Helyi gazdaság

2012.03.07. 17:02

Kérdések és válaszok: „A bizottság határozottnak tűnik”

Brüsszel, Budapest - Két témában - az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára- az Európai Bizottság folytatja Magyarország ellen a gyorsított kötelezettség-szegési eljárást, a központi bank függetlenségét illetően pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól.

Brüsszel, Budapest - Két témában - az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára- az Európai Bizottság folytatja Magyarország ellen a gyorsított kötelezettség-szegési eljárást, a központi bank függetlenségét illetően pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól.

Általában Európában hogyan végződnek a kötelezettség-szegési eljárások?

Juhász Attila: Az uniós tagországok ellen jelenleg is összesen ezer körüli kötelezettség-szegési eljárás folyik, ezek többsége úgy végződik, hogy a tagállam eleget tesz a bizottság felszólításának. Ha egy tagállam a bizottság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget az indoklással ellátott véleményben foglaltaknak, a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Amennyiben egy tagállam nem teszi meg az Európai Unió Bíróságának ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket sem, akkor a bizottság meghatároz egy kényszerítő bírságot, amelyet az érintett tagállamnak ki kell fizetnie.

Magyarország mire számíthat?

Juhász Attila: Magyarország helyzete azért különleges, mert esetében valójában nem technikai részletkérdésekről van szó, hanem jogállamisággal összefüggő olyan alapkövetelményekről és elvekről, mint például a bírák végrehajtó hatalomtól való függetlensége. Ezeket az elveket nehéz konkrét közösségi jogi szabály alapján számon kérni egy tagállamon, de a bizottság elég határozottnak tűnik, és valószínűleg nem fog engedni addig, amíg a magyar kormány eleget nem tesz a felszólításainak. A magyar kormány számára pedig nem az a legfőbb veszély, hogy megegyezés hiányában az eljárás végén esetleg pénzbüntetést kell fizetnie, hanem, hogy ezeknek a kérdéseknek a rendezését a bizottság feltételként szabta az újabb EU/IMF-hitelkeretről szóló tárgyalások megkezdéséhez, a hitelmegállapodást pedig Magyarországnak érdeke lenne minél előbb megkötni, mert ha az nem jön létre, akkor az ország finanszírozása komoly veszélybe kerülhet.

Az EB által elvárt „valódi változtatásokra” hajlandó lesz a magyar kormány?

Juhász Attila: Nem tudom megmondani, hogy mire hajlandó a magyar kormány. Az látszik, hogy a kormány időhúzó taktikája egyre nyilvánvalóbb, az év elejei közeledés óta a nemzetközi szervezetekkel inkább erősödtek a konfliktusok, a hiteltárgyalások megkezdése pedig ennek megfelelően egyre csúszik. Éppen ezért a következő időszakban az elmúlt hetek szárnyalása után sokkal inkább a forint gyengülése, valamint a hozamok és a kockázati felárak emelkedése a valószínű forgatókönyv.

Miért pont ezekben az ügyekben indított eljárást az EB?

Juhász Attila: A Bizottságnak az eljárásokban megjelölt ügyeknél általánosabb vitája van a magyar kormánnyal, de konkrét kötelezettségszegési eljárást azokban a témákban indított, ahol talált megfelelő közösségi jogi jogalapot.

Kérdéseinkre válaszolt Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!