Egy újabb tokaji unikum

A nemrég megnyílt dugóhúzó-kiállítással nemcsak Erdőbénye, hanem az egész Tokaj-Hegyalja turisztikai látványossága és hozzáteszem, borkultúrája gyarapszik. Dr. Hörcsik Richárd jegyzete.

A fakéregdarabokat már az ókorban is alkalmazták az amforák lezárásánál, de a Római Birodalom bukása után használatuk feledésbe merült. A tizenhatodik században jelent meg a paratölgydugó. Az akkori üvegek nyaka még kúpos volt. A hasonló alakú dugók túlnyúltak a palack nyakán, ám ezek nem zárták el tökéletesen a bort a külvilágtól. A tizenhetedik és a tizennyolcadik században, a technika fejlődésével, a palackok gyártása tömegessé vált. Ezzel a gyártási módszerrel már egyforma hengeres nyakkal készültek az üvegek. Az ilyen üvegekhez azonban jobb lezárás kellett, hiszen a palack nem szivároghatott. Az új hengeres dugók azonban szorosabban illeszkedtek, mint a kúpos fajták, így nehezebb volt az eltávolításuk, amihez már speciális eszköz kellett.

A dugóhúzók kialakulására nagy hatással volt egy olyan eszköz, amelyet a hadászatban használtak. Ez a hosszú nyelű, szimpla vagy dupla spirál végű eszköz tekinthető a dugóhúzók egyik elődjének. Feladata az volt, hogy a puska- vagy az ágyúcsöveket egy rátekert lenrost segítségével megtisztítsa vagy a bennragadt golyót kiszabadítsa. Ezeket az eszközöket ugyanazok a kovácsok készítették, mint a korai dugóhúzókat. Az első dugóhúzók igazi mesterremekek voltak. Szerkezetük még egyszerű volt, általában „T” alakúak, ezüst- és vaskovácsok kézzel készítették őket, ezért meglehetősen drágák voltak. Kevesen engedhették meg ezért maguknak, hiszen megrendelésre készültek, az összes egyedi volt.

Talán van valami különös bája annak, hogy ez a dugóhúzó-kiállítás Erdőbényén, a Szepsi Laczkó Máté Emlékházban látható. Mert Szepsi Laczkó református esperes volt a tokaji aszú első leírója. Az első dugóhúzó szabadalom – 1795 – pedig egy baptista tiszteletes, Samuel Hensall lelkipásztor nevéhez kötődik. Ezt követően az 1800-as években a feltalálók egyik kedvenc területe lett az új dugóhúzófajták megalkotása. Ma már jóval ezren felül vannak a bejegyzett szabadalmak. A fejlődés azonban még mindig tart. Megjegyzem, hogy minden jelentősebb bortermelő országban találhatóak dugóhúzó-gyűjtemények és múzeumok, akár több ezer darabbal. A legnagyobb kollekcióval Amerikában Don Bull gyűjtő rendelkezik (9000 db). Magyarországon a meglévő jelentősebb magán- és állami gyűjteményekből eddig még nem nyílt ilyen kiállítás, ezért ez a mostani egyedülálló, hiánypótlónak is nevezhető.

Némedi Varga Zoltán édesapjával több éve kezdte el hobbiból a dugóhúzók gyűjtését. A ma körülbelül 400 darabos kollekció főleg a Kelet-európai, európai dugóhúzókra épül, találhatók benne régi muzeális és új érdekes és értékes darabok. A kiállítást a dugóhúzó készítését és használatát bemutató filmek is színesítik. Az eddig már több helyen kiállított anyag a remények szerint most olyan állandó helyre kerül, ahol sokan fogják megcsodálni ezeket a mindennapokban is használt eszközöket.

- Hörcsik Richárd -

Szerzőnk Tokaj-Hegyalja országgyűlési képviselője, egyetemi tanár, DRHE

DugóHúzó: a borivás elengedhetetlen eleme

Új állandó kiállítással gyarapodott Erdőbénye és a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék.