Kelet-vita Borbányán élőben!

18:05: Meg kell szüntetni a lerakót, és vissza kellene állítani az eredetei állapotot – vélte Takács Gábor, az európai uniós bizottság tagja, aki korábban a környezetvédelmi bizottságban tevékenykedett.

- Az önkormányzat egyedül erre nem képes, ehhez szükség van az országgyűlési képviselők összefogására – mondta.

Nincs több hozzászóló, így a vitát vezető Sipos Marianna mindenkinek megköszönte a részvételt, s véget ért a Kelet vita.

17:58: Dr. Szilassy Géza, a városrész önkormányzati képviselője mindenek előtt megköszönte a Kelet-Magyarországnak, hogy megszervezte a fórumot, s hogy ezzel lehetőséget biztosított a vitára.

Elmondta: ezek politikai döntések, 1996 óta pedig nem történt semmi. Az Európai Unió biztosítana forrást a rekultivációra, de csak az önkormányzati tulajdonban lévő területek esetében. Ki kell sajátítani a területet, nincs más megoldás. Ezt kell elérni, a borbányai lakosoknak ez a feladatuk: ki kell kényszeríteni a várostól.

Ez a megoldás, minden más csak duma, duma, duma. Ki fogja kártalanítani azokat a lakosokat, akiknek az ingatlanjainak az ára egyre csak csökken? – kérdezte.

17:50: Dr. Gál György nem szerette volna minősíteni az elhangzottakat, ám a felmerült kártérítés kapcsán azt kérdezte: egész Nyíregyháza hordta ide a szemetét, ki fizessen kártérítést?

Többen érdeklődtek arról, hogy pontosan milyen szennyező anyagok vannak a talajban? A víz szennyezettsége nem nevezhető tragikusnak, mondta Szentesi Péter, ám a kutak vizét érdemes lenne megvizsgáltatni, a talajban nehézfémek, olajszármazékok: króm, higany, benzol és szén-hidrogének vannak.

- Nem visszafelé kell nézni, hanem előre – mondta Járku József. Annak idején egy báró képes volt tavat csinálni, most egy megye kevés ahhoz, hogy rendezze a dolgokat. Közös kötelességünk tenni valamit az ügy érdekében, az itt élőket viszont tájékoztatni arról, hogy hol, milyen körülmények között élnek, hogy hol kell vigyázniuk. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy előnyösebb helyzetet teremtsenek, ha csak beszélnek róla, az kevés.

17:35: Elmondta: nem azt a műszaki eljárást szeretnék elvégezni, amire a felügyelőség kötelezte őket, arra ugyanis nincsenek forrásaik. Olyan megoldást szeretnének találni, ami jó az itt élőknek, jó a városnak és a környezetvédelmi felügyelőség elvárásainak is.

Deme József egyet értve az előtte szólóval azt mondta: annak idején őket senki sem kérdezte meg arról, hogy elvehetik-e tőlük a város egyik gyöngyszemét. Úgy vélte, ez lehetett volna a megyeszékhely másik Bujtosi városligete, amit azonban véglegesen elvettek tőlük. A rekultiváció a város egész éves költségvetésének mintegy egy hatodát emésztené fel, lehetetlenség tehát ezt felvállalni – mondta az aljegyző.

Amit eddig nem költöttek el erre a városrészre, azt költsék a rekultivációra – mondta az egyik hozzászóló, a kettő körülbelül ugyanannyit tesz ki.

Lencsés Sándor szerint az önkormányzatnak nincsen morális alapja arra, hogy ezt a terhet ledobja magáról. Korábban erre nem költöttek, ez a pénz a zsebükben van – most vegyék elő. A város nem hívta fel az itt élők figyelmét azokra a veszélyekre, amiket e terület rejt, és most sem tudják pontosan, mekkora veszélyben vannak a lakosok. Felháborítónak tartja az aljegyző hozzáállását – mondta, s az ÁNTSZ felelősségét is kiemelte. Úgy vélte, a tisztiorvosi szolgálatnak kötelessége lett volna az önkormányzatot kötelezni a pontos tájékoztatásra. Felelőtlennek tartja a város vezetését, hiszen elmulasztották őket tájékoztatni, s ezért valamiféle kártérítést is kérnek.

17:20: Szentesi Péter válaszolt az úrnak. A környezetvédelmi felügyelőség osztja az elhangzott véleményt, ezért is kötelezte az önkormányzatot a rekultivációra.

Az önkormányzat korábban nagyon olcsón megvehette volna a területet, de nem tette, most már erre nincs lehetőség. Az önkormányzaton fogják behajtani a kármentesítést, s hogy ő a tulajdonosokkal ezt hogyan rendezi, az már az önkormányzat dolga. Többször megbírságolták már a területen dolgozókat, és a jövőben is rendszeresen ellenőrzik őket. Költséges és bonyolult eljárás a rekultiváció, ám Szentesi Péter azt mondta, mindenképpen végigviszik.

Dr. Gál György is igazat adott Cseszlár Andrásnak, ám ismét megismételte, hogy bár az államnak kellett volna ezt a munkát elvégeznie, ennek hiányában az önkormányzatra terhelték ezt a feladatot.

17:13: Keczkó János elmondta: nem hordanak illegálisan hulladékot erre a területre, hiszen el van kerítve, a borbányai lőtér, illetve a nagyszállási terület azonban kedvelt terepe az illegális hulladéklerakóknak.

Cseszlár András még fürdött a területen lévő tóban, s történelmi áttekintést adott. Egy báró tulajdonában volt a terület, majd államosították, s a városi tanács kezelésébe került. Egykor ő volt a Béke tsz. elnöke, így pontosan tudja: a szemétlerakó 1962-től működik, ám akkor Béke tsz. még nem is működött. Azt kérdezte, a földhivatal anno miért engedte, hogy eladják ezt a területet. Úgy vélte, az önkormányzatnak nem szabad ezt a terhet ledobnia magáról. Keresni kell a lehetőséget a megoldásra, abban, hogy ide jutottak, nagy szerepe van az államnak, a városi tanácsnak, illetve jogutódjának, az önkormányzatnak. A terület helyén lévő sziktó egy természeti csoda volt, mégis hagyták tönkremenni. Gyakran jön fel a talajvíz, mert nem tud elpárologni – miért nem lehet megoldani?

Azt mondta, az egész terület egy óriási illegális szemétlerakó, s ha valóban ennyire veszélyes, hogyan dolgozhat ott naponta hat-nyolc ember? Mivel találkozik az idegen, aki erről jön Nyíregyházára: egy szemétteleppel. Nagyon sok a tennivaló – összegezte mondandóját.

17:01: Dr. Gál György aljegyző elmondta: a lerakó közel húsz évig működött, a rendszerváltás utáni tulajdonosok pedig pontosan tudták, hogy művelés alól kivont területet vásárolnak. Építési tilalmat rendelt el az önkormányzat, mely 1996-ban észlelte, hogy itt gondok vannak.

Megpróbáltak megoldást találni, de négy-öt évig szinte semmi sem történt. A környezetvédelmi felügyelet annak ellenére kötelezte az önkormányzatot rekultivációra, hogy a terület bármikor is az önkormányzat tulajdonában lett volna. A kármentesítés öt-hatmilliárd forintba kerülne, ezt pedig a város nem tudja felvállalni. Persze, tudják, hogy kötelességük az itt élők helyzetének javítása, de azt látni kell, hogy óriási összegek forognak kockán. Ahhoz, hogy ehhez pályázati pénzt tudjanak szerezni, arra lenne szükség, hogy önkormányzati tulajdonban legyen.

16:55: Szentesi Péter bevezetőjében elmondta: a szemétlerakó helyén évtizedekkel ezelőtt egy tó volt, amit később elkezdtek feltölteni. Akkor még nem volt szabályozás, és a természetvédelem is gyerekcipőben járt.

A ’60-as évek második felétől így a szocialista nagyipar, a termelőszövetkezetek minden szennye is idekerült, a lakossági hulladék mellett. Ez a folyamat a ’80-as évek közepéig tartott, amikor Oroson megnyitották a szemétlerakót, a borbányait pedig bezárták és el is felejtkezett róla mindenki. A tulajdonost, a Béke tsz-t felszámolták, majd gyakori tulajdonosváltás következett. Jelenleg is több tulajdonosa van a területnek, valamennyien tudták, hogy mit rejt a föld.

A környezetvédelmi felügyelőség 3 évvel ezelőtt kötelezte az önkormányzatot, hogy kármentesítést végezzen, jelenleg van egy jogerős határozat tarról, hogy a lerakót fel kell számolni. Ez óriási költséggel járna, ráadásul nem is oldana meg minden problémát, hiszen a talaj is szennyezett.

Jelenleg a megyében nincs olyan terület, ahová el tudnák szállítani a szemetet. A kármentesítésnek jelenleg az egyharmadánál tartanak, a záró dokumentációt december végéig kell elkészíteni. A tényleges beavatkozásra ezt követően kerülhet csak sor. A talaj nehézfémeket és olajszármazékokat tartalmaz, az elkészült kockázatelemzés szerint ha valaki ott dolgozna vagy élne, nagy kockázatot vállalna. Ez azt jelenti, hogy a terület hosszú ideig nem lesz beépíthető.

16:45: A hulladéklerakóval kapcsolatban rendezünk vitát a Borbányai Művelődési házban, ahol a jelen lévők kérdéseire Gál György, Nyíregyháza aljegyzője, Keczkó János, a mezőőri szolgálat vezetője és Szentesi Péter, a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója válaszol.

16:00: A szerves anyagok javarészt már elbomlottak, de a nehézfémek megmaradtak, és vízben oldódva szennyezik a felszín alatti vizeket.

Vitatott, kinek a kötelessége környezetvédelmi szempontból a terület rendbetétele.

Keressük együtt a választ és a megoldást ezekre a kérdésekre kedd délután a borbányai művelődési házban rendezett Kelet-vitán!

- Száraz Ancsa -