"A győztes kétszer nyer"

Júniusban döntött a parlament a választási eljárásról szóló törvény módosításáról, melyet azóta Sólyom László köztársasági elnök alá is írt. Jó néhány változás tehát már az őszi önkormányzati választásokat is érinti. Az új jogszabályokat Fekete Sándor politológus (Miskolci Egyetem) segítségével tekintettük át.

Az Országgyűlés döntése értelmében már az őszi önkormányzati választáson is rövidebb lesz a kampány, kampánycsend pedig csak a szavazás napján lesz 0 órától 19 óráig. (Eddig a választást megelőző napon 0 órától a szavazás napján 19 óráig tartott.) A változtatások alapján a választást ezentúl legkésőbb nem 72, hanem 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni, így 12 nappal rövidülnek a választási kampányok. Az eddiginél kevesebb nap áll majd rendelkezésre az ajánlószelvények gyűjtésére is: az őszi önkormányzati választáson a nagyvárosokban már csak 18, a kisebb településeken pedig 16 nap.

Új OVB-tagok

A parlament döntött arról is, hogy minden általános választás előtt megújul az Országos Választási Bizottság (OVB). A javaslat elfogadásával már az őszi önkormányzati választások előtt új tagokat választanak a jelenlegi testületbe, amelynek tagjait az áprilisi országgyűlési választások előtt választották meg négyéves mandátummal.

A települési önkormányzatoknál (a fővárosi kerületekben, a városokban és a falvakban) az összegyűjtendő kopogtató cédulák száma nem módosult. Változás a megyei és a kompenzációs lista esetében történt. A megyei listáknál az eddigi 0,3 százalék helyett a jövőben a választók 1 százalékának ajánlása szükséges a lista állításához, a kompenzációs listák esetében pedig a kritérium az, hogy a jelölő szervezet az egyéni körzetek felében állítson jelöltet (eddig elég volt a választókerületek egynegyedében). Jelentős változás az is, hogy csökken az önkormányzati képviselő-testületek száma összességében közel 30 százalékkal.

Pillanatnyi érdekek?

A korábbi 60-40 százalékos arányhoz képest az egyéni és a kompenzációs listáról bekerülő képviselők aránya 70-30 százalékra módosult. Közjogi szempontból, méghozzá a választási rendszer arányossága szempontjából kérdéseket vet fel, hogy a kormánytöbbség éppen a kompenzációs listás mandátumokat csökkentette nagyobb arányban az egyéni választókerületi mandátumokkal szemben – ezzel meglehetősen nehéz helyzetbe juttatva a választási rendszer arányossági (kompenzációs) elemeire számító (szoruló) pártokat, hangsúlyozta Fekete Sándor, hozzátéve: az ellenzéki pártok élesen bírálták a törvényjavaslatot, amely szerintük elsietett, a kompenzációs mandátumok átalakításával pedig csak a Fidesz pillanatnyi érdekeit szolgálja. Szerintük a Fidesz által javasolt rendszerben a győztes mindent visz, és a nem győztes jelöltre és programjára leadott szavazatok lényegében elvesznek. Sőt, az 50 százalék feletti szavazatok figyelembe vétele miatt „a győztes kétszer fog nyerni”, ami megengedhetetlen egy normálisan működő demokráciában. 

A kisebbségi is kisebb

Az Országgyűlés arról is határozott, hogy csökkenti a megválasztható települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek létszámát. A KDNP által kezdeményezett változtatás célja, hogy a helyi önkormányzati képviselők létszámával párhuzamosan csökkenjen a kisebbségi önkormányzati képviselők száma is. A törvényt már az idei kisebbségi önkormányzati választáson alkalmazni kell. Az új törvény kimondja, a kisebbségi választópolgár a korábbi öt helyett legfeljebb négy jelöltre szavazhat saját településén. A választás megtartásához ugyanennyi jelöltre van szükség, képviselő a négy legtöbb szavazatot kapó jelölt lehet. A területi kisebbségi önkormányzati választáson a megválasztható képviselők száma kilencről hétre csökken. Ez alapján a választást akkor lehet megtartani, ha a jelölőszervezetek által állított listákon is összesen legalább hét jelölt van. A törvénymódosítás a kisebbségi önkormányzati képviselők közgyűlésének létszámát is érinti. A megalakult települési kisebbségi önkormányzatok számától függően továbbra is 15, illetve 53 között változhat ezen testületek tagjainak száma. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábbival megegyező méretű közgyűlés felállásához az esetek többségében az eddiginél kétszer több települési kisebbségi önkormányzat megalakulására van szükség.

- ÉM-HE -