Ukrán válság

2024.04.09. 06:12

Drón találta el a zaporizzsjai atomerőmű kiképzőközpontját

776. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Felvétel civilekről és rendőrökről egy rakéta becsapódásának helyszínén, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városban, az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőmű közelében 2023. augusztus 10-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: -

Terrorizmus finanszírozása miatt indított büntetőeljárást nyugati tisztségviselők ellen az orosz Nyomozó Bizottság

Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az Egyesült Államok és más NATO-országok vezető tisztségviselői ellen a terrorizmus finanszírozása címén, orosz parlementi képviselők feljelentése alapján - közölte kedden az orosz hatóság.

Az SZK szerint a terrorizmus finanszírozására szánt pénzt az ukrán Burisma Holdings cégen keresztül is áramoltatták, amely igazgatóságának 2014 és 2019 között Hunter Biden, a jelenlegi amerikai alelnök fia is tagja volt. Az orosz büntetőtörvénykönyv alapján ezen címen életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

Megállapítást nyert, hogy a kereskedelmi szervezeteken, egyebek között az Ukrajna területén működő Burisma Holdings olaj- és gázipari vállalaton keresztül áramló pénzeszközöket az elmúlt években terrorcselekmények végrehajtására használták fel az Oroszországi Föderációban csakúgy, mint a határain kívül is, prominens politikai és közéleti személyiségek likvidálása és gazdasági kár okozása céljából

– áll a közleményben.

Rendőrök lezárják a moszkvai Vörös tér bejáratát 2023. június 26-án
Fotó: Makszim Sipenkov / Forrás: MTI/EPA

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája kedden közölte, hogy amerikai katonai magánvállalatok az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és az ottani kábítószer-ellenes hatóság (DEA) támogatásával toboroznak az amerikai börtönökben a mexikói és a kolumbiai drogkartellek elítélt tagjai között olyan jelentkezőket, akik hajlandók volnának csatlakozni a „demoralizált” ukrán fegyveres erőkhöz. Az SZVR szerint az elítélteknek beleegyezésük esetén teljes amnesztiát ígérnek „azzal az elvárással, hogy soha többé nem térnek vissza” az Egyesült Államokba.

A közlemény azt állította, hogy az első, többszáz fős csoportot a tervek szerint nyáron szándékoznak bevetni a háborús övezetben.

Ha az ukrán fegyveres erők sorait latin-amerikai bűnözőkkel feltöltő kísérleti projekt sikeres lesz, akkor a gyilkosok toborzásának programját folytatni fogják, sőt ki fogják bővíteni olyan országokból származó bűnözőkkel is, ahol súlyos mértékű a bűnözés

– áll a Moszkvában kiadott tájékoztatásban.

Egy hónap alatt több mint hatszáz civil esett áldozatul a háborúban

 Márciusban 604 civil vesztette életét vagy sebesült meg Ukrajnában az Oroszország által indított háború következtében - közölte kedden az ENSZ ukrajnai emberi jogi missziója. A testület hozzátette, hogy 

ez a szám húsz százalékkal több, mint a februári adat volt.

 Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten azt mondta, hogy Oroszország csak márciusban több mint háromezer irányított légibombát, hatszáz drónt és négyszáz rakétát vetett be Ukrajna ellen.

Ihor Terehov, a kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere a Telegramon beszámolt arról, hogy napközben az orosz erők vélhetően irányított légibombákkal támadták a várost, aminek következtében legkevesebb három helyi lakos megsebesült.

Zelenszkij a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a keddi haditanácsülés fő témája Harkivnak - Ukrajna második legnépesebb városának - a védelme volt. Ezen belül áttekintették azokat a lehetőségeket, amelyekkel erősíthetik város légterének és az energetikai létesítmények a védelmét, illetve fokozhatják az elektronikus hadviselést.

Azonosítatlan polgári személyek maradványait temetik a Kijev közelében fekvő Bucsában 2022. szeptember 2-án
Fotó: Roman Pilipej / Forrás: MTI/EPA

Annalena Baerbock német külügyminiszter sürgette kedden további légvédelmi rendszerek szállítását Ukrajnának, elsősorban Harkiv védelme érdekében. Arra figyelmeztetett, hogy 

Vlagyimir Putyin orosz elnök „arra készül, hogy földig rombolja a várost” annak megszerzése érdekében. 

A miniszter főleg azt szorgalmazza, hogy Patriot légvédelmi rendszereket küldjenek Ukrajnának, ugyanis a légvédelmi rendszerekből az ukrán hadseregnek hiánya van. Megjegyezte, hogy Patriotokat be lehet szerezni bárhol a világon.

Drón találta el a zaporizzsjai atomerőmű kiképzőközpontját

Ukrán drón találta el a zaporizzsjai atomerőmű kiképzőközpontjának tetejét - közölte a két éve orosz ellenőrzés alá került energetikai létesítmény sajtószolgálata kedden a Telegram-csatornáján.

Az ukrán fegyveres erők drónja a Zaporizzsjai Atomerőmű Egyedi Kiképzőközpontja épületének tetejébe csapódott, ahol a világ egyetlen teljes körű reaktorcsarnok-szimulátora található

– közölte az energetikai létesítmény, hozzátéve, hogy a csapásban senki sem sérült meg.

Dolgozó az ukrán állami atomenergiaipari vállalat, az Enerhoatom üzemeltette dél-ukrajnai atomerőmű (Pivdennoukrajinszka atomna elektrosztancija) irányítótermében
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA

A sajtószolgálat rámutatott, hogy az ukrán hadsereg támadásai megsértik a nukleáris biztonság hét és a zaporizzsjai atomerőmű biztonságának öt alapelvét, amelyet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén nevezett meg.

Vasárnap az erőmű sajtószolgálata a hatodik erőművi blokk kupolája elleni dróntámadásról számolt be. Kritikus károk nem keletkeztek akkor, de egy, az erőmű étkezdéjének közelében történt becsapódás következtében három alkalmazott megsérült.

A közlemény hangsúlyozta, hogy 

a létesítményt nem arra tervezték, hogy a területén harci cselekményeket folytassanak, és arra figyelmeztetett, hogy az ilyen csapások katasztrofális következményekkel járhatnak.

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a történtek után elmondta, hogy az ügynökség 2022 novembere óta első alkalommal észlelt - legkevesebb három - közvetlen találatot a zaporizzsjai atomerőmű-reaktor védőburkolatának szerkezetében. Hétfőn Grossi a RIA Novosztyi hírügynökség szerint elmondta, hogy a zaporizzsjai atomerőmű a vasárnapi dróntámadás után "elég közel" volt a nukleáris balesethez. A főigazgató hangsúlyozta, hogy ilyen esetre nem dolgoztak ki vészforgatókönyvet.

Az erőműben kedden munkalátogatást tett Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció vezetőjének első helyettese. Az eseményről kiadott közlemény szerint Kirijenko Enerhodar város, valamint a létesítmény vezetőivel megvitatta az atomerőmű állapotát, valamint a nukleáris biztonság kérdéseit, beleértve a dróntámadásokat is.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Brjanszk megyei Klimovo község központját ért belövés következtében egy nő és egy gyermek életét vesztette, három férfi pedig megsebesült.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kedden közölte, hogy csütörtökön rendkívüli ülést tartanak az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű elleni támadásokról és a nukleáris biztonság szavatolásáról. A tanácskozást a NAÜ közlése szerint Kijev és Moszkva egyaránt kérte. A két fél a háború kitörése óta folyamatosan egymást vádolja az atomerőmű elleni fegyveres támadások elkövetésével.

Az Egyesült Államok húsziknak szánt, korábban lefoglalt fegyvereket adott át Ukrajnának

Az Egyesült Államok a jemeni húsziknak szánt, korábban lefoglalt több ezer fegyvert és hozzá való lőszert adott át Ukrajnának – jelentette be az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) kedden.

A közlemény szerint a katonai eszközöket a múlt héten adták át az ukrán haderő egységeinek, és 

azok segítséget jelentenek majd Ukrajna számára az önvédelemben az orosz támadással szemben.

 Az ukrán haderő rászorul minden nyugati segítségre, mert az Egyesült Államok részéről jelenleg gyakorlatilag szünetel a katonai támogatás. Idén eddig egy 300 millió dollár értékű katonai csomagot jelentett be Washington Kijev számára.

Jemeni síita húszi fegyveres járőrözik Szanaában 2024. március 10-én, a muzulmán szent böjti hónap, a ramadán első napján
Fotó: Jajha Arhab / Forrás: MTI/EPA

A most átadott fegyverek között AK-47-es gépfegyverek, mesterlövészpuskák, RPG-7-es hordozható rakétaindítók, valamint lőszerek vannak. A katonai eszközöket az amerikai haderő egységei 2021 és 2023 között foglalták le felségjelzés nélküli hajókon, amelyek az Iráni Forradalmi Gárda szállítmányát akarták eljuttatni a jemeni síita fegyveres csoportnak.

Az amerikai igazságügyi minisztérium 2023 júliusában kezdeményezett elkobzásra irányuló jogi eljárást, ezt követően pedig az Egyesült Államok saját tulajdonának nyilvánította a katonai szállítmányt, amelynek egy részét már tavaly októberben átadta Ukrajnának. Akkor 1,1 millió 7,62 milliméteres lőszert, továbbá gránátokat juttatott el az ukrajnai hadszíntérre.

Kijev több mint ötven ukrán hadifogoly kivégzéséről tud

Az ukrán főügyészségnek tudomása van legalább 54 ukrán hadifogoly oroszok általi kivégzéséről - közölte a hivatal háborús bűnök kivizsgálásával foglalkozó osztályának vezetője kedden.

Orosz hadifogságból hazatérő ukrán katonákról, miután ukrán fennhatóságú területre érkeztek különbusszal az orosz határ közelében 2024. január 31-én
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Jurij Belouszov a Szuszpilne ukrán közszolgálati televízió műsorában kiemelte, hogy eddig a gyilkosságok ügyében 27 büntetőeljárást indítottak. Kifejtette, hogy az ügyészség 2022 márciusa óta jegyez fel eseteket ukrán hadifoglyok kivégzéséről. A bíróság már el is ítélte az első orosz katonát, aki kivégzett egy védőügyvédet az észak-ukrajnai csernyihivi régióban. 

Megjegyezte: a nyomozást nehezíti, hogy az ügyészek és a nyomozók általában nem jutnak be a tetthelyre, illetve nem tudják megvizsgálni a holttestet. Az ügyész kiemelte, hogy hivatala együttműködik a hágai Nemzetközi Büntetőbírósággal, az ENSZ ukrajnai megfigyelő missziójával, hírszerző ügynökségekkel és olyan nem kormányzati szervezetekkel, amelyek szintén információkat gyűjtenek ukrán foglyok megöléséről.

Peking támogatja, hogy Moszkva és Kijev nemzetközi találkozón tárgyaljon egymással

Vang Ji kínai külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján megerősítette a kínai kormány Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünetre és a háború befejezésére vonatkozó felhívását, miközben mindkét fél reményét fejezte ki a gyakorlati együttműködések megerősítésével kapcsolatban.

Kína támogatja, hogy megfelelő időben hívjanak össze olyan nemzetközi találkozót, amelyet Oroszország és Ukrajna is elismer, amelyen minden fél egyenlően vehet részt, és amelyen minden békés megoldást tisztességesen megvitatnak

– idézte kedden a kínai külügyminisztérium Vangot.

CHINA-BEIJING-WANG YI-RUSSIAN FM-TALKS (CN)
Vang Ji kínai külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatót Pekingben
Forrás: AFP

Vang elmondta továbbá, hogy Kína kész együttműködni Oroszországgal a két államfő által elért konszenzussal egyetértésben, hogy erősítsék a két ország fejlesztési terveinek összhangját, előmozdítva emellett a különböző területeken történő gyakorlati együttműködést.

Kínának és Oroszországnak közösen kell fellépnie az egyoldalúság és a protekcionizmus ellen, és együtt kell dolgoznia a nemzetközi ipar és ellátási láncok stabilitásának fenntartásán

– hangsúlyozta Vang.

A Vanggal tartott találkozóját követő pekingi sajtótájékoztatón Lavrov elmondta, hogy Moszkva és Peking ellenzi az Egyesült Államok azon törekvéseit, hogy kizárólagos politikai és katonai szövetségeket hozzanak létre az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és elutasítja a regionális biztonság aláásására irányuló kísérleteket.

Josep Borrell: a Nyugat nem biztosítja Ukrajna számára a szükséges légvédelmet

Ukrajna nyugati támogatói nem biztosítják az ország számára azokat a légvédelmi rendszereket, amelyekre égető szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát az orosz bombázásoktól – jelentette ki kedden Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

A Nueva Economia Fórum nevű spanyol szervezet brüsszeli konferenciáján Borrell emlékeztetett, hogy Kijev már régóta kéri szövetségeseit, hogy sürgősen küldjenek Patriot rakétarendszereket az orosz támadások kivédésére.

Elképzelhetetlen, hogy ne tudnánk rendelkezésükre bocsátani őket, tekintve, hogy a nyugati hadseregek mintegy 100 Patriot üteggel rendelkeznek, és mi mégsem vagyunk képesek ebből hetet küldeni számukra, kétségbeesett kérésükre sem

– hívta fel a figyelmet.

BORRELL FONTELLES, Josep
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője 
Fotó: Olivier Matthys / Forrás: MTI/EPA

A főképviselő legközelebbi tanácskozásukon arra fogja buzdítani az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereit, hogy biztosítsák a háború sújtotta ország számára a légvédelmi rendszereket. Mint hangsúlyozta, az EU-nak „teljesítenie kell erkölcsi és politikai kötelességét Ukrajnával szemben”, mivel 

„a helyzet a harctéren rendkívül nehéz, az orosz hadigépezet teljes gőzzel működik, és Kijevvel ellentétben a Kreml képes az elhúzódó kíméletlen háborút fenntartani, bármi áron.”

Az ukrajnai háború – mondta – „a maga brutalitásával megmutatta a világot olyannak, amilyen, és nem olyannak, amilyennek mi akartuk” és hangsúlyozta, hogy bár Ukrajna még nem tagja az Európai Uniónak, nem lehet „elválasztani az ukrán nép sorsát az unióétól”.

Figyelmeztetett továbbá arra, hogy Vlagyimir Putyin célja, hogy egész Európára kiterjessze fenyegetését, és éberségre szólított fel a közelgő, uniós választásokkal összefüggésben, mivel „destabilizáló tevékenységek veszélyeztetik demokráciát”.

Borrell szerint „egy nagy intenzitású klasszikus háború lehetősége Európában többé már nem csak képzelgés”.

Nyilvánvalóan mindent meg kell tennünk ennek elkerülése érdekében. De ahhoz, hogy elrettentsük az ellenfelet, rendelkeznünk kell az ehhez szükséges eszközökkel és meg kell erősítenünk védelmi rendszereinket

- hangsúlyozta.

Emlékeztetett, hogy az EU számos kezdeményezést indított azzal a céllal, hogy évek óta tartó beruházáscsökkenés után új lendületet adjon védelmi iparának. Hangsúlyozta, hogy közös uniós védelmi kapacitást kell kiépíteni, és az európai polgároknak meg kell érteniük, hogy 

az amerikai ernyő, amely a háború alatt és utána is védett őket, nem biztos, hogy mindig nyitva marad, attól függően, hogy ki kormányoz Washingtonban.

Szerinte a NATO nem maradhat hiteles, ha az európai tagok nem növelik katonai képességeiket. Azzal kapcsolatban, hogy az EU védelmi képességeinek növelése esetleg a NATO-tól való elszakadást jelentheti, Borrell úgy érvelt, hogy ez az elszakadás azért történik, 

mert az Atlanti-óceán túloldalán nem hajlandóak fenntartani azt az elkötelezettséget, hogy minden körülmények között megvédik a NATO összes tagját.

Szobrot állítottak Prigozsinnak

Szobrot emeltek Jevgenyij Prigozsinnak, a Wagner zsoldoscsoport egykori vezetőjének és Dmitrij Utkinnak, aki állítólag társalapítója volt a fegyveres szervezetnek. A szobor Prigozsint és Utkint katonai felszerelésben ábrázolja. Az emlékmű alapjára az „Első” és a „Kilencedik” szavakat, valamint a dögcéduláikat vésték – adta hírül a Világgazdaság.

Ukrajna támogatásának folytatására biztatja az amerikai kongresszust a brit külügyminiszter

Washingtonba utazott David Cameron brit külügyminiszter, azzal az elsődleges céllal, hogy Ukrajna támogatásának folytatásra biztassa az amerikai törvényhozást.

A londoni külügyi tárca keddi tájékoztatása szerint Cameron azt kéri majd a kongresszus meghatározó befolyású illetékeseitől, hogy 

„változtassanak az Ukrajnával kapcsolatos beszédmódon”, és hagyják jóvá Ukrajna számára azt a 60 milliárd dollárnyi kiegészítő finanszírozást, amelyről jelenleg folyik a vita a törvényhozásban.

Cameron a brit külügyminisztérium ismertetése szerint hangsúlyozza washingtoni tárgyalásain az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás fokozásának fontosságát is, és azt, hogy folytatni kell Ukrajna katonai és humanitárius támogatását.

CAMERON, David
David Cameron brit külügyminiszter nyilatkozik a NATO kétnapos brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésének első napján, 2024. április 3-án
Fotó: Virginia Mayo / Forrás: MTI/AP

A tárca megfogalmazása szerint meg kell adni a szükséges segítséget ahhoz, hogy Ukrajna 

az idén tarthassa a frontot, 2025-ben pedig offenzívába lendülhessen.

A londoni külügyminisztérium kiemeli keddi tájékoztatásában, hogy 

az európai országok eddig 184 milliárd dollárnak megfelelő támogatásra vállaltak kötelezettséget Ukrajna számára.

David Cameron a tárca ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: Európa és Amerika biztonsága szempontjából is létfontosságú, hogy Ukrajna sikerrel járjon és Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot valljon, mert ez demonstrálná, hogy az országhatároknak jelentőségük van, az agresszió nem fizetődik ki és az Ukrajnához hasonló országoknak joguk van szabadon dönteni saját jövőjükről.

A brit külügyminiszter szerint ennek egyetlen alternatívája az, hogy Putyin „kedvet kaphat az európai határok erőszakkal végrehajtott átrajzolására”, és ezt „világosan meghallanák Pekingben, Teheránban és Észak-Koreában is”.

A londoni külügyi tárca keddi állásfoglalása szerint jóllehet Ukrajna továbbra is képes területi nyereségek elérésére Oroszországgal szemben, az orosz tüzérség egyre inkább túlerőbe kerül a hadszíntéren.

A brit külügyminisztérium szerint ez is jelzi annak fontosságát, hogy az Egyesült Államokban egyezség szülessen Ukrajna támogatásának folytatásáról.

Az összes Shahed-drón megsemmisült

Az ukrán légvédelmi egységek megsemmisítették mind a 20 Shahed típusú drónt, amelyet Oroszország  indított Ukrajna ellen -  közölte a légierő április 9-én.

A drónokat az Azovi-tenger partján fekvő oroszországi Primorsko-Ahtarsk kikötővárosból és a megszállt Krím-félszigeten található Chauda-fokról indították. 

Robbanások Ukrajna szerte

Robbanások történtek Dnyipropetrovszk régiójában található Kamenszkij városában – számolt be a 24-es csatorna.

Ezenkívül robbanásokról érkeztek hírek Poltavából és Szevasztopolból is.

Korábban az ukrán digitális átalakulás minisztériumának online térképe szerint Vinnicja, Dnyipropetrovszk, Nyikolajev, Odessza, Poltava és Hmelnickij régiókban légiriadó volt érvényben.

Fokozódó feszültség

A Kreml arra figyelmeztetett, hogy a tervezett német katonai jelenlét Litvániában fokozza a feszültséget. A NATO katonai szövetsége és az EU-tag Litvánia, amely Oroszországgal és szövetségesével, Fehéroroszországgal határos, korábban bejelentette, hogy 2027-től részben finanszírozza 5000 német katona állandó befogadását.

Szankciós fenyegetés

Az amerikai pénzügyminiszter szankciókkal fenyegette meg azokat a kínai bankokat, amelyek támogatják Oroszország katonai kapacitását. Janet Yellen a Kínával folytatott négynapos tárgyalások befejezésekor kijelentette, hogy „minden bank, amely jelentős tranzakciókat tesz lehetővé, amelyek katonai vagy kettős felhasználású termékeket juttatnak el az orosz védelmi ipari bázisba, ki vannak téve az amerikai szankciók kockázatának”.

Lavrov Pekingben

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Pekingbe érkezett, hogy megerősítse Kínával fennálló kapcsolatait az ukrajnai háború közepette. A kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Peking „tisztességes álláspontot” foglalt el a konfliktussal kapcsolatban, és „aktívan támogatja” a béketárgyalásokat.

LAVROV, Szergej
Az orosz külügyminisztérium felvételén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (k) a pekingi repülőtérre érkezik 2024. április 8-án
Fotó: Orosz külügyminisztérium / Forrás: MTI/AP

Cameron Washingtonban

David Cameron, az Egyesült Királyság külügyminisztere kedden találkozik Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel Washingtonban, majd sürgetni fogja a képviselőház republikánus elnökét, Mike Johnsont, hogy bocsássa szavazásra az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros segélycsomagot is tartalmazó törvényt, ami hónapok óta vesztegel a törvényhozás útvesztőiben.

Megtámadott erőművek

Oroszország az elmúlt hetekben Ukrajna hagyományos erőműveinek 80%-át és vízierőműveinek több mint felét megtámadta, azokban valamilyen kárt okozott – mondta Ukrajna energiaügyi minisztere. 

"Ez a legnagyobb támadás Ukrajna energiaszektora ellen a háború kezdete óta" – mondta German Galuscsenko, hozzátéve, hogy gyanítja, hogy Oroszország úgy módosította fegyvereit, hogy immár iráni típusú robbanó drónokat és rakétákat használjon, amelyek támadásonként több kárt okoznak.

Rendkívüli ülés

Oroszország rendkívüli ülést hívott össze a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 35 tagú kormányzótanácsával a zaporizzsjai atomerőmű elleni támadások miatt – közölte Mihail Uljanov, Moszkva felügyeleti nagykövete.

Benzinszállítás

Oroszország arra kérte Kazahsztánt, hogy készüljön fel 100 000 tonna benzin szállítására. Állítólag az ukrán dróntámadások által súlyosbított hiány miatt van erre szükség – mondta több iparági forrás a Reutersnek. Az egyik forrás szerint megállapodás született.
Hivatalosan sem az orosz, sem a kazah energiaügyi minisztérium nem válaszolt az értesülésre. 

A dróntámadások a hírek szerint március végére leállították az orosz elsődleges olajfinomító kapacitás 14%-át. Fehéroroszország már beleegyezett, hogy segítse Oroszországot a benzinellátásban – közölte a Reuters.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. április 8-án az ukrán-magyar határszakaszon 4868 ember lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3931 nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 17 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Sárkányfogaknak nevezett tankelhárító akadályok a frontvonal közelében a kelet-ukrajnai donyecki régióban 2024. április 6-án
Fotó: Alex Babenko / Forrás: MTI/AP

Mentőakció Bilopilliában

Szumi régió Bilopillia városában jelenleg mentőakció zajlik egy irányított légibombával végrehajtott orosz támadás után, amely a városközpontot érte. A területen jelentős károk keletkeztek, egy ember meghalt és vannak sebesültek is. 
Több lehetőségre van szükségünk, hogy visszavágjunk a támadásért – katonai, gazdasági, jogi és egyéb lehetőségekre - vetette fel az ukrán elnök.

Lőszer helyett is drón

"Köszönettel tartozom minden katonának és parancsnoknak, akik mindent megtesznek pozícióink erősítése érdekében, hogy egységeink lőszerhiány esetén is megsemmisíthessék a megszállót. Ebből a szempontból pedig kulcsfontosságú a dróngyártás, a drónellátás, a méltányos és időszerű logisztika. Hadseregünknek technológiailag a lehető legfejlettebbnek kell lennie. És mindenki, aki ennek érdekében dolgozik, nagyszerű munkát végez Ukrajnáért" - fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

Harkov a középpontban

"A figyelem középpontjában most Harkov áll: az energiahelyzet, valamint a város és a régió lakosságának és vállalkozásainak támogatása. Maximalizáljuk erőfeszítéseinket, hogy meghiúsítsuk Oroszország Harkov elleni terveit – partnereinkkel együtt a légvédelem megerősítésén dolgozunk" - mondta napi videójában az ukrán elnök.

Ez történt hétfőn:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában