A Danó Portára a vendégek hazajárnak

A Falusi Agroturizmus Országos Szövetsége ugyanis ebben az évben adta ki először a közelmúltban létrehozott „A régió kiváló falusi vendégfogadója” címet, s ezt az elismerést az észak-alföldi régióban elsőként a tivadari Danó Sándorné vehette át.

– A szövetség a díj odaítélésekor több kritériumot is szem előtt tartott – mondta el lapunk érdeklődésére dr. Hanusz Árád, a Falusi Turizmus Országos Szövetségének alelnöke. – Fontos, hogy a díjazott személy fogadójában minőségi legyen a szállás és az ellátás, magas színvonalúak legyenek a szolgáltatások, s a házigazda törekedjen a hagyományok ápolására is. Az észak-alföldi régi három megyéjéből sokan megfelelnek ezeknek az előírásoknak. Danó Sándorné javára az szólt mindenek előtt, hogy régóta foglalkozik falusi turizmussal, törzsvendégei vannak, nagy figyelmet fordít a programok szervezésére és a hagyományápolásra is.

Danó Sándorné valóban régóta, 1992 óta foglalkozik falusi turizmussal.

– Az 1990-es évek elején egyre többen fedezték fel a Felső-Tisza, illetve a környező falvak természeti kincseit, épített örökségeit, így munkám mellett úgy gondoltam, megéri belekezdeni. Főállású óvodapedagógusként a turistaszezonban szabadidőmben tudok vendéglátással foglalkozni, így az ötlet kitűnő keresetkiegészítésnek bizonyult – emlékezett vissza a kezdeti évekre a kitüntetett vendégfogadós. – A lendületet egy 1992-ben kiírt pályázati lehetőség, illetve annak elnyerése adta. Két szobával és egy fürdőszobával kezdtünk hozzá. A közel egy hektáros falusi portánkon minden adott volt, csak élni kellett a lehetőséggel. Két év múlva a parasztházhoz illő tágas tornácot építettünk, amit a háziállatok közelsége és a növényzet tett hangulatossá. Folyamatosan bővült a vendégkör, így 2001-ben újabb pályázati lehetőséget kihasználva fejlesztettünk: épült újabb két szoba két fürdőszobával, konyhával, kemencés terasszal. A szobák berendezésénél törekedtünk a természetes anyagok felhasználására és a kényelemre.

A vendégek az előzetes megbeszélés alapján igényelhetnek félpanziós ellátást amelynek az alapanyagát főleg saját terméseink, saját készítésű termékek adják. A portánkon az évszaknak megfelelően a vendégek fogyaszthatják az éppen termő zöldséget gyümölcsöt, fűszernövényeket. A gyümölcs szüretelésében, illetve a feldolgozásban a vendégek személyesen is részt vehetnek, gondolok például a lekvárfőzésre. A parkosításnál figyelembe vettük a száz éves parasztcsűr idilljét, illetve a parasztházat, így az udvarban meghagytuk a hűs környezetet adó vén diófákat. A muskátlik a piros fazekakban és egyéb virágok is az elmúlt idők hangulatát tükrözik. A vendégeink többsége Magyarországról érkezik, azonban AusztráliátólSvédországig, Dél-AfrikátólKanadáig megfordultak már a Danó Portán külföldiek is.

– Nagy megtiszteltetés a számomra, hogy a régióból engem jelöltek erre az elismerésre. A kitüntetés valójában az egész családnak – a férjemnek, a gyermekeimnek, valamint a vőmnek is – szól, hiszen a nagy porta gondozását, a vendégek kiszolgálását egyedül nem bírnám, szükség van a család segítésére. Jó érzés a számunkra, hogy a vendégek úgy jönnek hozzánk, mintha hazajönnének. Mindig úgy fejlesztettünk, ahogy a vendégek igényelték. Bár a szobák fűthetők, nincs egy kandallós, kemencés közösségi tér, ahol a vendégek télen tartózkodhatnának. Ezért az elkövetkező években egy ilyen fűthető étkezőt-nappalit szeretnénk megvalósítani.