DVTK: Továbbra is fenn a "győztes lemez"

A labdarúgó NB I 11. fordulójában szombaton Pakson játszott a DVTK.A válogatott miatti szünet után feszültek egymásnak a csapatok és kérdés volt, hogy a kéthetes pauzát követően a Diósgyőr mennyire tudja folytatni úgy, olyan eredményességgel, hőfokon, mint azt október 5-ig tette. Szombat kora estig hat találkozót játszottak egymással a felek a Duna-partján és ezek közül egyen sem született miskolci győzelem, háromszor a hazaiak örülhettek, míg ugyanennyi csata pontosztozkodással fejeződött be. A piros-fehérek mestere, Sivic Tomislav a nyáron éppen az ,,atomvárosból" tette át székhelyét Borsodba, míg a másik szakvezető, Horváth Ferenc 2005 őszén állt a DVTK alkalmazásában, 13 mérkőzésen 8-szor talált be a riválisok kapujába. A kezdés előtt kevéssel úgy nézett ki, hogy több vendégdrukker lesz a stadionban, mint hazai, ugyanis a piros-fehér szimpatizánsok majdhogynem megtöltötték a számukra, az egyik kapu mögött fenntartott szektort (" target="_blank">az ultrák is elutaztak a kilencven percre, hiszen Pakson nincs beléptetőrendszer). A Mezőkövesd elleni találkozóhoz képest kimaradt a Diósgyőrből a sérült Rados (Rajic állt a gólvonalra), a fiatal jobbhátvéd, Eperjesi (Vági került a posztjára, vagy inkább vissza), Gosztonyi (Elek kapott bizalmat), illetve Kostic (az MSE ellen csereként sziporkázó Bacsát betette a kezdőbe Sivic Tomislav), míg a Vasassal szembeni Ligakupa-mérkőzésen remek formát hozó Tisza leülhetett a kispadra.

Osztogató Abdouraman

Az összecsapás elején szinte csak a DVTK-nál volt a labda, a Paks védekezésre kényszerült saját otthonában. Nikháziék nem engedték kibontakozni a zöld-fehéreket, ezen blokkból csak bizonyos idő után volt képes szabadulni a Paks. De akkor sem annyira, hogy bármiféle zavart okozzanak a Radost ,,pótló" Rajic kapuja előtt, akinek fél óráig szinte semmi dolga nem akadt. A Diósgyőrnél a legtöbbet Abdouramant keresték a társak, aki középről osztogatott, nyugodtan keresgélhette a legjobb megoldást, a legtutibbnak tűnő passzt.

Szögletekben jól állt a DVTK és egy ilyen rögzített pontrúgás utáni szituáció (amit az edzésen sokat gyakoroltak Gohérék, ennek lapunk is szemtanúja volt), Elek gyors reagálása hozta el a vezetést a miskolci együttesnek. A házigazdánál a gólzsák Simon szinte labdába sem tudott érni az első félidőben, nagyon jól kizárta őt a játékból a diósgyőri védelem és abból sem lett különösebb probléma, hogy Szabó egyszer-egyszer tisztán fel tudott lépni a bal oldalon.

Illendő befejezés

Kicsivel aktívabb Paks érkezett a második félidőre, sűrűbben feltűntek Kecskésék a diósgyőri tizenhatosnál, de túl nagy próbák elé nem állították Rajicot, aki láthatólag magabiztos volt, dacára annak, hogy fordulók óta Rados volt az elsőszámú portás. Persze ehhez szükség volt arra is, hogy a borsodi védelem továbbra is megfelelő módon kezelje le a hazai akciókat, amiből nem csak a bekkek vették ki a részüket. Barczi sokat vállalt, amikor úgy érezte, lőtt, robotolt és emellett úgy fejezte be a Futáccsal közös támadást, ahogyan illik. Ez már végképp sok volt a Paksnak, ugyan küzdöttek, de ez az egész inkább csak hit nélküli szenvedés volt, alig-alig találtak fogást a Diósgyőrön, arra pedig semmiképpen sem gondolhattak, hogy ezen az estén képesek gólt lőni a piros-fehéreknek. Tudatos, átgondolt futballal szerezte meg a három pontot a DVTK, amely már nemhogy Pakson nem nyeretlen, hanem nyolc forduló óta nem kapott ki (döntetlen után zsinórban hét siker), úgy, hogy érintetlen a hálója 647 perce. Ilyen még nem fordult elő az elsőosztályú diósgyőri focitörténelemben, " target="_blank">naná, hogy a közel négyszáz szurkoló nagy éljenzést csapott Pakson... A DVTK üldözi az éllovas Videotont, lehet, mindehhez lassan tartósan hozzá kell szokni...

ÉM-MI

JEGYZŐKÖNYV

MVM-Paks – Diósgyőri VTK 0-2 (0-1)

Paks, 800 néző. V.: Vad II. (Kispál, ifj. Varga).

MVM Paks: Molnár (5) – Fiola (5), Éger (5), Horváth G. (4), Szabó J. (5) – Kecskés (4), Kovács G. (4) – Bori (5), Windecker (4), Bartha (4) – Simon A. (4). Vezetőedző: Horváth Ferenc.

Diósgyőri VTK: Rajic (6) – Vági (5), Vadász (6), Kádár (6), Gohér (6) – Abdouraman (6) – Nikházi (5), Barczi (7), Elek (6) – Bacsa (5), Futács (6). Vezetőedző: Sivic Tomislav.

Csere: Windecker helyett Nagy O. (5) a 63., Nikházi helyett Tisza (-) a 69., Bartha helyett Délczeg (-) a 75., Bacsa helyett Batioja (-) a 77., Barczi helyett Kostic (-) a 83. percben.

Sárga lap: Kecskés a 36., Nikházi a 44., Abdouraman az 56., Kovács G. a 64., Bartha a 66., Éger a 74. percben.

Gólszerző: Elek (0-1) a 34., Barczi (0-2) a 62. percben.

Horváth Ferenc: – Lassan nem edzőre lesz szüksége a csapatnak, hanem pszichológusra. Ha edzésből világbajnokságot rendeznének, akkor biztosan megnyernénk, mert olyan munkát végeznek a játékosok, amely előtt le a kalappal. Azonban mindenki a meccset látja, szurkoló, tévénéző és sajnos nem adjuk vissza azt, amit a tréningeken nyújtunk. Csalódott vagyok, hogy ma kikaptunk, de csináljuk tovább a dolgunk.

Sivic Tomislav: – Nagyon jól játszott ma a csapat... A mérkőzés előtt azt mondták az újságírók, hogy valamelyik sorozat megszakad, vagy a mi veretlenségünk, vagy a Pakssal szembeni itteni nyeretlensége a DVTK-nak. Szerencsére utóbbi lett az, örülök, hogy folytatódott a szériánk. A mérkőzés előtt azt mondtam a csapatnak, hogy nem kell kapkodni, hanem szépen, türelmesen kell futballoznunk, mert a Paksnak nehéz gólt lőni.

Gólok története

34. perc: Gohér jobboldali szöglete után hárman is belefejeltek a labdába, majd az Elek elé pattant, aki 7 méterről, fordulásból kilőtte a bal alsó sarkot, 0-1.

62. perc: Futács szöktette a hátulról érkező Barczit, aki egyedül begyalogolt a 16-oson belülre és 13 méterről behelyezte a labdát a paksi kapu bal alsó sarkába, 0-2.