A koronavírus egy perdöntő bizonyíték a globalizáció létére

„A 2019 decemberében Kínában felbukkant, s onnan az egész földkerekségre rohamos ütemben kiterjedő koronavírus okozta influenzajárványnál keresve sem lehet jobb bizonyítékot találni a globalizáció létére – vélekedik Csepeli György szociálpszichológus, a Miskolci Egyetem tanára. – Ugyanakkor a járvány arra is alkalmat ad, hogy elgondolkozzunk a globalizáció árnyoldalairól...”

Más pályára kell állni

„Nem kellett prófétának lenni, hogy előre lássuk, az áruk, szolgáltatások, emberek folyamatosan bővülő, megállíthatatlannak tűnő áramlása egyszer eléri tetőpontját, a mértéktelen növekedés nem azonos a fejlődéssel – fogalmazott. – A világjárvány okozta gazdasági visszaesés sokkja arra késztetheti az egyes országok gazdasági és politikai döntéshozóit, hogy a fenntartható fejlődés pályájára állítsák a gazdaságot országaikban, ami a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű nemzetközi együttműködést és megértést tesz szükségessé. Különösen aktuális ez a feladat az Európai Unióban, mely láthatóan kevéssé alkalmas válsághelyzetek kezelésére.

Ami a mindennapokat érinti, ott kinek-kinek magának kell megváltoztatnia a maga életét. A vírus okozta szociális elszigetelődés haszna, hogy a közös baj összehozza az embereket, újraszüli az egykori közösségi érzéseket, kreatív problémamegoldásokra ösztönöz a termelésben, a szolgáltatásokban, a fogyasztásban, az oktatásban és a kulturális javakhoz való hozzáférésben. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a vírus terjedése okozta globális válság pragmatikus kezelésében segítségünkre van egy globális eszköz, az internet, mely a fizikai érintkezés lehetőségeitől szükségképpen megfosztott emberek számára lehetővé teszi az élet folytatását, a munkát, az oktatást, a művelődést, a szórakozást, a társas életet, beleértve a társasjátékokat is” – érvelt Csepli György. Mint mondta, a vírus terjedése lassítható, de nincs hatékony eszköz, mely megállítsa. „A vírusnak nem állítanak gátat az emberiséget elválasztó politikai, kulturális, vallási határok. Néhány egyszerű szabály betartásával azonban sokat tehetünk annak érdekében, hogy a megbetegedettek ne egyszerre, egy tömegben zúduljanak a kórházakba, hanem időben széthúzva kerüljenek kezelésre, ápolásra és gondozásra. Minden országban az egészségügyi ellátószervezetekben dolgozók állnak a frontvonalon. A legnagyobb elismerés illeti az orvosokat, az ápolókat, a gyógyszerészeket, a mentőket, a kórházakat és a rendelőket működtető személyzetet, akik túlzás nélkül hősiesnek nevezhető munkája és helytállása sok ezer ember életét menti meg most és a jövőben.”

Árgus szemekkel...

„A járvány minden országban próbája a közszolgálati intézményekbe vetett bizalomnak, melynek alapja a pontos, naprakész, igaz információk folyamatos közlése. A közösségi média árgus szemei elől amúgy sem lehet semmit elrejteni, hiszen mindenki mindent lát, tud, tapasztal. A közszolgálati média feladata, hogy kiválassza a mindenki számára hasznos, fontos és aktuális tudnivalókat. Ha a járvány elmúlik, és a közösségi érzés, a társadalmi szolidaritás, a bizalom megmarad, akkor bizakodva nézhetünk a jövőbe, mely aligha lesz ugyanaz, mint volt a járvány előtt. Régi és új kórokozók jöhetnek, járványokra a jövőben is számíthatunk.”

(A borítóképen: Csepeli György: „A válság átvészelésére segítségünkre van egy globális eszköz, az internet...”| Fotó: ÉM)