Sport

2018.08.27. 13:33

Ebből a műfajból nem lehet kiöregedni

Miskolc - Több mint hatvan esztendeje, 1957-ben játszott először a DVTK NB I-es csapatában. Interjú: Kádár Endre szenior Európa- és kilencvenötszörös magyar bajnok miskolci teniszezővel.

Miskolc - Több mint hatvan esztendeje, 1957-ben játszott először a DVTK NB I-es csapatában. Interjú: Kádár Endre szenior Európa- és kilencvenötszörös magyar bajnok miskolci teniszezővel.

Az idősebb generáció tagjai jól, a fiatalabbak viszont már csak hírből ismerik Kádár Endrét. Aki olyan gazdag sportmúlttal rendelkezik, hogy illik rá Vitray Tamás egykori televíziós műsorának szabadon idézett címe: „Sok van, ami és aki csodálatos”. Riportalanyunk napjainkban már nem játszik, de úgy fogalmazott, hogy a tenisznek nem tud, és nem is akar hátat fordítani, mert ez a játék maga az élet.

Hogyan fogadta annak ötletét, hogy a 80. születésnapjára versenyt szerveznek?

A feleségem és a teniszbarátaim ötlete alapján indult el az előkészítő munka. Gondoltam nagyon jó lesz, ha a volt tanítványaimmal, a pályatársaimmal, a hajdani és új teniszbarátaimmal találkozhatok. Meghívtam őket, hogy születésnapom alkalmából együtt ünnepeljünk, emlékezzünk a fiatal- és az idősebb kori legendás mérkőzéseinkre. Köszönettel tartozom a szervezésért Horvát István, Fenyvesi István és Szász László teniszbarátaimnak.

Mikor ismerkedett meg a tenisszel?

Már gyermekkoromban érdekeltek a sportok, és több műfajban is kipróbáltam magam. Futballoztam a Miskolci Építő Munkás Testedző Egyesületben, meg a grundon. A Soltész Nagy Kálmán és a Sarolta utcák kereszteződésben volt egy kis tér, ott töltöttem az időmet minden nap estig. Tizennégy éves koromban kötöttem barátságot a tenisszel, Katona Rózsi néni irányított, én meg árgus szemekkel figyeltem, hogy a nagyoktól ellessem a fortélyokat. Az akkori teniszgeneráció nagyjai közé tartozott Szőnyi József, Szitka Gusztáv, Klucs László és Barta János.

Hány esztendővel ezelőtt mutatkozott be az akkori NB I-ben?

Több mint hatvan éve, 1957-ben játszottam először élvonalbeli gárdában. Szőnyi Jenő volt a tenisz szakosztály vezetője, a mesteredzőnk pedig Lovcsányi Jenő. Akkor tíz együttes szerepelt az NB I-ben, körmérkőzéses rendszerben. Egy csapatmérkőzésen hat egyes és három páros mérkőzést kellett játszani. Én a DVTK színeiben indultam és csapatunk negyedik helyezést ért el. Minden találkozón játszottam, egyesben több mint a felét megnyertem a meccseimnek, ez hajdan nagy teljesítménynek számított.

Kik számítottak a legnagyobb ellenfeleinek?

A legnagyobb természetesen a legendás Gyulyás István, aki igazi hős volt, őt nem lehetett megverni. Később párosban többször játszottunk együtt a magyar és a nemzetközi bajnokságokon. Olyan tekintélyek ellen küzdöttem még, mint Katona Zoltán, Zentai Ferenc, Komáromi Ferenc, Lénárt László, Vadócz László és Vad Dezső, hogy csak néhányukat említsem. Emlékezetből egy érdekes és fordulatos meccset idézek fel. Békéscsabán 1955-ben vettem részt az országos versenyen. Nagyon rosszul álltam, lesújtó volt a pillanatnyi állás: 0:6, 0:5 és 0:30, ekkor azonban óriási fordulat következett be, „csak” azért, mert mindig az utolsó labdáig, az utolsó leheletemig küzdöttem. Ezt a mérkőzést végül, óriási akarattal és energiákat mozgósítva megnyertem. A mai fiataloknak mondom: amíg nem ér véget a játék, bármi megtörténhet, persze ennek érdekében tenni is kell.

Aktív időszakának legjobb eredményei?

Hatvan éve, 1958-ban megnyertem a huszonegy éven aluli fiatalok versenyét, megelőztem az előző évi magyar válogatott tagjait. A döntőben azt a Balázs Gyulát vertem meg, aki a későbbi svéd világbajnok, Björn Borg fiatalkori edzője volt. 1962-ben és 1963-ban a hatodik helyen álltam a magyar ranglistán.

Mik voltak az erősségei és volt-e gyengéje?

Az erősségem elsősorban a gyorsaság volt, a focis múltam következtében szinte minden labdát elértem. A fonákot mindig biztosan ütöttem, a röpte is nagyon jól ment, ezért is játszottam rengeteg férfi- és vegyes párost. Ami gyengén ment nekem és az ellenfeleim rendre ki is használták ellenem, az a tenyeres volt.

Mi kellett volna ahhoz, hogy a nemzetközi mezőnyben is letegye a névjegyét?

Rendszeresen részt kellett volna venni a rangos versenyeken. Évente legalább öt-tíz viadalra van szükség a tapasztalatok gyűjtésére, a riválisok megismerésére. Fénykoromban jártam egy-két nagy nemzetközi versenyen a Szovjetunióban és Romániában, a Galea-kupán, de akkoriban – már ami a külföldi utazásokat illette – más világot írtunk. Nyugatra szinte nem, de keletre is csak nehezen lehetett kijutni.

Hivatalosan mikor vonult vissza?

Ez sem ma volt… 1966-ban fejeztem be ezt a cselekvő sportolást. Majd negyvenöt éves koromtól ismét elkezdtem teniszezni, az országos csapatbajnokságon indultam az új együttesemmel. A DVTK megszűnése után a Miskolci Honvédban, a Top-Dentálban és a Szent Ferenc Teniszklubban játszottam, továbbá elkezdődött a nemzetközi szenior karrierem, amely hosszúra és igen eredményesre sikeredett.

A szenior mezőnyben valóban sikert sikerre halmozott. Elsorolja az eredményeit?

Európa-bajnoki címet négyszer szereztem vegyes párosban. Egyéniben a világranglista hetedik helyezettje voltam 1995, pár évvel később viszont tizedikként jegyeztek a saját korosztályomban. Férfi párosban ötödikként, vegyes párosban harmadikként tartottak számon a világranglistán. Több alkalommal nyertem lengyel bajokságot egyéniben és páros számokban, sőt holland, szlovák, horvát és olasz bajnok is lettem. Számomra a legkedvesebb a keszthelyi nemzetközi magyar bajnokságon elért eredményem, ahol mindhárom versenyszámban – férfi egyes és páros, valamint a vegyes páros – kategóriában is diadalmaskodtam, ezért a legeredményesebb versenyzőnek járó különdíjjal jutalmaztak.

Németországi klubja is volt. Hogyan került oda?

Ott nagy hagyománya van a teniszsportnak. Nagyon erős a német szenior csoport mezőnye, rengeteg csapat indul, se szeri, se száma a jó játékosoknak. Engem a regionális liga karlsruhei vezetője keresett meg és kért fel arra, hogy játsszak a csapatában. Igent mondtam és két évig szerepeltem a nagyváros együttesében.

Igaz, hogy csaknem százszoros aranyérmes a magyar veterán mezőny tagjaként?

Szép lett volna, ha elérem a százat, de ez sajnos nem sikerült nekem. Kilencvenötször nyertem magyar bajnokságot szenior versenyzőként és büszke vagyok erre a szériára.

Soha nem akart edzősködni?

Ebbe is belekóstoltam, de csak rövid ideig csináltam. Tanítványaim közül kiemelem ifjabb Klucs Lászlót, Dudás Zsoltot és Dobozy Zsoltot.

Napjainkban merre halad a tenisz? Mert mintha előtérbe kerülne az erő, a technika kárára…

Erő és technika kombinációja nélkül semmire nem lehet menni. Plusz szükség van még óriási állóképességre, és a kellő koncentráció is nélkülözhetetlen alapkövetelmény. Ezek a nyerő tulajdonságok, aki ma a profi teniszre adja a fejét, számára ez követendő irány.

Képernyő elé ül, ha a legnagyobb és legnépszerűbb versenyeket közvetítik?

Magától értetődően imádom és nézem a Grand Slam-tornákat. Az ászok egyenesen csodálatosan adják elő ezt a remek játékot. A svájci Roger Federernek szurkolok. Róla tudni kell, hogy – ha pontosak a számaim – eddig háromszáztíz héten keresztül vezette az ATP-világranglistáját. Halmozza a rekordokat, őt tartom a világ legjobb teniszezőjének.

A magyar Fucsovics Márton szépen araszol előre a világranglistán. A „mi fiúnk” felveheti a versenyt a krémmel?

Marci nagy lépésekkel halad. Pár éve még a legjobb ezerbe sem fért be, ma viszont már a világranglista negyvenedik helyén áll. A legnagyobbakkal is játékba kerülhetett már, gondolok például Wawrinkára, Djokovicra és Federerre. Fucsovicstól nagyon színvonalas és igényes teniszt láthatunk és minél több tapasztalatot szerez, annál jobb és élvezhetőbb lesz a játéka. Egy-egy mérkőzésen rengeteget lehet tanulni a legjobb teniszezőktől. Amit tanácsolni tudok, vagy inkább szeretnék Marcinak: fejlessze a koncentráló képességét és nagyon fontos, hogy kiváló edzőpartnerek segítsék a munkáját, a fejlődését.

Meddig űzhető a tenisz?

Ameddig a térdek és a könyök engedi. A tenisz ezért lehet az öregek sportja is.

Funkcionál-e még a megyei szövetség?

Tíz évig vezettem a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tenisz Szövetséget, továbbá egy cikluson át a Magyar Tenisz Szövetség elnökségében is szolgáltam a sportágat. Az akkor még létezett megyei sporthivatal nagyon jól összefogta a sportágakat és a szakszövetségeket. Szívesen emlékszem vissza dr. Szádeczki Zoltánra, Szilágyi Dezsőre és Hatvani Évára, akik egykor a hivatalban dolgoztak. Azt, hogy működik-e még a szövetség, nem tudom, miként azzal sem vagyok tisztában, hogy az egykori hivatal helyébe lépett-e olyan háttérintézmény, amely átfogja a régi, a megye és Miskolc városának sportéletét.

Miskolcon manapság miért nincsenek számottevő csapatok?

A tenisz nagyon következetes, és rendszeres gyakorlást, kitartást igényel. Felkészült edzőkkel lehet eredményt elérni, nekik pedig megfelelő anyagi hátteret kell biztosítani. Munkaigényes sportágról van szó. Ezek pedig mostanában háttérbe szorulnak. Ilyen a torna is, pedig ezekből a műfajokból minden más terület profitálhatna. Azt tapasztalom, hogy a sportba rengeteg pénz áramlik, de ennek elosztását az aránytalanság jellemzi. A tenisz erőteljesebb támogatására azért is lenne szükség, mert az egészséges életmód egyik fontos eleme, hiszen gyakorlatilag nem lehet belőle kiöregedni. A tenisz életen át tartó mozgást képes biztosítani minden korosztály számára.

Ha valaki teniszezni akar szűkebb pátriánkban, akkor hol és kinél jelentkezhet?

A miskolci teniszpályák köztudottan most is rendelkezésre állnak, viszont más kérdés ezek minősége. A karbantartás nagyon fontos és nagyon nehéz feladat. Régen, ha egy gyerek teniszezni akart, keresett egy edzőt, vagy egyesületet és eljárt edzésekre, a sportnak nem volt elviselhetetlen anyagi terhe a családok számára. Mára ez megváltozott, sok idő és temérdek pénz kell az iskolán kívüli sportokhoz, mert nagyon drágák az eszközök is. Jó a mindennapi testnevelés, de minőségi munkához ez nem elég. A teniszt nyolc-tízéves korban célszerű elkezdeni, erre időt és pénzt kell áldozni, ezek pedig nem állnak mindenki rendelkezésére.

Hogyan telnek a napjai?

Több súlyos betegségen vagyok túl, viszont hála Istennek, meggyógyultam. A bajaim befolyásolják az életemet, nem tudom folytatni a teniszt, helyette inkább az otthonomban barkácsolok, és mivel sok barátom, barátunk van, számukra összejöveteleket szervezünk. Sokat utaztam a tenisz révén, most már turistaként látogatok el hazai és néha a nemzetközi versenyekre. Sok időt töltök családi körben, szívesen nézem a múltról szóló filmeket és szeretem a történelemmel kapcsolatos könyveket is.

A családjában vannak követői?

Próbálkoztak, de zátonyra futottak, így nincsenek.


Névjegy: Kádár Endre

Életkora: 80 esztendő

Családi állapota: házas

Gyerekei: 2 (plusz 2 a feleségéé)

Unokái: 3 (plusz 6 a feleségéé)

Végzettsége: egyetem

Foglalkozása: nyugdíjas (a Lenin Kohászati Művekben rendszerszervező mérnökként dolgozott)

Sportága: tenisz

Legjobb eredménye: négyszeres veterán Európa-bajnok vegyes párosban, a világbajnoki rangsor 7. helyezettje veterán egyéniben, 95-szörös magyar bajnok

Hobbija: barkácsolás

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!