Az 56-os miskolci forradalmi események

Miskolc - Több tízezres, egyre dagadó tömeg vonult végig a város utcáin.

A miskolci forradalmi események története 1956. október 22-én kezdődik. E napon a DIMÁVAG Gépgyár fiatal munkásai (köztük Bogár Károly, Gellért Károly és Turbók Gyula) aláírásgyűjtést kezdeményeztek egy vitafórum megtartása érdekében, másnap pedig 21 pontos politikai követelést állítottak össze.

Követelések

Ugyancsak 22-én a miskolci egyetemisták 11 pontos követelést állítottak össze, s diákparlament néven forradalmi szervezetet alakítottak. Mind a munkások, mind az egyetemi hallgatók követelték a szovjet csapatok azonnali kivonulását.

Október 25-én hatalmas felvonulás színhelye lett Miskolc. Több tízezres, egyre dagadó tömeg vonult végig a város utcáin, majd az egyetemen nagygyűlést tartottak. A tüntetők sztrájkbizottságot hoztak létre Rozgonyi Ernő elnökletével, amely még aznap átalakult megyei munkástanáccsá.

Késő délután fiatalok több csoportban elindultak a fővárosba, hogy részt vegyenek a harcokban. Az ÁVH és a honvédség egységei mindegyik társaságot megállították és visszafordították. Több helyen fegyverhasználatra is sor került, ami Hatvan határában egy halálos áldozattal is járt.

A visszatérő felkelők egy részét a rendőrség letartóztatta. Kiszabadításukra másnap reggel több ezres tömeg jelent meg a megyei rendőrkapitányság épülete előtt. Sortűz dördült el, amely 16 halálos áldozattal járt. A felháborodott tömeg megostromolta a kapitányság épületét, s három államvédelmist, három rendőrtisztet és egy civil személyt meglincselt. A vérengzés másnap is folytatódott, a tömeg haragjának ekkor a sortűzben résztvevő Antal Gyula rendőrtörzs­őrmester lett az áldozata.

Ezzel Miskolcon lezárult a forradalom véres szakasza. A megyei munkástanács élére Nagy Attila színész került, s vezetésével megkezdődött a rend helyreállítása, a forradalom konszolidációja. Október 29-én új megyei munkás­tanács választására került sor, ekkor elnök Kiss József vasúti mérnök lett. Később külön városi forradalmi szervezet is alakult Nemzeti Bizottság néven, vezetője Miskolc 1944-1949 közötti polgármestere, Gálffy Imre lett.

Megtorlás

November 4-én hajnalban a szovjet csapatok elfoglalták a várost. Kisebb tűzharcra csupán az egyetemvárosban került sor, amely során két hallgató vesztette életét. A megyei munkástanács vezetőit letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták.

Decemberben ismét forradalmi tüntetésekre került sor. A tüntetőket december 10-én szovjet sortűz oszlatta szét, ami már a megtorlás nyitását jelentette. Pár nap múlva sor került az első bírósági ítélet alapján végrehajtott kivégzésre is. A négy évig tartó megtorlás során a miskolci eseményekkel kapcsolatban több mint 200 embert börtönöztek be, közülük tizen­kettőt kivégeztek.

- Kis József -

Múlt idő: 1956 az Észak-Magyarországban

1990. október 21.

Használja fel minden magyar bel- és külföldön ezt a számunkra oly’ fontos és fájdalmasan szép napot arra, hogy számot vessen érzelmeivel és lehetőségeivel: Hogyan tehetne minél többet és minél hasznosabbat azért, hogy Magyarországon az utóbbi hónapok pozitív változásai az élet minden területét átfogják, hogy minél eredményesebben kerülhessük ki a demokrácia, a szabadság buktatóit, és olyan virágzó országot teremtsünk, amelyre valamennyien büszkék lehetünk.

Meggyőződésünk, hogy ez csak egy olyan Európában, olyan világban lehetséges, amely a szabadságnak, a demokráciának és a népek és országok egymást segítő együttműködésének fölvirágoztatását tűzi ki célul. Ezek mellett az értékek mellett köteleztük el magunkat mi is." Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök felhívása a világ magyarságához.

1995. október 21.

Ez a forradalom kétségtelenül az egész magyar népé volt." Gosztonyi Péter történész

1995. október 23.

Nemzeti ünnep. Nem csak a naptárba írt nagybetűs jelző miatt, de azért is, mert ’56 őszén fogalmazódott meg az, ami csak a kilencvenes években válhatott valósággá: Magyarország szabad, független ország, ahol többpárti demokrácia korlátozza a hatalom mindenhatóságát. Mindez egyszer talán elvezet oda, hogy múltunktól, tapasztalatainktól, életkorunktól és világszemléletünktől függetlenül, ’56 maradandó értékeit magunkénak tudva, együtt, közösen ünnepeljük – a mi saját októberi forradalmunkat." Görömbölyi László főszerkesztő

1995. október 24.

Népünk 1956-ban az egész világnak példát mutatott hazaszeretetből és bátorságból. (…) Lelkesedtünk, kételkedtünk is, mégis bíztunk a „csodában”, hátha megszűnik a turáni átok. Bíztunk a nyugat segítségében, de a bennünket csodáló világ magunkra hagyott minket. Leverték forradalmunkat, s aztán dőzsölt az erőszak." Turbók Gyula, a Dimávag 1956-os Munkástanácsának tagja

2000. október 21.

Az 1956-os forradalom egyenes következménye a hazánkban végbement békés átmenet, és a jövőben is követni kell ennek a forradalomnak és szabadságharcnak az eszmeiségét." Isépy Tamás országgyűlési képviselő

1989 előtt ez volt az a múltbeli esemény, amelyet a legnagyobb hallgatás, elhallgatás övezett. Nem sokat lehetett tudni arról, hogy mi van a csend mögött. Közöny vagy indulat? Feledés vagy titkolt emlékezés? Megbocsátás vagy bosszúszomj? A rendszerváltás után kiderült, hogy ezek mind ott voltak, és az új rendszernek meg kell próbálkoznia a hirtelen nyilvánosságba zúduló, ’56-ról szóló tudáselem kezelésével." Bodó Julianna, társadalomkutató, Csíkszereda, KAM

2005. október 24.

1956 története is bebizonyította, hogy a magyarok sokáig képesek elégedetlenségüket visszafojtani, és a hazugságot is sokáig tűrik. De egy idő után, amikor feltűnik a jel, egymásra néznek, és valamelyikük csendesen megszólal: elég volt. A változás sosem egyszerű, mert a tegnap maradni szeretne, és a holnapnak már a puszta léte is idegesíti." Orbán  Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke.

2010. október 25.

1956 a magyarok befejezetlen története volt egészen az idei esztendőig. A kétharmados forradalom megszabadított bennünket, ’56 örököseit attól, hogy a forradalom napján úgy érezzük, mégis csak újra kell vívni ezt a harcot." Orbán Viktor kormányfő

- ÉM -

1956 – címsorok az Észak-Magyarországból

1956. október 23., kedd

Forradalmi ülés a Műszaki Egyetemen. A kommunista erkölcs egyes elméleti kérdései. Befejező rész.

Október 24., szerda

Borsod megye népe és pártbizottsága visszautasítja Gerő beszédét. A budapesti fiatalok hatalmas felvonulása. Véres összetűzés a rádió székháza előtt. Éberen őrködünk, hogy harcunkat ne zavarja meg sem fasiszta provokáció, sem a Rákosi-politika visszaállításának kísérlete (a DISZ központi vezetőségének közleménye).

- ÉM -

[related-post post_id="3657760"]

[related-post post_id="3657785"]

[related-post post_id="3657831"]

[related-post post_id="3656032"]