Interjú: Viszlai József építésszel

2020.12.03. 17:30

Az Avasi kilátó sorsa személyes ügye

Hatvanéves lesz 2023-ban az Avasi kilátó. Jó esély van arra, hogy addigra megújuljon.

Méhes László

20201125 Miskolc fotó: Ádám János ÁJ Észak-Magyarország Viszlai József miskolci építész terve nyerte el az avasi kilátó felújítására kiírt pályázatot. képen: Viszlai József építész

Fotó: Ádám János

Az Avasi kilátótorony rekonstrukciója része az Avas fejlesztési programjának is. A helyreállítási terv elkészítését meghívásos pályázaton Viszlai József nyerte el, akinek az épület egykori tervezője, Hofer Miklós a Műegyetemen tanára volt. A feladatot erre tekintettel is személyes ügyének tartja. Az építésszel, aki 2010 előtt Miskolc főépítésze is volt, megbízása kapcsán nemcsak a kilátóról, hanem az avasi fejlesztési terület egészéről is beszélgettünk.

Ötletelés szintjén a rendszerváltás óta napirenden van Miskolcon, miként lehetne újra élettel megtölteni az egykor jobb időket látott Avas területét, de a fejlesztési elképzelések megvalósításához érdemben az előző városvezetés idején tudtak pénzforrást találni. Ön, mint a város korábbi főépítésze, milyen lehetőséget lát ebben?

Az Avas helyreállítása 2010-ben része volt az Integrált Városfejlesztési Stratégia második ütemének is. Elsődlegesnek tartottam a vízelvezetés, az út, a közvilágítás és a közbiztonság kérdésének a megoldását, ami után jöhettek az építészeti koncepciók. Az internetes építészfórumon akkoriban ennek több részeleméről szót váltottunk, terveket mutattunk be a főépítészi tanácsnak. Többek között a miskolci humor részévé vált képeslaptémáról is, arról, hogy „száz év múlva tavaszra, mi megy az Avasra?” Sikló vagy libegő? Erre is készítettünk tanulmánytervet, de a városfejlesztési stratégia teljes második üteme elhalt. A csapadékvíz elvezetésének megoldása már elindult, a közvilágításé még nem, és a közbiztonság továbbra sem megnyugtató.

Ha a sikló megvalósíthatóságát kivesszük az említett csomagból, nem találja úgy, hogy a mostani Avas-program ezekre a problémákra igyekszik megoldásokat találni?

Az Avas egyik nagy problémája, hogy funkciótlanná vált a terület, ezért a teljes környezetrendezést és a közösségi funkciók újratervezését egyértelműen meg kell oldani. Ma a Szinva terasz tölti be azt a szerepet, amit egykor az Avas-tető és a pincesorok. Az a jelenleg érzékelhető nosztalgikus szemlélet, hogy majd minden pince tele lesz emberekkel, szerintem illúzió. Egy-egy Borangolás kitűnő közösségi esemény, de például a Nagy-Avas területe teljesen kikerült a fősodorból. Nem élnek a pincék. Helyi, de nem kis probléma, hogy túlnőtte magát a növényzet, ami jelentős károkat okoz a pincékben, és részben oka a sorozatos partfalomlásoknak. Ráadásul sem középületek, sem kilátók elé nem szokás fákat telepíteni, hogy eltakarja, amit drága pénzen megépítettek. Az Avas csúszásveszélye a kilátó környékét nem érinti, jók voltak az egykori geológiai felmérések és statikai vizsgálatok.

A kilátó felújításának tervezése sem most kezdődött. Egyik előzménye volt a szerzői jogokat birtokló Középülettervező Zrt. (Közti) elgondolása, amelyben látványosságként és akadálymentesítési célból üvegfalú lift is szerepelt. A szerzői jogokat azóta megvette a város, így elhárult az akadály, hogy az valósuljon meg, amiről Szunyogh László városi főépítész úgy nyilatkozott, hogy a kilátó „változatlan funkcióval, formában, méretben” újul majd meg…

A Közti ragaszkodik a céges múltjában hozzá kötődő épületekhez, hogy a személyhez kötődő szerzői jogokat hogyan kezelik, nem tudom. Tíz éve még élt a kilátót tervező Hofer Miklós, aki a Műegyetemen tanszékvezető tanárom volt. Konzulensként részt vett a Köztinél készült felújítási tervek elkészítésében.

Ezek szerint nem zárkózott el az elől, hogy változtassanak a kilátó sziluettjén?

Nem emelt vétót ellene. Tavaly készített egy nagy ívű felújítási koncepcióta kilátóra Marosi Miklós Miskolchoz kötődő építész, az is tartalmazott egy üvegliftet, egészen a szerkezet központi magjához beszorítva. Ő a hírközlési társaságok teljes földszinti üzemrészét kivette volna az épületből, és egy új, bővített szárnyban helyezte volna el, a helyére pedig vendéglátóhelyet tervezett. Ez lenne a kilátó felújítására a helyes, teljesen tiszta és szép megoldás, feltéve, ha lenne rá a városnak 1,5 milliárdja. Most félmilliárd forint áll rendelkezésre, ami épphogy elég a szerkezeti megerősítésre és az építészeti helyreállításra az ablakcserétől kezdve a fűtésen át az elektromos rendszer cseréjéig.

Ha lényegi változás nem történik az épületen, az ön feladata csupán egy felújítási terv elkészítése?

Szeretnék visszatérni a kilátó eredeti építészeti értékeihez. Ismerem Hofer eredeti koncepcióját, amivel egészen bravúros technikai megoldást valósított meg. Kevesen veszik észre például azt, hogy a – nevezzük így – presszószint a levegőben függ, 40 milliméteres acélhuzalok tartják a teljes födémet. Ez nemcsak az építészettörténetben volt akkoriban kiemelkedő teljesítmény, hanem a miskolci kivitelezők, az építkezést lebonyolító Borsodi Állami Építőipari Vállalat munkatársai részéről is, akik az 1960-as évek építéstechnikai feltételei mellett valósították ezt meg. A Rákosi-időszak szocreálja után kegyelmi időszaka volt az építészetnek, amikor egy 30 éves fiatalember egy országos pályázatot elnyerve megépítette ezt a remeket. Ezt szeretném kihangsúlyozni a rekonstrukcióval.

Akkor nincs ebben építészeti feladat?

Dehogy nincs! Meg kell szabadítani az épületet az elmúlt ötven évben rárakódott sallangoktól, az álmennyezetektől kezdve az elavult gépészeti megoldásokig. Alapvetően nyersbeton szerkezetről van szó. Építése idején még nem volt olyan technológia, ami megfelelő felületvédelmet tudott volna biztosítani, így sok helyen lefagytak a betonszerkezet egyes darabjai, alatta károsodott az acél is. Ezeket most rendbe kell hozni. Én akkor tudok felelősséget vállalni a rekonstrukcióért, ha az utolsó szigetelés mögé is be tudok nézni és fel tudom mérni, ami cserére, megújításra szorul. Hogy őszinte legyek, egy új épületet tervezni sokkal egyszerűbb dolog, mint egy titkokkal övezett, rejtett problémák halmazával terhelt épületet felújítani. Ez nem igazán hálás dolog, ráadásul egy új épülettel összehasonlítva 150-200 százalékkal magasabb költséggel kell számolni.

2010-ben javasolta az épület védettség alá helyezését. Műemlék lesz a kilátó?

Nem műemlékként szeretném helyreállítani, hanem hozzáadott értékkel növelni a használhatóságát. Tágítani szeretném az atmoszféráját.

Az imént még az eredeti struktúrák visszaállításáról beszélt…

Vissza akarom adni a belső tér légiességét, mert ami az eredetihez hozzáépült, méltatlan Hofer elgondolásához. A belsőépítészeti megoldások például már az átadás időszakában sem nőttek föl színvonalukban a szerkezetépítési koncepcióhoz. A professzor úgy mesélte: azt szerette volna elérni a helyiség bútorzatával, hogy a látogató úgy érezze, egy repülőgép ülésében ülve lebeg a város fölött. Ehelyett egy ’60-as évekbeli tucatpresszó stílusát kapta meg.

Futurisztikusnak hangzik. Belsőépítészeti tervek e szerint nem készültek a korábbi tervekhez?

Nem tudok róla, de nehéz úgy gondolkodni erről, ha az építészeti megoldások nincsenek megtervezve. Láttam persze az interneten Dubaj-szerű elképzeléseket a berendezésre, de az távol áll az elképzeléseimtől. December elejére kell leadnom az első vázlatokat.

Mire terjed ki a megbízása?

Az épületre, a környezetére, beleértve a mozgás- és látássérültek számára a lehetőségek szerinti akadálymentesítést. A terveimnek kapcsolódni kell a torony alá már megtervezett sétányhoz, de a megbízás szigorúan véve a kilátó melletti parkoló vonalától a toronyig való eljutásig terjed.

Eltűnik majd a toronyra telepített antennaerdő?

Tárgyaltunk a kérdésről az Antenna Hungáriával, de ezzel a témával a városnak kell foglalkoznia, mert az önkormányzattól bérlik a helyet. Én nem nyúlhatok hozzá. A csúcs megerősítése azonban korábban már megtörtént. Szükség volt rá, mert erős szélben, antennák nélkül is 20-30 centimétert kileng.

Gondolkozott azon, hogyan fog szervesen kapcsolódni ahhoz a környezethez, amit az Avas rekonstrukciójában a kilátó köré terveztek?

A feladat annyira speciális, hogy csak a kilátó szintjeinek újrafogalmazására koncentrálok. Tudom, hogy kiviteli tervek készültek az Avas-tetőre, de ezeket nem láttam, ezért nem igazán tudom, mi fog ott megvalósulni. A torony megújításában a belső atmoszféráját szeretném alapjaiban meghatározni. A magam részéről igyekszem megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az épület visszanyerje közösségi funkcióit. Amit alapvetően biztosítanom kell, hogy vendéglátó- és rendezvénytérként működhessen. Meglegyenek hozzá a szükséges kiszolgálóhelyiségek és az infrastruktúra, amik az alsó és kilátószinti teraszokon is biztosítva lesznek. Az, hogy miként tehető vonzóvá ez a város turisztikai kínálatában, nem rajtam múlik.


A kilátóépítő emlékei

„A saját hatvanas éveimre emlékezve, a miskolci tv-torony az egyik legszebb építészi örömöt idézi, mert különös, soha meg nem ismétlődő történet volt. Nem vállalatok és intézmények nehézkes kapcsolatában jött létre, hanem néhány lelkes ember közös akaratából. […]

Ebben az avasi szép mesében nem voltak gonoszok, nem volt ellenség. A Borsod Megyei Építőipari Vállalat vállalta a hatalmas technológiai erőpróbát. Vállalta, hogy télvíz idején – később kiderült, hogy még hóviharban is – folyamatos betonozással megépíti a szerkezetet. Vállalta, hogy a GANZ-MÁVAG által gyártott 50 méter magas egybeszerelt merevacél szerkezetű oszloptörzset két emelőbikával felteszi a monolit fogadószint 20 méter magasban lévő szintjére! Andrási Károly fiatal építésvezető méltó volt ehhez az erőpróbához, tökéletesek voltak a hóviharban készült, sugárirányban beszabott natúrdeszka zsaluzatok, és fészekmentes volt a beton is.

1963. augusztus 20-án, határidőre átadták a kilátót, amely összesen 5 millióba került, annyiba, mint ma egy szerényebb rózsadombi villa. Együtt örült a munkának és az eredménynek a megrendelő, a tervező, az építésvezető. Nem leveleztünk, és senki nem kérdezte, mit kapok érte. Mert tudjátok, barátaim, akkor még ilyen dolgok is megtörténhettek…”

(Részletek Hofer Miklósnak egy építészeti folyóiratban megjelent írásából.)

(A borítóképen: Viszlai József: meg kell szabadítani az épületet az elmúlt ötven évben rárakódott sallangoktól)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!