Alig-alig épül új lakás a megyében

Drasztikusan visszaesett a lakásépítési kedv 2020. első három negyedévében Borsod-Abaúj-Zemplénben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb összesítése szerint. Olyannyira, hogy a megyék rangsorában az utolsó helyre került azzal az adattal, amely szerint a térségben ebben az időszakban tízezer lakosra vetítve egyetlen új lakás épült. Az országos átlag ezzel szemben 13, míg a listát vezető Győr-Moson-Sopronban közel negyven, a második helyre került Somogy megyében pedig 34 új ingatlant adtak át, mögöttük is csak Pest, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Budapest lépte túl a középértéket.

Kevesebb, de nagyobb

A KSH Fókuszban a megyék című gyorsjelentése megállapítja: Borsod-Abaúj-Zemplénben nem érvényesült a lakásépítésekben országosan 2016 óta megfigyelhető növekvő tendencia, sőt miközben országosan negyedével nőtt az épített lakások száma, addig a megyénkben az egy évvel korábbiakhoz képest is a felére csökkent. Pedig ez már akkor sem volt sok: 2019-ben összesen 118 lakás épült – ebből 104 magánberuházásként –, 2020 első három negyedévében ez 65 lakásra apadt. Az új ingatlanok mintegy felét a megyeszékhelyen, negyedét községekben, közel ötödét pedig a megye többi városában vették birtokba.

A tavalyi első három negyedévben épült 65 lakásból 46-nak természetes személyek, 19-nek vállalkozások voltak az építtetői. A felmérés készítői ezzel kapcsolatban megállapították: alapvetően a magánberuházások visszaesése fordította a térség lakásépítési piacát negatív irányba. A magánberuházásban készült lakásokat családi házas formában, a vállalkozásokéit többszintes, többlakásos épületben adták át. Ennek is köszönhető, hogy az új ingatlanok átlagos alapterülete 122 négyzetméter, ami jelentősen meghaladta az országosan mért, egy lakásra jutó 96 négyzetméteres átlagot. Ez azt jelenti, hogy 65 lakásból 37 épült 4 vagy annál több szobával.

Visszaesés várható

A lakásépítési kedv negatív irányának megfordulására egyelőre nem sok esélyt látni, mert az előrejelzések szerint – az országos tendenciával azonosan – Borsod-Abaúj-Zemplénben is kevesebben terveznek a jövőben építkezést. A 2020. I–III. negyedévében kiadott, összességében 209 építési engedély és egyszerű bejelentés alapján építendő lakások száma 27 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához mérten.

A kormányzat szerteágazó, a családi otthonteremtést támogató programjának hatása a KSH adataiban még nem érzékelhető, hiszen a lakásépítés erősödésére várhatóan hatást gyakorló kedvezmények – a csok, a falusi csok, a csok mellé felvehető kamattámogatott lakáshitel, a babaváró hitel, az új lakás áfájának visszaigénylése, a lakásfelújítási támogatás és a lakásfelújítási hitel – egy része csak 2021 januárjától érhető el.

A megye lakáspiaci növekedésének képlete azonban korántsem ennyire egyszerű, hiszen alighanem befolyással van rá a fizető- és hitelképes kereslet is. Márpedig ebben sem jár élen Borsod-Abaúj-Zemplén, ahol a nettó átlagkeresetek mintegy 60 ezer forinttal maradnak el az hazai átlagtól (204 ezer forint a 262 ezerrel szemben), a nyilvántartott álláskeresők száma pedig közel duplája az országos középértéknek.

A megye építőipari cégei is várakozó állásponton vannak. Egy, a lapunk által tavaly novemberben megkérdezett ingatlanberuházó úgy nyilatkozott: noha építési telkeik, engedélyezés előtt álló terveik és fejlesztési elképzeléseik lennének, egyelőre nem tervezik újabb lakások építését. Ennek oka részben az, hogy elfogytak a jó szakemberek, másrészt viszont a folyamatosan emelkedő építőanyagárakat és a járulékos költségeket egyre kevésbé lehet a lakásárakban érvényesíteni.

Érzik a hiányt

Az új lakások piacán jelentkező hiányt érzik az ingatlanforgalmazók is, akik néhány évvel ezelőtt még 2–300 ezer forintos négyzetméterárakon árulták az új ingatlanokat, ma viszont már 500 ezer fölött járnak Miskolcon is. Az idő most az ingatlanfejlesztőknek dolgozik – derül ki Demeter Tibor ingatlanszakértő szavaiból, aki úgy tapasztalja: az ügyfelek részéről lenne igény a városban és környékén családi házra, társas kertes házra, lakóparki társasházakra. A város szűk agglomerációjában, ami mintegy 300 ezres lélekszámot takar, 150–200 lakás most is eladható lenne annak ellenére, hogy az árak folyamatosan kúsznak fölfelé többek között az építőanyag­árak emelkedése miatt, ami már az idén is 5–10 százalékkal magasabb, mint tavaly volt.

Az ingatlanárakra hatással van, említi, hogy a családiház-építők közül kikoptak a 20–30 fős vállalkozások, amelyek generálkivitelezéssel foglalkoztak. Ahogy fogalmaz: ha egy cég 4-5 munkát kap egy évre, azzal betelt a naptára. Mivel nincs elegendő szakember, nem is mernek többet vállalni. Miskolcon és környékén jelenleg csupán 3-4 olyan beruházás van, amiben eladásra váró lakások lesznek, de nekik is akad olyan 14-16 lakásos projektjük, ami „alig nőtt ki a földből”, de már a felét értékesítették.

A megyék újlakás-építési hajlandósága közötti szembetűnő különbséget az ingatlankereskedő azzal magyarázza, hogy míg a bekerülési költség mindenhol nagyjából ugyanannyi, addig a kész épületek négyzetméterárai feleannyiba kerülnek a megyénkben. Ahol több lakás épül, nagyobb a haszon, jobban meg tudják fizetni a szakembereket, a magasabb életszínvonal pedig a befektetési célú ingatlanvásárlást is ösztönzi – fogalmazza meg. Miskolc térségében az ilyen típusú ingatlanvásárlási cél napjainkra lényegében megszűnt.

Lassuló ütemben emelkedő számok