2007.11.04. 15:46
Csökkenő nyomás a gázcsőben
<p>A következő esztendőben már a tizenkét százalékkal emelt gáz árát emelték újabb hat százalékkal éves szinten, de ugyancsak juliustól, s akkor a hat hónap alatt ismét tizenkét százalékkal növekedett. <STRONG>Sipos Béla jegyzete</STRONG></p>
A gáz minden kormány kezében fontos stratégiai eszköz. Mert a gáznak ára van, mégpedig világpiaci ára. De csak annak, a munkának még nem...
Ne menjünk nagyon vissza az időben, elég csak az évezred elejéig. 2000-ben éves szinten hat százalékkal emelték a gáz árát, de csak júliustól kellett fizetni, így akkor havonta már tizenkét százalékkal drágult.
A következő esztendőben már a tizenkét százalékkal emelt gáz árát emelték újabb hat százalékkal éves szinten, de ugyancsak juliustól, s akkor a hat hónap alatt ismét tizenkét százalékkal növekedett. A következő esztendők sem hoztak jót a fogyasztóknak.
Ha másra nem, de a gázáremelésre bizton számíthatott mindenki. Úgy is lehet mondani: tovább igazították a gáz árát a világpiaci árhoz.
Két áremelés között aztán tavaly megismerkedtünk egy új fogalommal, a gázártámogatással. A horribilisnek számító emelést kompenzálják ezzel a rászorulóknak. Élnek is vele akik igénybe vehetik, mondván, valami legalább visszafolyik a családi kasszába, ahol minden aprópénznek megvan a helye.
Most pedig már a támogatás mértékén is szorít egyet a kormány, vagyis csökken azoknak a száma, akik igénybe vehetik.
Valami nincs rendjén. Mert minden ember valamilyen mértékben függ a gáztól, nem tudja mással helyettesíteni. Így közvetve, közvetlenül mindenkit érint az áremelés, a kompenzálás (csökkentése). Miközben úgy tűnik, mintha kicsi lenne a gázcsövekben a nyomás, s még abból is szökik néhány szelepnél, a csövek összekötésénél. Ezt pedig valaki(k)nek meg kell fizetni...
- Sipos Béla -
