Élvezni a csodát

Pajor-Gyulai László

Lionel Messiről már nehéz újat mondani. Már régen kimerítette az elismerő jelzők szinonimaszótárát, az, hogy zseni, már közhelyszámba megy, ha pedig a csapataival és az egyénileg elért címeit akarnánk felsorolni, akkor ez a hasáb kevésnek bizonyulna. Az vitathatatlan, hogy emlékezetes korszak fűződik majd a nevéhez a futballban, ő a sportág egyik legnagyobb egyénisége. Abba azért, hogy ő-e a valaha élt legjobb játékos, nem mennék bele, mert az ilyen összehasonlítások teljesen értelmetlenek és igazságtalanok – mintha azt a nyilvánvalót firtatnánk, a hetvenes évek Niki Lauda vagy a 21. század Sebastian Vettel vezette Ferrarija-e a jobb autó.

Mint ahogy az is csak a klikkvadászatot szolgálhatja, hogy Lionel Messi vagy Cristiano Ronaldo a nagyobb futballista. Egyrészt ez ízlés dolga, rengeteg érv szól mindkettőjük mellett, nagyon kevés ellenük, másrészt: nem teljesen mindegy? Ahelyett, hogy ilyen mondvacsinált kérdésen vitatkoznánk,

áldjuk inkább a szerencsénket, mert abban a korban élhetünk, amelyben ez a két géniusz egyszerre kápráztat el minket.

És persze élvezzük ki ennek minden pillanatát, hiszen alighanem már nem sokáig tehetjük, merthogy a portugál már 38, az argentin pedig 36 éves, és az ő pályafutásuk sem végtelen.

Mondhatni, mindketten levezetnek már, de ez igazságtalan lenne. Ronaldo a szaúdi ligában ír történelmet – januári szerződése óta ömlenek a klasszisok a dúsgazdag arab ligába –, Messi pedig éppen az észak-amerikai profi ligában, az MLS-ben ír új fejezetet. Előbbinek kicsit döcögősen halad előre a szekere, nem nagyon villog, az Al-Nassr sem diadalmenetben halad a céljai felé, ami rá is nyomja a bélyegét a portugál idegállapotára és viselkedésére, a minap is magából kikelve üvöltözött a játékvezetővel, olykor még a társait sem kíméli a hisztijeivel.

Ezzel szemben az argentin a PSG kötelékéből kiszabadulva kivirult Miamiban: a hétszeres aranylabdás klasszis csapatba kerülésétől számítva sorozatban immár a nyolcadik meccsét nyerte meg az Inter a héten, már megnyerte a Ligák Kupáját, és most bejutott a US Open-kupa döntőjébe is. Messiről pedig süt a felszabadultság, adja a gólpasszokat és lövi gólokat, amelyeket ismét olyan gyermeki örömmel ünnepel, mint tette pályafutása legszebb időszakában a Barcelona játékosaként.

Mindez táptalaja a kibontakozó új vitának: vajon a szaúdi liga vagy az MLS az erősebb? Ha valakinek sok felesleges szabadideje van, hát hajrá, és kívánom, ennél nagyobb gondja sohase legyen, ám, mint szó volt róla, okosabb élvezni a csodát, amíg még lehet.