Az összefogás „víz-parancsolata”

A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság már korábban is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy vajon az ivóvíz illetve szennyvízhálózatokat valóban az elvárásoknak megfelelő színvonalon üzemeltetik-e megyénkben. A vizsgálatok, elemzések folyamatába bevontuk a megye legkiválóbb szakembereit, elismert üzemeltetőit, hiszen a tét nem kicsi!

– A hétköznapok életminőségén túl az is eldőlhet, hogy az Európai Unió fejlesztési támogatásaiból sikerül-e megszerezni a megcélzott forrásokat. Ez pedig azon múlik, hogy képesek leszünk-e megteremteni a hosszú távon fenntartható üzemeltetés feltételeit. A brüsszeli döntéshozók azt veszik górcső alá, hogy pályázóink képesek-e megfelelő minőségben, megnyugtató biztonsággal és optimális áron gondoskodni a lakossági ellátásról – világít a felelősség súlyára Bodnár Gáspár igazgató.

A már megkezdett megyei ivóvíz minőségfejlesztési program külön fejezetben foglalkozik az általános vízközmű üzemeltetés hatékonyságával, színvonalával. A munkát nagy tapasztalatokkal rendelkező társaságok konzorciuma végzi, s hamar fény derült a legnagyobb problémákra. Ezek többnyire abban gyökereznek, hogy számos üzemeltető nem rendelkezik megfelelő szakembergárdával, technikai háttérrel, gépekkel, eszközökkel, szakértelemmel és nem utolsó sorban kellő anyagi fedezettel – hiszen nincs meg aszükséges bevétele a díjakból. E feltételek hiányában képtelenek a folyamatos üzemeltetésre, legyen szó a szolgáltatás nyújtásáról vagy éppen hibaelhárításról. Ilyen alapokon meglehetősen nagy az üzemeltetési kockázat.

A minőség garanciája

Több helyen tapasztaltuk: a szolgáltatási árakban nem jelenik meg az amortizációs hányad, vagyis a létesítményeket egyszerűen „lelakják” az üzemeltetők a halvány remény nélkül, hogy képesek lesznek valaha is elvégezni a szükséges felújításokat, korszerűsítéseket. Ennek tükrében érthető az uniós előírás, amely arról rendelkezik, hogy a szolgáltatás valamennyi költségének meg kell jelennie a díjszabásban, magyarán minden kiadásnak meg kell térülnie a vízdíjban – szögezi le az igazgató. Afelől sem hagy kétséget: a vízközmű-rendszereket olyan kezekbe kell adni, amelyek a leghatékonyabban működtetik azokat. Új rendszerek építésénél illetve a régiek felújításánál, rekonstrukciójánál a legfontosabb szempont, hogy olyan áron nyújtsanak szolgáltatást, amely hosszú távon is garantálják a biztonságot és az előírt minőséget.
– Az önkormányzatok magasabb szintű együttműködésére van szükség ehhez. Már csak azért is, mert a mai rendszerek, vezetékhálózatok többsége a 60-as években épült ki, a legfiatalabb is 15 éves. Egy éven belül várható az új víziközmű törvény megjelenése, amely a ma még csak jól felfogott érdekekre alapozott összefogást kötelezővé teszi. Enélkül ugyanis elesünk az EU pénzügyi forrásaitól, nem tudjuk fejleszteni a hálózatokat – figyelmeztet Bodnár Gáspár.
- Nyéki Zsolt -