Titokzatos, ősi ünnep a vízkereszt

– Máig sokfelé, többek között a mi vidékünkön is kiskarácsonynak nevezik vízkereszt ünnepét, mert a Gergely-naptár bevezetése előtt ezen a napon ünnepelték a karácsonyt – mondta dr. Bodnár Mónika néprajzos muzeológus, a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Tárának vezetője. 

– Általában újév és vízkereszt között gyakorolták a csillagjárás vagy háromkirályjárás nevű alakoskodást. Ennek lényege, hogy a betlehemezés történetének csak egy részét, a három király látogatását emeli ki. Borsod-Abaúj-Zemplénben ez kevésbé volt ismert, de az északi határhoz közel található felvidéki Somodiból például vannak róla feljegyzéseink – ismertette a muzeológus.

„Történeti adatok már a 16. század óta szólnak a népszokásról. Sok betlehemes szövegben a pásztorjáték, a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet együtt szerepelnek – írja a Magyar Néprajzi Lexikon. – A csillagjárás során gyermekek vagy csak lányok öltöztek be. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg volt. Fontos kellékük pedig a kiugratható szerkezetre szerelt csillag.” 

Krisztus keresztelőjére utal, hogy a katolikus egyházban vizet és tömjént szentelnek vízkeresztkor. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered az ünnep magyar elnevezése. A templomban megszentelt vízből, amelynek a nép különös gyógyító, démonűző hatást tulajdonított, minden család vitt haza. Megitatták vele az állatokat is, hogy ne legyenek betegek egész évben. Az ilyenkor jellemző házszentelésekről már Mátyás király idejéből van írásos emlékünk. A 15. században terjedt el, hogy a bejárati ajtó fölé a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték latinul, így: C + M + B. Ez a házszentelés során felírt „Christus mansionem benedicat!”, azaz „Krisztus áldja meg a hajlékot!” áldás rövidítése is egyben – tudtuk meg.