"Tessék mondani, ez hányas?"

A szülők egy része nem tudja

értelmezni a szöveges

értékelést, az alsóban meg nem

buktatott diákok a felsőben ismételnek

éveket, 5.-6. osztályban pedig nincs idő

megtanítani a tananyagot az

alapkészségek további

gyakorlása miatt. Csak néhány

tapasztalat a pár éve indult

oktatási reformokról. Pedig a nagy

változások az

esélyegyenlőség jegyében

születtek, és a tervek szerint az

alapkészségek (írás,

olvasás, számolás), azaz az alapok

erősítését

szolgálnák.

Új ruha, régi rendszer

A Herman Ottó Általános

Iskola igazgatója, Póczos

Barnabás tapasztalatai szerint a gyenge

képességű tanulóknak nem

sikerült felézárkózniuk

társaikhoz, pedig az eredeti cél ez lett

volna. Úgy fogalmazott: a

szakminisztérium szándéka

elfogadható, de nem lehet új ruhát

húzni a régi rendszerre. A reform egyik

célja ugyanis az, hogy 6 év alatt

sajátítsák el a gyerekek az

alapkészségeket, a rendszer viszont 4

alsó, 4 felső tagozatból és a

középiskolai évekből

áll. A tapasztalatokat részletezve az

igazgató elmondta: azzal, hogy az első

négy évben csak a szülő

egyetértésével ismételhet

évet a gyerek, a felső tagozatban nőtt

meg a lemorzsolódás. Az ő

általa vezetett iskolákban 5.

osztályban 10 százalék a

bukások száma, ami kétszerese a

korábbinak. A nem szakrendszerű

oktatás sem váltotta be a hozzá

fűzött reményeket, tette hozzá

az igazgató, mert bár bevezették

5.-6. osztályban az alapkészségek

további fejlesztését, de

közben a tananyagot nem csökkentették

annyival, ahány órát az

újfajta órákra kell szánni.

Cipeli a problémát

Egy kisebb település

iskolájában is

érdeklődtünk. Az ináncsi Arany

János Általános Iskola

igazgatója, Nagy Endre

lapunknak azt mondta, a reformok csak részben

váltak be. Az alsó tagozaton a

szöveges értékelést

például a szülők

többsége nem tudja értelmezni, azt

kérdezik: ez hányasnak felel meg? A

„meg nem buktatás" is kritikus pontja a

reformoknak. Az igazgató tapasztalata,

hogy abban az esetben, ha a szülő nem egyezik

bele az évismétlésbe, a gyerek

„hatalmas próblémákat cipel

magával". A diákok

teljesítményének

megítélése szaktanári

kérdés, vélekedett az

igazgató, hozzátéve: a nem

szakrendszerű oktatást úgy

oldották meg az iskolában, hogy a

felsős tanárok képzésen

vettek részt, így ők tartják

ezeket az órákat. A képzés

egyértelmű haszna a tantestület

módszertani megújulása.

Reformok és indokok

– 2004 szeptemberétől felmenő

rendszerben az általános iskola első

három évfolyamán, valamint a

negyedik osztály első félév

zárásakor csak szöveges

értékelést adnak a

pedagógusok a kisdiákoknak.

Indok: Az árnyalt

értékelésre, a gyermek és a

szülő pontos

tájékoztatására a

hagyományos

osztályzásnál sokkal

alkalmasabb a szöveges

értékelés, mert a gyermek

személyisége felől

közelíti meg a tanulást és a

tudást.

– 2004 szeptemberétől az

általános iskola alsó

évfolyamain csak szülői

beleegyezéssel lehet a tanulóval

évet ismételtetni.

Indok: az iskolai fejlesztés eredményeit

csak a negyedik évfolyam

végén lehet reálisan

felmérni. A buktatás

nehezítése azt a célt

szolgálja, hogy a gyermekek

különböző ütemben

fejlődő képességeit az

első néhány évben

egyaránt fejleszteni tudják a

pedagógusok. (Személyre szabott

felzárkóztató oktatással,

korrepetálással.)

– A 2008/2009-es tanévben indult el az

ötödik osztályban a nem

szakrendszerű oktatás, a gyerekek

alapkészségeinek fejlesztése

céljából

Indok: Ha a gyerek képességeit

fejlesztjük, akkor sokkal sikeresebb lehet az

életben, mint az, aki csak lexikális

tudást sajátít el az

iskolában.

Kiragadott mondatok

Egy pedagógus olvasónk

leveléből:

„A naplókban szigorúan

vezettük a nem szakrendszerű

órák óraszámait, bár

így a bejegyzések környéke a

számháborúhoz vált

hasonlatossá…(101/25.)."

„Gyakori a gyerekeknél, de a

szülőknél is, hogy nem tudják

értelmezni a szöveges

értékeléseket, felső

tagozatban szembesülnek az osztályzat igazi

súlyával."

„A pénzhiánytól

fuldokló oktatási

intézményeknek 120 ezer forintokat kell

kifizetniük a tanárok 120

órás

továbbképzéséért

egyes élelmes cégeknek. Azért

úszik el vagonszám a pénz, hogy a

felsős tanárok továbbra is

taníthassanak az 5. és a 6.

osztályban, pedig erre a korábban

megszerzett diplomájuk már amúgy

is feljogosítaná őket."

„A nem szakrendszerű oktatás

meghosszabbítja az alsó tagozatot, de

egyáltalán nem biztosítja azt,

hogy 14 éves korukra a gyerekek jobbak legyenek.

A kimaradó tananyagok, a felpuhuló

értékelési rendszer még

viharosabb válságot okozhat majd a

hetedik, nyolcadik osztályba való

átmenetnél."