Magyarország politikai kockázata változatlanul alacsony, a gazdasági a magas sávba csúszott

A hetedik országjelentésben változatlanul az alacsony kategóriában van a politikai kockázati főindex, ami az előző évi 64-ről még javult is 66 pontra 2010. elejére. Az egyes alindexekben azonban nem egyértelmű az irány: kiemelten rizikós a korrupció és az előítéletesség, ezen belül is az idegen- és romaellenesség, ezzel összefüggésben pedig a "jóléti sovinizmus". Először került a kockázatos területek közé a sajtószabadság a politikai befolyás növekedése miatt, bár elsősorban nem a közmédiában érzékelhetően, hanem a piaci területen lezajlott koncentráció következtében.

Az új kormány és parlament kétharmados felhatalmazása nagy lehetőség, de veszélyeket is hordoz magában a kutatás készítői szerint. A jelentést ismertető sajtótájékoztatón Krekó Péter, a PC kutatatási igazgatója elmondta: ugyan csak részindex, de az egész elemzés összefoglalója is az állam és gazdaság viszonya, amelyben megvan a veszélye annak, hogy a kormány "beleragad" korábbi ellenzéki álláspontjába. Ezzel kapcsolatban kifejtette: ennek piaci következménye nagy, ami az elmúlt napokban az államcsőd emlegetésekor meg is mutatkozott. Jó, hogy a kormányzás elején megérkezett az első pofon - mondta.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója, a jelentés egyik készítője arról beszélt, hogy a kabinet érzékelte a tőkepiaci üzenetet, hogy nem szabad eltekinteni a költségvetés kontrolljától.

Az ország gazdasági főindexe az elmúlt tíz év átlagában először csúszott át a magas kockázati tartományba, bár a 2008-as mélypont után tavaly fokozatosan mérséklődött, az év vége felé pedig javult a kockázati index. Ezzel már közel van az ország a közepes kockázati sávhoz, a mutató idén tovább javulhat - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.

A kedden vázolt majdani kormányzati intézkedések alapvetően nem változtatnák meg az indexeket - mondták el a jelentés készítői a Független Hírügynökség kérdésére, hangsúlyozva, hogy egyelőre viszonylag kevés a konkrétum. Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója kiemelte, hogy a piacok inkább kedvezően fogadták az irányokat, az pedig a kockázatok mérséklését szolgálja, hogy a kormány vállalja az államháztartás hiányának tartását, vagy hogy az állami vállalati körben áttérnek a bértömeg-gazdálkodásra. A nagy összegűnek ígérkező bankadó kapcsán Duronelly Péter elmondta: a kormány mintha inkább ezzel az ágazattal vállalna nagyobb konfrontációt - kihasználva a közvélemény bankellenes hangulatát -, a közszférával kevésbé, bár azt még nem tudni, nem lesznek-e elbocsátások.