2019.04.02. 07:55

Egyelőre megállíthatatlannak tűnik megyénkben a sertéspestis

Miskolc - Nincs ellenszere a sertéspestisnek, csak a terjedését próbálják akadályozni.

Az afrikai sertéspestis (ASP) megyénk mellett Hevest és Szabolcs-Szatmár-Bereget érinti kiemelten, kis részben Hajdú-Bihart, az ország többi részén azonban nem jelent meg. A megyénkbeli, tavaly októberi kitörés óta egyre csak nő az elhullott vagy kilőtt vaddisznók száma, amelyeknél a laboratóriumi vizsgálatok igazolják a betegséget: egyelőre nem látni a járvány végét, hogy az mikor, és főleg milyen eredménnyel zárulhat. Mindeddig a házisertéseket elkerülte a betegség, azonban a kormányhivatal a napokban nem véletlenül „szórta meg” a településeket egy tájékoztató anyaggal a védekezésről. A betegség esetleges átterjedése szempontjából ugyanis kritikus időszak van most: amikor a legtöbb háztáji gazdálkodó megveszi a hízóalapanyagot.

Az afrikai sertéspestis (ASP) betegséggel szemben vakcinázással történő védekezési megoldás nem áll rendelkezésre (sem a vaddisznó-, sem a házisertés-állományok esetében). Azokon a területeken, ahol a vírus megjelent, a vaddisznóállományokon belül lassan terjed, a megbetegített egyedek viszont szinte kivétel nélkül elpusztulnak.

Nagyon ellenálló

Az ASP vírusa ellenálló, rothadó hullában hónapokig fertőzőképes marad. Éppen ezért a területen a fertőzés sokáig fennmarad, veszélyeztetve, megfertőzve az oda újonnan érkező állományokat. A vírus lassú terjedése, nagy ellenálló képessége, és a fogékony vaddisznó-populáció jelentős mérete miatt a fertőzés évekig fennmaradhat, tudtuk meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól, amikor arról érdeklődtünk, meddig maradhat a betegség, és mi lehet a kifutása. Hozzátették: természetesen kiemelt cél, hogy eltűnjön a betegség, de fontos köztes cél azon a területen tartása, ahol az megjelent. Ennek eléréséhez a legfontosabb eszköz az elhullott vaddisznók megtalálása és ártalmatlanítása, a fogékony állomány gyérítése, és a terjedésben esetleg szerepet játszó emberi tényezők, tevékenységek korlátozása, ellenőrzése. Ezek közé tartozik például a vadászati tevékenység, az élelmiszerek szabályos felhasználása, az állati eredetű élelmiszer-maradékok ártalmatlanítása, az élő állatok szállításának szabályozása. Emellett a hivatal legfontosabb feladata a házi állományok mentességének biztosítása, a betegség ezekbe történő behurcolásának megakadályozása. A bevezetett járványügyi intézkedések mindegyike e célokat szolgálja.

Arra a kérdésünkre, hogy mi történik, ha tovább terjed a betegség, azt válaszolták, „az ASP elleni hazai védekezési intézkedéseknek több fontos szakmai alapja is van. Ezek közé tartozik egyrészt az EU-ban elfogadott stratégia, másrészt az EU Bizottság állatorvosi vészhelyzeti csoportjának javaslatai, valamint a vírussal eddig már fertőződött országok tapasztalatai. A járvány alakulását és az újabb hazai és nemzetközi tapasztalatokat követve a mentesítési tervet, illetve a végrehajtásának eszközeit folyamatosan felülvizsgálják a szakemberek. Ennek megfelelően például ha a vaddisznóállomány további gyérítése szükségessé válik, akkor azt is elrendelik majd”.

Csak Magyarországon

Arról egyelőre nincs adat, hogy a megyénkben élő vaddisznóállomány mekkora része érintett a betegségben, de a Nébih hangsúlyozza: fontos, hogy a vonatkozó előírások szerint fertőzött területről vaddisznó húsa nem hozható forgalomba, és a magas kockázatú területről származó hús is csak Magyarországon belül értékesíthető. Ezeken a területeken a vaddisznó vadászata is korlátozott, fertőzött területen pedig csak diagnosztikai kilövése engedélyezett. Így a vadgazdálkodást érintő károk jelentősek. Az állománygyérítés, a diagnosztikai célú kilövés és egyéb kapcsolódó járványügyi feladatok végrehajtásáért kártalanítás jár a vadászatra jogosult részére, mely így a közvetlen anyagi károk vonatkozásában csökkenti a vadásztársaságok kárát.

Kiemelt fontosságú

A településekre eljuttatott tájékoztató kapcsán pedig azt mondják, a házisertés-állományok megvédése kiemelt fontosságú feladat, és a fertőzött területeken az országos fokozott készültségen túl további felkészültséget is igényel. A közlemény aktualitását elsősorban a március 14-én megjelent a 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat mellékletét módosító határozat adta, mely által 3 vadásztársaság területével bővült a térségben kijelölt fertőzött terület. Emellett hamarosan következik az év azon időszaka, amikor a legtöbb háztáji gazdálkodó megveszi a hízóalapanyagot. Mindezek időszerűvé tették a figyelem felhívását a már kiadott és az év során folyamatosan betartandó követelményekre.

Horváth Imre