Napozzunk, de ésszel!

Az ultraibolya-sugárzás a látható fénynél kisebb, de a röntgensugárzásnál nagyobb hullámhosszúságú sugárzás. A napsugárzás egyik összetevője – mintegy öt százalékát teszi ki –, amelynek szintjét számos tényező befolyásolja.

Ha felhős az ég...

Minél magasabban van a Nap az égen, és minél közelebb vagyunk az egyenlítői területekhez, annál magasabb az UV-sugárzás szintje. Az ultraibolya-sugárzási szintek a felhőtlen ég alatt a legnagyobbak, de még felhős ég esetén is magasak lehetnek, ráadásul a sugárzás szintje a magassággal is – 1000 méterenként körülbelül öt százalékkal – növekszik.

Az ózonréteg lecsökkenésével is több UV-sugárzás éri a földfelszínt, továbbá sok felület visszaveri az ultraibolya-sugárzást. A World Health Organization (WHO) felmérései azt bizonyítják, hogy a fű, a talaj és a víz a sugárzás kevesebb mint tíz százalékát veri vissza, a friss hó több mint nyolcvan százalékát, a száraz homok pedig körülbelül tizenöt százalékát.

– Az UVA-sugárzás jóval a napozás befejezése után is károsítja a bőrt, ezzel elősegíti a bőrrák kialakulását – magyarázta dr. Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika professzora. – Az amerikai Yale Egyetem kutatócsoportja egy vizsgálattal már molekuláris szinten is igazolta az UVA ártalmas voltát, illetve a szolárium és a bőrdaganatok közti összefüggést.

A napsugárzás nagyobb része UVA-sugárzás, 5–10 százaléka csupán az UVB-sugárzás. Régebben ez utóbbit tartották felelősnek a bőrdaganatok kialakulásáért, mert hatására módosul a sejt DNS-e, és a mutáció bőrtumort okozhat.

Átalakul a melanin

– A kutatás is bizonyítja, hogy az egyébként a bőrünket védő, normál barnulásért felelős anyag, a melanin az UVA hatására úgy alakul át, hogy károsító anyagcseretermékek jönnek létre, amelyek rákot okozó folyamatokat indítanak el – emeli ki a szakember. – Ráadásul ezek a sejt DNS-ét károsító folyamatok az UVA-sugárzás megszűnése után is folytatódnak. Vagyis míg az UVB-sugárzás káros hatásai napozás után az árnyékban leállnak és elindul a szervezet gyógyulása, addig az UVA-nál a káros hatás még órákig tart, a melanin árnyékban, akár sötétben is gyártja a bőrsejt DNS-ét károsító anyagcseretermékeket.

Az UV-sugárzásnak a szemünkre nézve is nagyon káros hatásai lehetnek.

– A pterygium egy kötőhártya-vastagodás, ami a szemfelszínen nő, és azért veszélyes, mert rá tud kúszni a szaruhártyára, gyakori gyulladást és fénytörési hibát okozva ezzel a szemfelszínen – tudtuk meg dr. Schneider Miklóstól, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának adjunktusától. – Ha elég hosszú ez

a kúszóhályog, elfedheti a szaruhártya optikai zónáját is, jelentős látásromlást okozva ezzel, melyet csak műtéti eljárással lehet gyógyítani.

A nagy mennyiségű UV-sugárzás elősegíti még a szemlencsében a szürke hályog kialakulását is, de akár rákot is okozhat nemcsak a szemhéj bőrén, hanem magában a szemben is.

Az UV-sugárzás-előrejelzésnél azokat a tényezőket kell figyelembe venni, amelyek befolyásolják azt.

Pontos előrejelzés

A felszínre érkező UV-sugárzást egy adott időpillanatban befolyásolja a csillagászati geometria, tehát az, hogy a Föld éppen hol van a Nap körüli keringése során, továbbá az, hogy mekkora a napmagasság és ezáltal a napsugarak beesési szöge – tudtuk meg Simon Gergő meteorológustól. – Továbbá befolyásolja még az ózontartalom és a borultság is, azaz, hogy mennyi felhő van felettünk.

A másnapra várható UV-sugárzást ezeknek az adatoknak a segítségével tudják megbecsülni az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai, akik pontos előrejelzést másnapra és az azt követő napra tudnak biztonsággal adni.

Extrém erős lesz szerdán is az UV-sugárzás, ezért célszerű a megfelelő védelemről gondoskodni, és kerülni a déli, kora délutáni órákban a közvetlen napozást. Az ultraibolya (UV-) sugárzás elleni védekezést nem lehet elég korán kezdeni. Mindig legyen kéznél fényvédős napszemüveg, magas faktorszámú naptej és fejfedő.