Variációk szaloncukorra

Ha történeti ismeretek igénye nélkül, csupán a mostani szerepére fókuszálva vizsgáljuk, akkor a szaloncukornak három fő minőségét kell figyelembe venni: mennyire különleges, mennyire díszes, mennyire finom. Bár sokaknál még mindig szempont a jó ár-érték arány, a generációkat átívelő konzum zselés, kókuszos, vajkaramellás, rumos-diós négyes mellett egyre több ízvariáns jelenik meg. A polcokon nagy számban tűnnek fel a különleges ízek, ez pedig jól ábrázolja, hogy az igény a minőség és a kuriózum felé tolódik. Ha van időnk és kedvünk, a „csináld magad” forradalom jegyében igazán finom – és a boltban árult szaloncukrok többségénél jelentősen olcsóbb – alternatívákat készíthetünk otthon is.

A mézeskalács és a habcsók valószínűleg ismerős mindenki számára. A jó habkarika mint a kacsacomb (nem azért, mert tökéletesen illik hozzá a párolt lila káposzta): kívül ropogós, belül puha. Ezt a boltban kapható habcsókokról többnyire nehéz elmondani; a legtöbb olyan állagú, mintha orvosi gipszből öntötték volna. A titok a habban rejlik: nem szabad kispórolni a munkát, a lehető legkeményebbre kell verni a tojásfehérjét.

A mézeskalácsot is könnyű elrontani. A leggyakoribb hiba, ha túlsütjük, mert a sütőben hamar összeáll, mint az epokszi gyanta. Tíz perc általában bőven elég az előmelegített sütőben. Szokás cukormázzal mintázni, írni a mézeskalácsra. A jól sikerült darabokat óvatosan fúrjuk át, és cérnával átfűzve remek dísze lesz fenyőnknek.

Citrusos karácsonyról

Ha a citrom és a fenyőfa egy mondatban elhangzik, akkor a legtöbb ember automatikusan a kocsik belső visszapillantóján lógó Tannenbaum légfrissítőre gondol. Pedig kandírozott citruskarikák remekül illenek a karácsonyhoz, és fadíszként sem utolsók. A kandírozás igazából rettentő egyszerű, bár kissé hosszú folyamat. Szeljünk fel közepes szeletekre néhány narancsot és nagyobb citromot, majd dobjuk őket lobogó vízbe. Amikor felemelkednek a felszínre, kiszedjük, és jeges vízbe mártjuk a karikákat. Ezután cukorszirupot készítünk, amit ráöntünk a gyümölcsszeletekre. Két hétig kell pihentetni a karikákat, ezalatt pedig naponta leönteni róluk a szirupot, pótolni a hiányzó részt, amit a gyümölcsök felszívtak, és újra rájuk önteni. Így végül igen látványos és finom édességet kapunk. Ha a a kész kandírozott szeleteket félig olvasztott csokiba mártjuk, még különlegesebb lesz a hatás. Cérnára fűzve mehetnek is a fára.

Ördög fóliában

Az ördögpirula egy egyszerű, mégis nagyon finom, tömör édesség: csokoládés dicshimnusz a karácsonyról. A hagyományos ördögpirulában a csoki és a narancs dominál. Igazából ez az édesség áll a legközelebb a szaloncukorhoz, így, ha díszpapírba csomagoljuk, csak kevesen tudnák megkülönböztetni a kézműves márkáktól a házi ördögpirulát. Az alábbiakban egy olyan, interneten közzétett receptet mutatunk be, ami igazán megéri a fáradtságot.

Ördögpirula

Hozzávalók:

Elkészítés:

A porcukrot, a mandulát, a narancshéjat és levét a mazsolával együtt keverjük össze. Egy lábasban olvasszuk fel a csokit egy-két kanálnyi vízzel, majd öntsük a száraz keverékre. Dolgozzuk jól össze, majd lassú tűzön olvasszuk egybe a masszát. Akkor jó, ha már nem ropog a cukor a fogunk alatt.

Verjük fel a tojásfehérjét egy csipet sóval és adjuk a keverékhez.

Kicsit hűtsük ki, majd vizes kézzel formázzunk belőle bonbont.

A temperáláshoz olvasszunk csokit, majd mártsuk bele a bonbonokat. Pihentetés után selyempapírba, vagy díszfóliába csomagoljuk az ördögpirulákat.