Integrativitás és higgadtság

„Néhány napja még jelentős ellenzéki áttörésként értékeltem volna, ha a fővárosban Karácsony Gergelynek sikerül legyőznie Tarlós Istvánt, az ellenzék megszerez további két-három budapesti kerületet és megyei jogú várost a Fidesztől – mondta el kérdésünkre Fekete Sándor politológus, a Miskolci Egyetem tanára. – Ehhez képest Karácsony jelentős fölénnyel legyőzte Tarlóst, a megyei jogú városokban pedig a kormánypárt vezető szerepe megmaradt ugyan, de immár nem 20–3, hanem csak 13–10 arányban. Vagyis, ez alapján az öt évvel korábbi helyzethez képest hét helyen fordult a kocka…”

Elfordult a középosztály

A politológus szerint az ellenzék pártjainak a vártnál sokkal erősebb szereplése elsősorban az összefogásuk sikere.

„Az értékelést persze eléggé megnehezíti a kampányhajrát teljesen eluraló Borkai-ügy: nem lehet ugyanis pontosan megbecsülni, hogy az ellenzék előretörésében mekkora része volt a győri polgármester szexbotrányának és az ismét reflektorfénybe kerülő korrupciós üzelmeknek. Az biztos, hogy az ügy hullámai Győrtől messze is éreztették hatásukat. A választás eredménye azt is megmutatta, hogy a Fidesz mögül milyen mértékben hátrált ki a konzervatív (polgári) értelmiség, a keresztény középosztály. A kormánypártra mindinkább a kistelepülések vagy az ott élőkhöz hasonló életmódú városi peremvidékek lakói szavaznak. A kistelepüléseken élők zöme a Fideszre szavazott, amit jól mutat, hogy mind a 19 megyei közgyűlés narancssárga maradt”.

Az ellenzéki hívekben ugyanakkor erősödött a remény, hogy nem örök időkre determinált a magyar pártpolitika, van lehetőség változásra, ahogyan a helyi hatalom mellett az anyagi források oldaláról is megerősödhet az alternatív politikai világ a következő országgyűlési választásokig.

„Az országos politika szempontjából egészen más helyzet, ha a helyi politika is a kormánypárt kezében van, vagy az, ha lokálisan lehetnek emberek, akik egzisztenciálisan az ellenzék sikerében érdekeltek, illetve a helyi média már nem feltétlenül lesz a kormánypárti propaganda része” – értékelt Fekete Sándor politológus.

Rácáfolva az előrejelzésekre

A miskolci polgármester-választás a vártnál sokkal simábban alakult: Veres Pál 14 százalékkal, vagyis 9 ezer szavazattal szerzett többet Alakszai Zoltánnál, valamennyi előzetes közvélemény-kutatásra jócskán rácáfolva. Ennek kapcsán – a politológus szerint – joggal merül fel a helyi szintű kampányokban demonstratív eszközként használt közvélemény-kutatások pontossága és produktivitása.

„A miskolci ellenzéki összefogás hívei a választás előtt valószínűleg nem gondolták volna, hogy ennyi körzetet meg tudnak nyerni, olyanokat is, ahol a kétezres évek közepétől mindig a Fidesz volt a befutó – mondta Fekete Sándor. – Tizenkilenc miskolci körzetből tizenötben szerezte meg a Velünk a Város Egyesület a szavazatok többségét, a Fidesznek mindössze négy körzet jutott, közöttük kettő olyan, ahol – egy haláleset és egy visszalépés miatt – az ellenzéki összefogás nem indított képviselőjelöltet. Miskolcon egyébként a szavazásra jogosultak 50,9 százaléka ment el voksolni, amely 2014-hez képest több mint 6 százalékos emelkedés.”

„A választást követően Miskolc esetében egy nagyon sokszínű ellenzéknek kell egységes képet és egységes víziót felvázolnia, amely mentén megkezdhető a munka. Ez helyi szinten véleményem szerint könnyebben megvalósítható, ráadásul a magát konzervatívnak valló Veres Pál integratív személyisége, emberi tulajdonságai, legendás higgadtsága fontos tényező lehet Miskolc jövője szempontjából…” – vélekedett Fekete Sándor.