Ukrán válság

2023.12.13. 06:56

Moszkva az F-16-osok NATO-bázisokról való felszállását a konfliktusban való részvételnek tekinti

658. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Illusztráció/ A török légierő F-16-os és F-4E vadászgépei próbarepülés közben

Fotó: Anadolu via AFP

Volodimir Zelenszkij: Ukrajna nem győzhet támogatás nélkül

Ukrajna nem tudja legyőzni Oroszországot támogatás nélkül - jelentette ki szerdán oslói látogatása során Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal kapcsolatban, hogy az újonnan küldendő segélyeket visszatartják belső nézeteltérések miatt Brüsszelben és Washingtonban is.

Segítség nélkül nem győzhetünk. De nem is szabad veszítenünk, mert nem maradt más nekünk, mint a haza

 - mondta az ukrán elnök újságíróknak Jonas Gahr Store norvég miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után.

Az Északi Tanács regionális szervezet oslói csúcstalálkozóján elsősorban a védelmi- és biztonságpolitikában folytatandó együttműködésről tárgyaltak, az ukrán elnökkel kétoldalú találkozókat is terveztek, amelyeken egyebek mellett az Ukrajnának nyújtandó további támogatásokat is napirendre vették.

Az ukrán elnök Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök megbeszélése  Oslóban 2023. december 13-án
Forrás: AFP

Zelenszkij a norvég parlamentben elmondott szerdai beszédében kijelentette: Putyin barátokra talált Iránban és Észak-Koreában, és a tőlük kapott fegyverekkel gyilkolja az ukrán népet. Meglátása szerint a diktátorok jobban ellátják fegyverekkel Oroszországot, mint a nyugati demokráciák Ukrajnát.

Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország és Izland 11 milliárd euróval támogatta eddig Ukrajnát a 2022 februárjában elkezdődött orosz invázió óta, és készen áll a katonai, gazdasági és humanitárius támogatás folytatására - szerepel az öt északi ország által kiadott közös nyilatkozatban.

Ezenkívül felszólították Oroszországot, hogy állítsa le az Ukrajna elleni agresszióját, és vonja vissza csapatait Ukrajna nemzetközileg elismert határain kívülre.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök az oslói csúcstalálkozó sajtótájékoztatóján elmondta, hogy kormánya csütörtökön egy közel egymilliárd euró értékű ukrajnai segélycsomagot készül megszavazni.

Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök már az oslói csúcs előtt jelezte, hogy országa további 250 millió euróval támogatja Ukrajna polgári infrastruktúrájának téli fenntartását.

Moszkva az F-16-osok NATO-bázisokról való felszállását a konfliktusban való részvételnek tekinti

Ha az ukrán F-16-os harci gépeket lengyelországi, romániai és szlovákiai bázisokról vetik be orosz célpontok ellen, ezt Moszkva ezen országok részvételének tekinti a konfliktusban – jelentette ki Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről szóló bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője.

Az EBESZ-fórum plenáris ülésén tartott beszédében Gavrilov kitért rá, hogy az ukrajnai repülőterekben okozott súlyos károk miatt felmerültek olyan javaslatok, hogy az Ukrajnának átadni tervezett F-16-osok lengyelországi, romániai és szlovákiai légi bázisokról szálljanak fel.

Határozottan arra figyelmeztetünk, hogy ezeknek a vadászgépeknek a fenti NATO-tagországok területéről történő bevetését Moszkva az ukrajnai konfliktusban való részvételüknek fogja tekinteni, és Oroszországot válaszlépésekre kényszeríti

– mondta a diplomata.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő december 6-án helyezte kilátásba, hogy Oroszország legitim célpontnak tekintené az ellene bevetett, NATO-bázisokról felszálló F-16-osokat. Arra figyelmeztetett, hogy a repülőgépek ilyen alkalmazása megnöveli az Oroszország és a szövetség közötti közvetlen katonai összecsapás kockázatát.

Oslóba érkezett az ukrán elnök, részt vesz a skandináv országok csúcstalálkozóján

Előre be nem jelentett látogatásra Oslóba érkezett szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, részt vesz a skandináv országokat tömörítő Északi Tanács csúcstalálkozóján is – jelentette be Zelenszkij a közösségi oldalán és Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök.

JAKOBSDÓTTIR, Katrín; ZELENSZKIJ, Volodimir; STÖRE, Jonas Gahr
Katrín Jakobsdóttir izlandi kormányfő, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Jonas Gahr Störe norvég kormányfő (b-j) a skandináv országokat tömörítő Északi Tanács Ukjrajna részvételével tartott csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón Oslóban 2023. december 13-án
Fotó: Cornelius Poppe / Forrás: MTI/EPA/NTB

Zelenszkij Washingtonból érkezett a norvég fővárosba, miután az amerikai fővárosban Joe Biden elnökkel tárgyalt. Oslóban a norvég, svéd, finn, dán és izlandi állam-, illetve kormányfőket tömörítő Északi Tanács csúcstalálkozójának vendége lesz.

A csúcson elsősorban a védelmi- és biztonságpolitikában folytatandó együttműködésről lesz szó. 

Az ukrán elnökkel kétoldalú találkozókat is terveznek, melyeken egyebek mellett az Ukrajnának nyújtandó további támogatásról fognak tárgyalni. A norvég királyi ház bejelentése szerint Zelenszkijt V. Harald király is audiencián fogadja.

A skandináv országok katonai eszközökkel és segélyszállítmányokkal is támogatják Ukrajnát az Oroszország indította háborúban. Zelenszkij augusztusban Koppenhágába utazott, hogy megköszönje Dániának hosszú ideje nyújtott segítségét és az F-16-os vadászgépek küldésére tett ígéretét. Norvégiába elnökként most látogatott először.

Ursula von der Leyen: Putyin kudarca nem jelenti automatikusan Ukrajna győzelmét

Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarca nem jelenti automatikusan Ukrajna győzelmét, és ahogy a háború elhúzódik, az Európai Uniónak addig kell támogatnia Ukrajnát, amíg csak szükséges – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban.

Az elnök az uniós parlamentnek az EU-tagállamok vezetőinek csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozóját előkészítő plenáris vitájában elmondta: 

Ukrajna nemcsak a megszálló ellen, hanem Európáért harcol, és az európai családhoz való csatlakozás Ukrajna végső győzelmét jelenti majd.

Kifejtette, úgy látja, Ukrajna nagy lépéseket tett a csatlakozáshoz vezető reformok elfogadása érdekében.

A kijevi parlament most hagyott jóvá két korrupcióellenes törvényt a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal személyzetéről és a vagyonnyilatkozatról, valamint elfogadta a nemzeti kisebbségekről szóló módosított törvényt is, amely a Velencei Bizottság fennmaradó ajánlását tartalmazza. Ez a törvény lehetővé teszi a kisebbségi nyelvek nagyobb mértékű használatát az iskolákban, a könyvkiadásban és a nyilvános rendezvényeken. A nemzeti kisebbségi csoportok máris pozitívan reagáltak erre a törvényre, és a mi első értékelésünk is pozitív

– taglalta Von der Leyen.

VON DER LEYEN, Ursula
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott kijevi sajtóértekezleten 2023. november 4-én
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA

A bizottság elnöke szerint ha ezeket az intézkedéseket hatékonyan végrehajtják, akkor már a legtöbbet teljesítették a csatlakozáshoz szükséges reformfeltételekből.  

Ukrajna kemény munkával bizonyítja, hogy mennyire fontosak számára az unió értékei, így nekünk is hasonlóan kell cselekednünk

– jelentette ki.  

Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában rámutatott:

 a csatlakozási tárgyalások megkezdése kérdésében ma nincs egység a tagállamok között.

Ilyen súlyú döntést csak megfelelő előkészítés után szabad meghozni, nem politikai nyomásra. Egy Ukrajna-méretű és gazdasági-politikai helyzetű állam csatlakozása komoly következményekkel járna az unió egészére és a tagállamok gazdaságaira nézve

– hívta fel a figyelmet.

GÁL Kinga
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője
Fotó: Soós Lajos / Forrás: MTI

A képviselő szerint a bővítéspolitikának objektív, egységes feltételrendszeren és teljesítményen alapuló folyamatnak kell maradnia, és Ukrajna az Európai Bizottság által szabott minimumfeltételeket sem teljesíti – köztük a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását. 

Ukrajna nem áll készen a tárgyalások megkezdésére. A nyugat-balkáni országok esetében évek óta ezért nincs előrelépés a bővítésben. Nincs helye a kettős mércének

– szögezte le.

Oroszország gyengítené Ukrajna támogatását

Az orosz téli offenzíva elsősorban az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás gyengítésére irányult egy tanulmány szerint.

Az Institute for the Study of War (ISW) legújabb tanulmánya az amerikai hírszerzés értékelésére hivatkozik, amely szerint az őszi és téli kelet-ukrajnai orosz offenzívák célja elsősorban a Kijevnek nyújtott támogatás gyengítése, nem pedig a katonai előnyök elérése.

Az amerikai hírszerzés állítólag azt is felmérte, hogy a hadműveletek csak súlyos orosz veszteségeket eredményeztek és semmilyen hadműveleti szempontból nem hoztak jelentős nyereséget.

Az ISW értékelése szerint az orosz erők legalább 2023. november közepe óta próbálják visszaszerezni a hadszíntéri szintű kezdeményezést Ukrajnában, és most valószínűleg a front több szektorában is támadó hadműveletekre kötelezték el magukat az őszi-téli szezon – időjárási szempontból – legnehezebb időszakában.

Ukrán gyalogságot támadtak az oroszok

A tulai légidesszant csapatok egyik páncélos csoportja megsemmisítette az ukrán gyalogság egy csoportját a donbásszi Szoledar közelében.

A rohamosztagok akcióit BMD-4M páncélos csoportok támogatják, amelyek zárt lőállásból tüzelnek az ellenségre – közölte az orosz védelmi minisztérium. A céljelzést követően az ejtőernyősök az előkészített állásokba vonultak és tüzet nyitottak az ukránokra, valamint drónnal is támadták őket.

Újra megnyithatják a krasznodari repülőteret

A december 15-i tesztrepülést követően újra megkezdheti működését a krasznodari repülőtér – tájékoztatták a hatóságok a RIA Novosztyit a régió Közlekedési és Útügyi Minisztériumára hivatkozva. A tervek szerint tesztrepülést hajtanak végre, amelynek eredményei alapján döntenek a repülőtér megnyitásának lehetőségéről - közölték a helyi hatóságok. A repülést az Azimut légitársaság végzi majd, a moszkvai Vnukovo repülőtérről indul.

Donyeck és Harkov városát támadták az ukránok

Az ukrán fegyveres erők kilenc NATO-gránátot lőttek ki Donyeckre és Harkovra.

Ukrajna fegyveres alakulatai Galicinovka település irányába reggel három 155 mm kaliberű, majd további három ugyanilyen kaliberű lövedéket lőttek ki a Horlivka Nikitovka és a donyecki Kujbisev körzetben.

Kamikaze drónokkal támadták Ukrajnát az oroszok

Oroszország kedden 15 Shahed "kamikaze" drónt lőtt ki Ukrajnára. A Shahed egyirányú támadásra alkalmas, személyzet nélküli légi járműveket (OWA-UAV) a krími Balaklava körzetből indították - közölte a Védelmi Minisztérium. Szakértők szerint ez az első alkalom, hogy erről a helyszínről indították őket.

Ez az ötödik drónindító hely, amelyet az Ukrajna elleni orosz támadások során használtak Cape Chauda, Yeysk, Primorsko és Kurszk mellett.

Áram nélkül maradt Oroszország egy része

A Rosztovi területen a rossz időjárás miatt mintegy 100 ezer ember maradt áram nélkül – közölte Vaszilij Golubev, a régió kormányzója Telegram-csatornáján.

A katasztrófavédelem munkatársai egész éjjel dolgoztak, és most is folytatják az áramellátás helyreállítását

– tette hozzá.

Éjfél körül megjavítottak egy nagyfeszültségű vezetéket, ami lehetővé tette, hogy újrainduljon az áramszolgáltatás Rosztov-na-Don Alekszandrovka körzetében és Aksaj egy részén.

Erős robbanások rázták meg Kijevet

Kijev és Csernyihiv régiókra légiriadót rendeltek el, amelyet követően erős robbanások rázták meg Kijevet, ami után az ukrán főváros egyes területein megszűnt a vízellátás.

A pusztítás nyomait nézi egy férfi Kijev külvárosában 2023. december 11-én, miután reggelre virradóan orosz rakétatámadás érte az ukrán fővárost
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA

Az orosz hadsereg tavaly október 10-e óta rendszeresen csapásokat mér az ukrán hadiiparra, a katonai közigazgatásra, a kommunikációs és energetikai létesítményekre. Mint az oroszok már többször jelezték, ez a válasz a krími híd elleni támadásra és az oroszországi polgári infrastruktúra elleni egyéb támadásokra.

Újra működik az egyik lengyel-ukrán határátkelő

Újra megnyitották a forgalmat a lengyel-ukrán határon lévő Dorohusk-Jahodyn átkelőnél, miután egy lerobbant teherautó miatt elakadt a forgalom – jelentette az RMF24 lengyel média.

Az akadály elhárításával a teherautók „minden nehézség nélkül” folytathatják a határátkelést – közölte a lengyel rendőrség.

A helyi lengyel hatóságok hozzátették, hogy

még mindig hosszú a sor, és akár 32 óráig is eltarthat a határátkelés.

Ötvenhárom ember sebesült meg a Kijevet ért rakétatámadásban

Húsz embert, közöttük két gyereket kórházba vittek – jelentette be Vitalij Klicsko polgármester.

A tájékoztatás szerint a rakétatörmelék megrongálta egy magasház homlokzatát, egy erkély kigyulladt, legkevesebb nyolc autó pedig kiégett. 

 

Rakétacsapás érte reggel Kijevet, rengeteg a sérült

Orosz rakétacsapás érte ma reggel Kijevet, a támadásban legkevesebb 45 ember sérült meg – közölte Vitalij Klicsko polgármester a Telegramon. Az eddigi információk szerint tizennyolc embert szállítottak kórházba, köztük két gyermeket.

KLICSKO, Vitalij
Vitalij Klicsko kijevi polgármester orosz rakétacsapásban megrongálódott lakóházaknál Kijevben 2023. december 13-án
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA

Az ukrán légvédelmi rendszerek lelőtték mind a 10 ballisztikus rakétát, amelyek közép-európai idő szerint hajnali 2 órakor támadták az ukrán fővárost.

A lehulló törmelékek sebesüléseket és rongálásokat okoztak Kijev Dnyeper menti négy kerületében. Ablakok és bejárati ajtók törtek ki Dnyiprovszkij kerület gyerekkórházában, de az előzetes felmérések szerint sebesülések ott nem történtek

 – közölte Vitalij Klicsko polgármester.

Kitört ablaktábla egy kijevi lakóépületnél 2023. december 13-án, miután reggelre virradóan orosz rakéták támadták az ukrán főváros
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA

A lehulló roncsok ebben a kerületben 51 embert, köztük hat gyereket megsebesítettek – közölte Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon. A kerület vízellátó rendszere is károsodott. 

A szerda hajnali légitámadás a második volt a hét eleje óta: hétfő hajnalban négy ember sebesült meg a Kijevbe becsapódó orosz ballisztikus rakétáktól.

 Az ukrán légierő közölte, hogy a dél-ukrajnai Odessza megyében is lelőtt 10 orosz drónt.

Írország csökkenteni fogja az újonnan érkező ukrajnai menekülteknek járó juttatásokat

Az állami juttatásokat az eddigi heti 220 euróról (84 ezer forint) 38,8 euróra (15 ezer forint) mérsékelik, és legfeljebb 90 napra korlátozzák azt az időt, amíg a menekültek állami szálláshelyeken maradhatnak.

Herszon megyéből evakuált lakosok érkeznek a Krím északi részén fekvő Dzsankojba 2022. október 21-én
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA

Valamivel több mint százezer ukrajnai menekült érkezett Írországba az Ukrajna ellen Oroszország indította háború 2022. februári kezdete óta. Ezzel az 5,3 milliós Írország fogadta be Nyugat-Európában lakosságarányosan a legtöbb ukrajnai menekültet. Leo Varadkar miniszterelnök kedden közölte, hogy mintegy 80 ezer ukrajnai menekült tartózkodik továbbra is Íroroszág területén.

A Mandiner teljes cikke ITT olvasható el. 

Több mint nyolcezren jöttek kedden Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 4210 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4198 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a tájékoztatásban. 

Ez történt kedden:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában