Ukrán válság

2023.10.20. 06:22

Az orosz haderő megsemmisítette az Azov alakulat egyik alegységét (videó)

604. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az Ukrán Nemzeti Gárda nevű fegyveres alakulat Azov zászlóaljának önkéntesei sorakoznak eskütételük után Kijevben 2015. január 3-án

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Szerhíj Dolzsenko

Elfogytak az Ukrajnának szánt források 

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának (NSC) stratégiai kommunikációért felelős koordinátora, John Kirby megerősítette az amerikai fél elégedetlenségét az ukrán ellentámadás ütemével kapcsolatban.

A Fehér Ház szóvivője emlékeztetett arra, hogy maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta, hogy

 az ellentámadás "nem halad olyan gyorsan, mint ahogyan azt mi szeretnénk".

Kirby ugyanakkor kijelentette, hogy az amerikai hatóságok nem kívánnak állást foglalni a kérdésben. Szerinte az amerikai kormányzat nem fogja átvenni az ukrán katonai műveletet irányító "díványtábornok" szerepét. Az ellentámadás előrehaladását maguknak az ukrán hatóságoknak kell mérniük – mondta.

Négy csoportos rakéta- és dróncsapásról számolt be az orosz védelmi minisztérium

Négy csoportos csapást hatottak végre precíziós fegyverekkel és drónokkal az elmúlt hét folyamán fegyver- és hadianyag-raktárakra, hadiüzemekre, valamint ukrán katonák és külföldi „zsoldosok” csoportosulásának helyszínére az orosz fegyveres erők, megsemmisítve egyebek között az Azov alakulat egyik alegységét – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

Az Ukrán Nemzeti Gárda nevű fegyveres alakulat Azov zászlóaljának tagja tüzérségi hadgyakorlaton vesz részt a délkelet-ukrajnai Mariupol városhoz közeli Urzuf falunál 2017. augusztus 3-án
Fotó: VOLODIMIR PETROV / Forrás: MTI/EPA

Az október 14-től máig tartó, egyhetes időszakra vonatkozó összefoglaló szerint az ukrán légierő egyedül az elmúlt nap leforgása alatt 7 MiG-29-es repülőgépet veszített. 

A lelőtt ukrán repülőgépek száma az elmúlt héten összesen 12 volt, így a moszkvai összesítés szerint az ukrán fél által a háború eleje óta ilyen eszközök száma elérte a félezret. A héten emellett még két ukrán Mi-8-as helikoptert tettek üzemképtelenné.

A hadijelentés szerint az orosz erőknek a héten a kupjanszki frontszakaszon, a donyecki régió déli részén sikerült kedvezőbb állásokat elfoglalniuk, Herszon megyében pedig megakadályozniuk, hogy az ukrán hadsereg hídfőállásokat foglaljon el a Dnyeper szigetein, vagy a bal partján. 

A tájékoztatás szerint a frontvonalon az említett időszakban mintegy 5830 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legnagyobb veszteséget, 2065 főt az ukrán fél a Donyeck körzetében vívott harcok során szenvedte el.

A Pekingből visszatérő orosz elnök, Vlagyimir Putyin péntekre virradóra látogatást tett Ukrajnában harcoló orosz alakulatok Rosztov-na-Donu városban működő főhadiszállásán, ahol meghallgatta Valerij Geraszimov vezérkari főnök jelentését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az eseményt nem tervezték előre. Jan Gagin, a donyecki régió vezetőjének tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy az ukrán erők Donyeck és Artyomovszk (Bahmut) közelében továbbra is vegyi fegyvert vetnek be. Gagin szerint az ukrán fél a korábbinál erősebben ható, fulladást és rosszullétet kiváltó szert dob le drónokról.

Ukrán Biztonsági Szolgálat: elkészült a vádirat Pavlo metropolita ellen

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) befejezte a nyomozást, az ügyészség pedig beterjesztette a vádiratot a bíróság elé Pavlo metropolitával, a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor vezetőjével szemben, akit egyebek mellett Ukrajna elleni felforgató tevékenységgel vádolnak – hozta nyilvánosságra hivatalos honlapján az SZBU és a Kijev megyei ügyészség pénteken.

Pavlo – polgári nevén Petro Lebigy – annak az ukrajnai ortodox egyháznak a metropolitája, amelyet Moszkva kánoniként ismer el.

A biztonsági szolgálat közlése szerint a metropolitát az ukrán büntetőtörvénykönyv két cikkelye alapján vádolták meg: állampolgárok vallási meggyőződésüktől függő egyenjogúságának megsértésével, továbbá azzal, hogy az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agresszióját jogszerűnek minősítette, azt igazolni próbálta, illetve tagadta annak megtörténtét. Súlyosbító körülményként hozták fel, hogy az említett bűntetteket tisztségviselőként és ismételten, azaz több alkalommal követte el. A vádak alapján akár nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak rá vagyonelkobzással.

A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a metropolita többször is nyilvánosan tagadta a szuverén ukrán állam létezését, az Ukrajna elleni orosz fegyveres agressziót pedig polgári konfliktusnak nevezte

– írta az SZBU, hozzátéve, hogy az általuk kezdeményezett igazságügyi nyelvészi vizsgálat megerősítette a vallási vezető által elkövetett bűncselekmények tényállását.

Az ügyészség közölte, hogy a vádiratot elküldték az ügyben illetékes kijevi Pecserszk kerületi bíróságra.

Népirtás címén indított jogi eljárást Oroszország Yaroslav Hunka ellen

Az ukrán származású ,volt náci katonát tévedésből hősként méltattak szeptemberben a kanadai parlamentben. Az egykori katona ügyével foglalkozó orosz vizsgálóbizottság pénteki közleménye szerint Yaroslav Hunka ellen a távollétében történt meg a vádemelés. 

A nemzetközi elfogató- és letartóztatási parancs kiadásának lehetőségét még vizsgálják az ügyben.

Yaroslav Hunka szeptember végén kapott meghívást a kanadai parlament alsóházának rendkívüli ülésére, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatásával egy időben tartottak meg Ottawában. Az eseményen Anthony Rota házelnök a karzaton ülő 98 éves férfit a jelenlévők ovációja közepette „ukrán és kanadai hősként” mutatta be , aki „az ukrán függetlenségért, az oroszok ellen harcolt a második világháborúban”, majd „megköszönte a szolgálatait”.

Utólag derült ki, hogy Hunka a második világháború idején az Első Ukrán Hadosztály tagja volt. Ez az önkéntes egységként működő hadosztály Waffen-SS Galíciai Hadosztály néven híresült el, és azzal vádolják, hogy a nácik parancsnoksága alatt legalább 500 szovjet állampolgárt, köztük orosz zsidókat és lengyeleket végzett ki tömeggyilkosságokban. Anthony Rota a történtek miatt néhány nap múlva lemondott, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pedig bocsánatot kért, és sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt.

Az orosz vizsgálóbizottság az ügy további részleteinek feltárása érdekében Kanada, Lengyelország és Fehéroroszország segítségét kérte.

Az orosz erők Harkiv megyét ágyúzták

Az orosz erők több lakott terület ellen támadást intéztek péntekre virradóan a kelet-ukrajnai Harkiv megyében, aminek következtében az eddigi információk szerint két helyi lakos sérült meg – közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója a Facebookon.

A tisztségviselő tájékoztatása szerint az orosz erők rakétatámadást intéztek egy falu ellen Kupjanszk környékén. A becsapódásnál a környező üzletekben károk keletkeztek, de senki sem sérült meg.

Az elmúlt 24 órában az ellenség tüzérséggel, aknavetőkkel, rakétákkal és egyéb fegyverekkel lőtte a csuhijivi, az izjumi és a kupjanszki járás lakott területeit. A csuhujivi járásban lévő Vovcsanszk városában egy gyermek- és ifjúsági művészeti központ, valamint négy lakóépület rongálódott meg az ágyúzás következtében. Megsérült egy 57 és egy 69 éves férfi

– írta bejegyzésében a kormányzó.

Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz erők előző nap hat irányban támadtak Kelet-Ukrajnában, csak Kupjanszk irányában az ukrán csapatok több mint negyven támadást vertek vissza, és mindössze 24 óra alatt kilencven összecsapás volt a fronton.

Az orosz erők 12 rakéta- és 60 légicsapást hajtottak végre, valamint 53 ízben nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel csapataink állásaira, illetve lakott területekre. Húsz települést ért légicsapás, Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporozzsja és Herszon térségében mintegy 150 település került tüzérségi tűz alá

– sorolta a katonai vezetés.

A világ egyházainak támogatását kérte Kirill orosz pátriárka az ukrán felekezetnek

A Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház (UPC) támogatására hívta fel a világ egyházait és a nemzetközi szervezeteket pénteken Kirill orosz pátriárka, miután az ukrán parlament előző nap első olvasatban elfogadta a felekezet betiltásának utat nyitó törvénytervezetet.

KIRILL pátriárka
Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája a Megváltó Jézus-székesegyházban a 2023. április 16-ra virradó éjjel
Fotó: Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának sajtószolgálata / Forrás: MTI/EPA

A törvényjavaslat elfogadásának indítványozói és támogatói Ukrajnában - magas rangú kormányzati tisztségviselők, a Legfelsőbb Tanács (parlament) képviselői, radikális politikusok és közéleti személyiségek - nem titkolják, hogy a törvényjavaslat Ukrajna legnagyobb vallási közössége ellen irányul, a célja pedig az Ukrán Ortodox Egyház centralizált szervezetként, valamint valamennyi egyházmegyéjének, plébániájának és kolostorának egyenként történő felszámolása

– állt az üzenetben.

A felhívás címzettjei között szerepel többek között az összes helyi ortodox egyház prímása, a római pápa, a kopt pátriárka, az Egyházak Világtanácsának főtitkára, az ENSZ főtitkára és emberi jogi főbiztosa, a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ehhez kapcsolódó intolerancia jelenkori formáival foglalkozó különmegbízottja, az EBESZ főtitkára, a szervezethez tartozó Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának igazgatója és az EBESZ nemzeti kisebbségügyi főbiztosa.

Moszkva és egész Oroszország pátriárkája kérte a címzetteket, minden lehetséges módon lépjenek fel annak megakadályozására, hogy folytatódjon az UPC követői vallási jogainak tömeges megsértése. Arra hívta fel őket, hogy a vezetésük álló szervezetek vitassák meg az ügyet, készíttessenek szakjelentést, és küldjenek különleges ténymegállapító missziókat Ukrajnába. Az orosz ortodox egyházfő rámutatott, hogy „a törvénytelenségek megelőzésére irányuló intézkedéseket” még azelőtt meg lehet tenni, hogy a törvényjavaslatot a későbbi olvasatokban tárgyalnák, és hogy hatályba lépne és megkezdődne a végrehajtása.

Kirill szerint az UPC püspökeit és híveit megfosztották a hatékony jogvédelemhez való joguktól „az életüket és épségüket fenyegető veszélyek körülményei között”, amelyeket, mint írta, a vallási szélsőségesek és a hatóságok összejátszása hozott létre. Felhívta a figyelmet arra, hogy az UPC felszámolása hívők millióinak fog szenvedést okozni, és „az ukrán államot a múlt leggonoszabb istentelen rendszereivel állítja egy sorba”.

Az ukrán parlament honlapján közzétett indoklás szerint a törvénytervezet olyan jogszabályok módosítását javasolja, amelyek lehetőséget biztosítanak „olyan vallási szervezetek ukrajnai tevékenységének megakadályozására, amelyek irányító központja (vezetősége) Ukrajnán kívül, olyan államban található, amely fegyveres agressziót folytat Ukrajna ellen”.

A NOB visszautasítja Putyin diszkriminációra vonatkozó vádját

A Nemzeti Olimpiai Bizottság  álláspontja szerint olimpián való részvétel „semmilyen körülmények között nem emberi jog” és azok ”a szigorú feltételek, amelyeket a NOB a nemzetközi szövetségeknek szóló ajánlásában megfogalmazott az orosz vagy fehérorosz útlevéllel rendelkező sportolók nemzetközi versenyeken semlegesként történő részvételét illetően, összhangban vannak az Olimpiai Chartával”. 

Az ötkarikás testület hozzátette, ezek az ajánlások éppen azért születtek meg, mert Moszkva és Minszk megsértette az Olimpiai Chartában megfogalmazott elveket.

„A jelenlegi Nemzetközi Olimpiai Bizottság néhány vezetőjének köszönhetően megtudhattuk, hogy a játékokra való meghívás nem feltétlen joga a legjobb sportolóknak, hanem valamiféle kiváltság, és hogy azt nem sporteredményekkel, hanem bizonyos politikai gesztusokkal lehet kiérdemelni, amelyeknek semmi közük a sporthoz„ – mondta Putyin csütörtökön Permben, az Oroszország sporthatalom elnevezésű nemzetközi fórumon. Az orosz elnök úgy fogalmazott, hogy: „és hogy maguk a játékok politikai nyomásgyakorlás eszközeként használhatók olyan emberekkel szemben, akiknek semmi közük a politikához, ami nem más, mint durva és ténylegesen rasszista, etnikai diszkrimináció”.

Az USA az Ukrajnának nyújtott segélyeket saját készleteinek feltöltésére használja fel

Az Ukrajnának szánt új segélycsomag felét az Egyesült Államok saját fegyvertárának feltöltésére használja fel – írja a Reuters .

60-ból 30 milliárd dollárt az amerikai hadsereg katonai raktárainak modernizálására és feltöltésére fordítanak.

Joe Biden amerikai elnök összesen több mint 100 milliárd dollárt kér az amerikai kongresszustól. Ebből 60 milliárdot Ukrajnának szánnak, 14 milliárdot Izrael kap, 10 milliárdot humanitárius akciókra szánnak, 7 milliárdot az indo-csendes-óceáni térség kap, a fennmaradó összeget pedig az Egyesült Államok határainak védelmére kívánják fordítani.

Megsemmisült egy ukrán tank Donyecknél

A „Dél” orosz csapatok Donyeck irányában az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) 50 katonáját és egy tankját semmisítették meg – közölte a csoport sajtóközpontjának vezetője, Vadim Asztafjev a TASS-szal.

A harc során hét tarack is megsemmisült Alekszandro-Shultinóban és Antonovkában. Ezenkívül a csoport visszaverte az Ukrán Fegyveres Erők támadását Kurdyumovka térségében.

Oroszország 11 ukrán támadást vert vissza

Az orosz hadsereg 11 támadást vert vissza Kupjanszknál – közölte a RIA Novosztyival a nyugati csoport sajtóközpontjának vezetőjére, Szergej Zibinszkij.

A katonai vezető megjegyezte, hogy az ukrán csapatok összes vesztesége elérte a 70 katonát, valamint egy harckocsit is veszítettek, egy M113-as páncélozott szállítójárművet és három pilóta nélküli légijárművet (UAV).

Korábban arról számoltak be, hogy a Központi Katonai Körzet (CMD) katonái a tüzérség segítségével megsemmisítették az Ukrán Fegyveres Erők egy harckocsiját Krasznolimanszk irányában.

Robbanások történtek Herszonban

A hírt Alekszandr Prokudin jelentette be, az Ukrán Regionális Katonai Közigazgatás (OVA) Telegram csatornáján. Elmondása szerint a robbanások következtében Herszonban és Berislavban adminisztratív épületek sérültek meg. Ezt megelőzően a Nikolaev régióban és az ukrajnai Krivij Rih városából jelentettek robbantásokat. 

Ukrán kamikaze drón támadott Brjanszkban

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) kamikaze drónnal támadtak meg egy üzemanyagtartályt a Brjanszki régióban - erről a Shot Telegram csatorna számolt be. A támadást követően nem volt erős robbanás.

Fokozott NATO-jelenlét

A NATO fokozza a járőrözést a Balti-tengeren, miután a közelmúltban károkat fedeztek fel a tenger alatti infrastruktúrában. 

A megnövelt intézkedések közé tartoznak a további megfigyelő és felderítő repülések. A területre négy NATO-aknavadászból álló flottát is küldenek

– áll a katonai szervezet közleményében.

Elfogadták az ukrán költségvetést

Az ukrán parlament jóváhagyta a 2024-es költségvetést, amely növeli a hadsereg és a honvédelem finanszírozását. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány jövő évi prioritásai között szerepel a védelemre és biztonságra szánt források felhalmozása, valamint a lakosság szociális juttatásai, "hogy közelebb hozzuk Ukrajna győzelmét".

Közös európai segélyezést szorgalmaz a német kancellár

Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy az EU-nak a jövőben is közösen kell pénzügyileg támogatnia Ukrajnát. "Egyértelmű álláspontunk van: ezt a segélyt Ukrajnának, az ország pénzügyi stabilitásához, európaiként közösen kell biztosítanunk" - mondta Scholz a képviselőknek, hozzátéve, hogy "ezt nem lehet pótlólagos forrásokkal megoldani".

Ukrajna 400 métert haladt előre

Ukrajna azt állította, hogy kismértékű, 400 méteres haladást ért el Verbove délnyugati részén, Zaporizzsja régióban. Olekszandr Sztupun katonai szóvivő szerint a déli előrenyomulás továbbra is nehéz az orosz aknamezők és az erősen megerősített védelem miatt.

Mire menne a 105 milliárd dollár?

A CBS News úgy tudja, hogy a Joe Biden által bejelentett 105 milliárdos segélycsomagot a következő módon osztanák szét: 60 milliárd dollár jutna Ukrajnának és az Egyesült Államok katonai eszközeinek feltöltésére, 14 milliárd Izraelnek, 10 milliárd humanitárius célokra, 7 milliárd az indo-csendes-óceáni térségre, beleértve Tajvant és 14 milliárd dollár az Egyesült Államok határbiztonságára.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. október 19-én az ukrán–magyar határszakaszon 5367 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5413 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 77 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

105 milliárd dolláros segélycsomag

Joe Biden amerikai elnök az Ovális Irodából sugárzott televíziós beszédében azt mondta, hogy a világtörténelem fordulóponthoz ért, és bejelentette, hogy sürgős finanszírozási kérelmet fog küldeni a kongresszusnak Ukrajna és Izrael támogatására, ami „nemzedékeken át kifizetődik az amerikai biztonság számára”.

BIDEN, Joe
Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézett rendkívüli televíziós beszéde közben a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2023. október 19-én
Fotó: Jonathan Ernst / Forrás: MTI/EPA/pool

Biden bejelentését árnyalja, hogy a képviselőháznak jelenleg nincs vezetője és nem hagyhat jóvá semmilyen kiadást. Vannak olyan republikánus képviselők, akik elutasítják az ukrajnai és az izraeli támogatás összekapcsolását, de a demokraták sem egységesek a finanszírozás kérdésében.

Az ukrán elnök megnézte az újjáépítést

A kijevi régióban tett munkalátogatást Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök olyan területeket keresett fel, amelyeket a háború első szakaszában érintett az orosz megszállás és újjáépítésre szorultak. Járt felújítás alatt álló lakótelepen, és olyan sorházi lakásokat is megnézett, amelyeket teljesen megsemmisült házak helyére húztak fel külföldi segítséggel.

Azt mondta: 

sok mindent kell még újjáépíteni, helyreállítani, hogy egyetlen rom se maradjon Ukrajnában.

Telefonon beszélt Biden és Zelenszkij

Telefonon egyeztetett csütörtökön az amerikai és az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij éjszakai videójában számolt be a beszélgetésről, nyilvánosan is megköszönve az amerikai elnök, a kongresszus pártjai és az egész amerikai nép támogatását.

BIDEN, Joe; ZELENSZKIJ, Volodimir
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán (b) és Joe Biden amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 háromnapos hirosimai csúcstalálkozójának zárónapján, 2023. május 21-én
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Azt mondta, Ukrajna gyorsabb felszabadítása érdekében újabb ATACMS-szállítmányokra számíthat Washingtontól, és jövőre is megmarad az Ukrajnát támogató amerikai fegyverzeti-pénzügyi csomag.

A tegnapi hírfolyamunkat itt találja:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában