Fügefalevél

Pajor-Gyulai László

Talán mire ezek a sorok megjelennek, már biztossá válik a nyár újabb remek magyar futballhíre. Szalai Attila klubváltása ugyanis biztosra vehető, hiszen a múlt héten el is köszönt a Fenerbahce szurkolóitól, és már az új kihívásra összpontosít. Manapság a magyar sajtóban a legtöbbször idézett ember Fabrizio Romano, az átigazolási hírekre szakosodott olasz újságíró, akinek az értesülései lényegében mindig pontosak, a történtek állandóan igazolják azokat. Így volt ez Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos esetében is, azaz amit ő közzétesz, arra akár fogadni is érdemes.

Ő vasárnap tette ki a közösségi oldalára, hogy Szalai Attila Hoffenheimbe utazott, ahol átesik az ilyenkor szokásos orvosi vizsgálatokon, és ha azokon megfelel, a Bundesliga élvonalában vitézkedő klub be is jelenti a válogatott magyar védő érkezését. Ráadásul az olasz transzferguru úgy tudja, a Hoffenheim történetében csúcsösszeget fizet Szalaiért a bónuszokkal együtt tizenötmillió euróra rúgó átigazolási díjjal.

Nem is túl régen még azon kesereghettünk, hogy nem vagy csak alig akad magyar futballista európai topligában, most viszont gyarapodik a számuk.

Eddig ebből a kategóriából a Bundesliga volt csupán érdekelt magyar szempontból, az előző idényben öt honfitársunk is ott kereste a kenyerét, most azonban belépett a képbe a világ legerősebb bajnoksága, a Premier League is Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos érkezésével úgy, hogy ha Szalai Attila és a Hoffenheim egymás kezébe csap, akkor a létszám a német élvonalban sem csökken. Bő másfél évtizede a PL-ben három magyart is találhattunk, Gera Zoltánt, Király Gábort és Torghelle Sándort, később felbukkant ott Buzsáky Ákos majd epizódszerepekre Bogdán Ádám is, és a kétezres években szerte Angliában találhattunk magyarokat a második vonalban, a Championshipben is. Ez az idő a múlté, ám visszajöhet, ha Szoboszlai és Kerkez beválik, biztosan megnő a bizalom és az érdeklődés a magyar játékosok iránt.

Most tehát hét honfitársunk folytatja a pályafutást topligában, de sajnos kár lenne ezt a magyar utánpótlásképzés eredményeként ünnepelni. A freiburgi Sallai Roland és az Union Berlinhez tartozó Schäfer András itthon pallérozódott, Szoboszlai Dominik, Kerkez Milos, Gulácsi Péter és Szalai Attila szinte csak pillanatokig volt tagja a magyar képzésnek, Willi Orbánnak pedig szemernyi köze sem volt hozzá. Ezt csupán azért érdemes megjegyezni, hogy ez hét fiú véletlenül se lehessen fügefalevél a hazai rendszeren. Ettől még szívből örülhetünk a sikereiknek...