyénre szabott terápia

A magasvérnyomás-betegség általában nem gyógyítható, de étrendi és életmódbeli változtatásokkal, valamint gyógyszeres kezeléssel kontroll alatt tartható. Minden hipertóniás beteg vérnyomása karban tartható a számtalan elérhető vérnyomáscsökkentő gyógyszer valamelyikének segítségével, de a kezelést egyedileg kell beállítani. Ma már nincsenek standard terápiák a betegek számára – fogalmazott a háziorvos. Előfordul – inkább fiataloknál – hogy a napi háromszori mérés nem ad megbízható eredményt, ezért náluk alkalmazzák a 24 órás monitorozást. Egy olyan mérőeszköz segítségével teszik, amely folyamatosan, éjszaka is többször méri a páciens vérnyomását. Nem mindegy ugyanis az sem, hogy éjszaka vagy nappal magas a vérnyomása. Vagy netán túl alacsony, hiszen a fiatalok esetében még ez is előfordulhat, annak az okát is célszerű kideríteni. Az alacsony vérnyomás egyebek mellett pajzsmirigy betegségre vagy szívbetegségre utalhat.

Nyugalom és mozgás

Sajnos megállapítható, hogy a magasvérnyomás gyakorisága és az, hogy egyre fiatalabb korban diagnosztizálják, leginkább az életmódunknak köszönhető – hangsúlyozta dr. Schuller Péter. Az életmódi változtatások tehát a gyógyszeres kezelés mellett is szükségesek. A túlsúlyos hipertóniás betegek számára javasolt a testsúly ideális szintre csökkentése. Az egészséges táplálkozás, a sport és a stressz mentes élet megoldás lehet, hogy ne nyerjen teret a betegség. Ha ugyanis ezeket szem előtt tartjuk, csak extrém genetikai hajlamnál alakul ki szív- és érrendszeri megbetegedés.

És mit együnk?

Mandula: rendszeres fogyasztása csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Kutatások igazolják, hogy mivel egy adag, körülbelül harminc gramm mandulában benne van a napi magnéziumszükségletünk húsz százaléka, érdemes rendszeresen fogyasztanunk. A mandula kiváló B1-, B2-, B6- és E-vitamin-forrás. Ásványianyag-tartalma közül pedig a kálium, kalcium és a magnézium emelkedik ki. A szakirodalom úgy tartja, hogy a magnézium meghatározó kémiai elem a szív egészséges működéséhez, valamint az erek és a vérnyomás egészségéhez.

Cékla: a céklafogyasztás az egyik leghatásosabb természetes gyógymód a magas vérnyomásra a jelentékeny nitráttartalma miatt. A cékla vagy a céklalé fogyasztásával feltöltjük a vasraktárainkat, vérkeringésünket és immunrendszerünket is óvjuk. Egy kutatás rámutatott arra, hogy naponta 2–2,5 deciliter céklalé elfogyasztása mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomásértékeket csökkenti. A céklában található nitrátok szervezetünkben nitrogén-monoxiddá alakulnak, ez pedig tágítja az ereket, ezáltal csökkenti a vérnyomást.

Füge: ősidők óta termesztett gyógyító gyümölcs. Frissen sok B-vitamint tartalmaz, a nyomelemek közül pedig vasat, káliumot, kalciumot és magnéziumot, pektint, rostanyagot, fehérjét és szerves savakat. A fügekedvelők biztosan örömmel hallják, hogy a gyümölcsben található kálium igen fontos a megfelelő vérnyomás fenntartásához. Szakértők javasolják, hogy vérnyomásproblémák esetén a fügét bátran beilleszthetjük az étrendünkbe.

Leveles zöldek: minél több leveles zöld kerül a magas vérnyomásban szenvedő betegek tányérjára, annál jobb. A kel, a céklazöld, a saláta, a spenót és a petrezselyem is sok luteint tartalmaz, ezért jót tesz az ereknek, és csökkenti a szívbetegség kialakulásának esélyét.

(A borítóképen: Ha nyugalmi állapotban is magas az érték, akkor ki kell vizsgáltatni)

Kapcsolódó cikk:

Javallat: étcsokoládé, de kis mennyiségben