Gyermekbalesetek Borsodban: nyári csúcs

– Bár tanév közben az

iskolák is biztos

szállítóink, azért a

nyári szünet alaposan

megnöveli az osztályunk

betegforgalmát – veti előre

dr. Farkas Tamás főorvos.

– Nagyon sok az égett gyermek,

közöttük is a kicsik, 2-3 évesek,

sőt még apróbbak is,

ráadásul nagyon, 30-40-50

százalékban égettek.

Korábban ez a sérülés

típus inkább a téli

időszakhoz, főleg a

disznóöléshez

kötődött. Bár most is akad, aki

szabadtéri sütögetésnél

sérül, a forró ételbe esik,

vagy magára rántja a forró olajat,

de jellemzően odabenn, a konyhában

történik meg a baj, sokszor az épp

hogy totyogó kicsikkel. Egyetlen rossz mozdulat,

s a következménye gyakran egy életre

szól.

Némely égési sérült

kisgyermek 6-8 műtéten is átesik,

2-3 naponta operálják, minthogy egyszerre

csak az égett testfelület 5-10

százalékát tudják

újabb bőrfelülettel fedni, tudtuk

meg.

– Gyakran a beteg általános

állapota nem engedi, hogy a tervezett

műtétet elvégezzük, illetve

folytassuk – mondja a főorvos.

"Nagyégett"

kicsik

– Pillanatnyilag két homokágyat

tudunk használni az osztályon,

úgy, hogy a felnőtt

osztályról is kölcsön

kértünk egyet. És még ez a

kettő is kevésnek bizonyul, egy harmadik

súlyosan égett számára

már nem tudjuk biztosítani a

közérzetet javító

körülményeket. 1-2

„nagyégettet” pillanatnyi

helyhiány miatt a fővárosi

Országos Égési Centrumba kellett

küldenünk. (Összesen 3

égési centrum van az országban, a

budapestin túl az egyik Pécsett, a

másik Miskolcon.) Egy-egy nagyégett

egyébként is különös

gondosságot igényel: csak

narkózisban képes elviselni az

állapotát, ennek

megadásával kezdődik

számára a nap, csak így

válik lehetővé, hogy

fürdessék,

átkötözzék.

A jellemzően nyári baleseteket

taglalva kiderül, a nagyobbak, a már

iskolás korúak inkább

tüzeskedésből kifolyólag

kerülnek kórházba. Minden

évben akad vasúti vagonokon

mászkáló is, akit a

magasfeszültség csap meg. Jellemzőek

még a kerékpáros

balesetek, amelyeket részben a

szülői biciklin szállított

kicsik szenvednek el: bekapja a lábukat a

küllő; részben pedig a saját

kerékpáron óvatlanul és

felszerelés nélkül tekerők.

Most is fekszik az osztályon egy többes

sérült, akinek biciklibalesetben

az alkarja, a térdkalácsa és az

állkapcsa is eltörött.

Bekapta a

küllő

– Akad olyan gyerek, aki

kétszer-háromszor is bekerül

ugyanazzal a sérüléssel: bekapja a

lábát a küllő. S a

szülők csak nem szerelnek fel

küllővédőt, illetve

gyermekülést a

kerékpárra. Pedig a

mulasztás olykor csonttöréssel is

jár.

Jellemző nyári balesetnek

számítanak még a szúrt

és vágott sérülések,

amelyek egy része a vízben való

óvatlan mászkálásból

ered, de került már be idén (is)

olyan sérült, aki a kerítésen

akadt fenn.

helyett...

Évente 22 ezer gyermeket kezelnek

járóbetegként a megyei

gyermeksebészeti

traumatológiai és

égési

osztályán, az év

365 napjában. A

mögöttünk álló

vasárnap délután 4

órát követően,

ügyeletben 32-en vártak

ellátásra...

– A hivatalosan 60 ágyas

osztályon pedig mostanában

minden nap úgy kezdjük a

vizitet: ha még egy gyermek

jön, azt nem tudjuk elhelyezni

(és ebben a forgalomban nincs benne

a szomszédos

gyermekintenzív

osztály)– mondja

dr. Farkas Tamás.

Ám a megoldás nem az

ágyszám-növelés:

sok baleset nagyobb odafigyeléssel

megelőzhető volna.

megelőzéshez

A kicsi, néhány éves

gyermek ne mászkáljon a

konyhában. Nincs, nem lehet

tapasztalata, azonban a

kíváncsisága

annál nagyobb.

A

kerékpározáshoz

védőfelszerelés

dukál. Legalább egy

fejvédő: ezzel legalább

a gyakori agyrázkódás

kiszűrhető volna.

Ne engedjék felügyelet

nélkül kutyával

játszani a gyereket. Nem egyszer

súlyos harapás a vége,

nemcsak kézen, lábon, de

arcon, testen is. Saját

kutyától is!

A fürdővizes balesetek

leggyakoribb alapja, hogy a

szülők először a

forró vizet engedik a kádba,

aztán a hideget. A kettő

között azonban

megtörténhet a baj.